Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
93 a népvándorláskoron át a kora középkorig szinte változatlan volt, és gyakorlatilag napjainkban is igen hasonló.409 Mikulcicén hat, bronz-, réz- és vaskolompot leltek. Közülük a vaslemezből készült emlékeztet leginkább a borsodira. Kora, mint a többi eszközé, a 9. századra, a 10. század elejére tehető.410 Hasonló, 10-11. századra keltezhető kolompokat találtak Sarkelben,411 továbbá egy, a kazár birodalom, és a szláv törzsek határterületén fekvő, 9-10. századi lelőhelyen is.412 Formáját és méretét tekintve hazai 10-11. századi leleteink közül a Püspökladány- Eperjesvölgy 253. sírban lelt kolomp hasonlít leginkább a borsodira. A sírban egy kisgyermek nyugodott, a kolompot a bal vállához helyezték.413 Valamivel kisebb, és inkább hengerre emlékeztető a Sárrétudvari 110. sírban napvilágot látott példány. Ez ugyancsak gyermeksír volt, és a kolompot szintén a mellkas bal felső részére tették.414 II.6. Használati eszközök 11.6.1. Orsógombok A leletek között nagy számban kerültek elő orsógombok. Minden házban legalább egyet, néhányban azonban többet is leltünk (3. ház: 6 darab, 4. ház: 3 darab, 9: ház: 3 darab, 12. ház 3 darab), és szórványként is jónéhány napvilágot látott (23. tábla 1 15, 24. tábla 1-9, 65. tábla 1-4, 6, 83. tábla 10-11.). Az orsógombok alapanyaga az edényekhez hasonlóan helyi agyag, de azokénál azonban finomabb szemcséjű. Ez arra utal, hogy a készítésükhöz használt agyagot megtisztították. Felületi eldolgozásuk az edényekénél simább, azokénál gondosabb munkára vall. A legtöbb orsógomb kettős csonkakúp alakú, ezen belül lapítottabb, és magasabb változat is megtalálható. Sok közülük aszimmetrikus, néhányat pedig vízszintes bordák tagolnak (65. tábla 1, 83. tábla 10). A gombok között egy gömb alakú (24. tábla 3), amelyet ugyancsak vízszintes bordák tagolnak, valamint egy csonkakúp alakú (23. tábla 13) található. Ez utóbbi felületén jól látszik a másodlagos égés nyoma. A felületet tagoló bordákon kívül vízszintesen (23. tábla 8) vagy ferdén bekarcolt vonalak (24. tábla 7), bekarcolt hullámvonal és András-kereszt (24. tábla 4), illetve András-kereszt (83. tábla 11) díszíti a tárgyakat. Egy példányt két vízszintes vonal oszt ketté, alatta és felette fésűvel bekarcolt zegzugminta díszít (24. tábla 5). Az orsógombokon kívül néhány orsókarikát is leltünk (23. tábla 15, 24. tábla 8, 65. tábla 5, 83. tábla 12). Ezek kivétel nélkül másodlagosan felhasznált cseréptöredékből készültek, van közöttük félkész, még át nem lyukasztott darab is (83. tábla 12). 409 Polácek 2003, 630. Korábbi irodalommal. Henning 1987, 103, Abb. 48, Taf. 54. A borsodi kolomp a Q 4. típusba sorolható. 410 Polácek 2003, 630, Abb. 39, 5. 4" Szorokin 1959, 198, 2. kép 8, 19. kép 3. 412 Pletnyeva 1989, 272-273, 282-283, 43. kép. 413 M. Nepper 2002, 170, 189. tábla 1. 414 M. Nepper 2002, 316, 279. tábla 1. Az orsógombok ritka leletnek számítanak a 10. századi sírokban. Egyes vélekedések szerint ottani jelenlétük avar hatásra utal.415 Gyakrabban látnak napvilágot a korszak településein. Formájukat tekintve ezek csoportjába jól illeszkednek a borsodi leletek is. A zegzugmintával díszített darabunkhoz hasonlót azonban mégis egy honfoglalás kori sírban leltek.416 András-kereszttel díszített példányainkhoz hasonlót a közölt anyagban nem találtam. Az avar kori orsógombokról és orsókarikákról Tomka Péter úgy vélekedett, hogy bár a különböző formák nem korjelzők, mögöttük eltérő hagyományok állhatnak. Más leletcsoportban bukkannak föl az orsókarikák és megint másban az orsógombok, a két leletcsoport nem keveredik egymással.417 Borsod esetében azonban ugyanabban a házban orsógomb és orsókarika is előfordult. A két típus elkülönülésére tehát semmi sem utal. Kétségtelen azonban, hogy az orsókarikák sokkal ritkábbak, mint az orsógombok. Feltehető, hogy a korszak településein előkerültekhez képest szokatlanul nagyszámú orsógomb összefüggésben áll a borsodiak intenzív kendertermesztésével is.418 II.6.2. Faedények A 8. házban a cserépedények mellett egy összeégett faedény töredékei is napvilágot láttak. Az edény gömbös testű, pereme enyhén kihajlik, lekerekített. Nyakán keskeny borda fut körbe. Az edény alja erősen megvastagodik. M: 7,5 cm, szájátmérő: 6 cm (65. tábla 8).419 Az edény alapanyagának meghatározásához törött darabjait használtuk fel. Mivel volt megfelelő felülettel rendelkező töredék, nem kellett roncsolnunk a tárgyat. A xylotomiai elemzést sztereo-binokuláris mikroszkóppal, 18-szoros nagyítással végezték. Megállapítható volt, hogy egy szórt likacsú, keskeny bélsugarakkal rendelkező lombos fafajt használtak az edény készítői. Az egyes évgyűrűkön belül az edények általában magányosan helyezkednek el. Ritkán 4—5 elemes, sugárirányú sorokba rendeződve is megfigyelhetők voltak. Ejegyek alapján az edényhez felhasznált faanyag, a fűzfa (Salix sp.). A készítés sajátossága, hogy nem a fatörzs/faág közepéből alakították (esztergályozták?) ki a tárgyat, ez 415 Istvánovits 2003, 358. Korábbi irodalommal. 416 Rétközberencs-Parom-domb 4. sír: Istvánovits 2003, 358, 161. tábla 3. Hasonló díszítésű orsógombok meglehetősen gyakoriak az avarkori sírokban. Vö.: B. Nagy 2003, 153. kép 7, 196. kép 9, 198. kép 8. 417 Tomka 1971, 85. 4,8 A kendermagleletekről alább Torma Andrea részletesen szól. Természetesen az orsógombokra is érvényes azonban, amelyet a kerámiáról elmondtunk. A falu leégése következtében a házak maradandó anyagból készült felszerelése jórészt ránk maradt. Ez is magyarázhatja, hogy a hasonló korú telepeken leltnél jóval több orsógomb került elő Borsodon. 419 HÓM leltározásán.
