Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
40 45. kép. Virágcserép alakú tál 46. kép. Virágcserép alakú tál 47. kép. Behúzott peremű tál II. 3.1.4. Bordásnyakú edények A borsodi edények között külön csoportot alkotnak a nyakukon vízszintes bordával tagoltak, amelyekből a településen különböző méretű és formájú darabok láttak napvilágot (48^19. kép). Nagy többségük töredékesen került elő (5. tábla 6, 7. tábla 1, 8. tábla 1-3, 5, 55. tábla 1, 74. tábla 1-2, 78. tábla 1-3, 84. tábla 1). Néhány közülük igen finom kidolgozású. A bordásnyakú edények eredetével igen sokat foglalkozott kutatásunk. Elsőként Mesterházy Károly,160 majd nyomában több kutató is elemezte. S bár a kérdéssel kapcsolatban viták dúltak, abban a közelmúltig egyetértettek a kutatók, hogy ez az edényfajta a honfoglaló magyarsággal jelent meg a Kárpát-medencében.161 Jankovich B. Dénes szerint azonban a típus eredetének megállapításához nincs elég adatunk. Tény, hogy a Kárpát-medencén kívül a Balkánon, Kelet-Európábán, sőt távolabb kelet felé is felbukkan. Sehol sem ismerjük egy korszak vagy teleptípus meghatározó leletanyagaként, minden lelőhelyen egyedi darabok formájában jelentkezik. E két szempont tehát ellentmond annak, hogy ezt az edénytípust egy népcsoporthoz vagy egy etnikumhoz kössük, még akkor is, ha a tárgyak keltezése mindenhol egybehangzóan 10-11. század.162 Hasonlóan vélekedik Bálint Csanád is. Az „eddig kelet-európai, kazáriai eredetűnek tartott edénytípus (bordásnyakú palack) Itáliában és a Közel-Keleten is előfordul, következésképpen az Bizánc hatását s nem valamilyen kelet-európai hagyomány, netán etnikum jelenlétét jelzi a 10. századi Kárpát-medencében”.163 Úgy tűnik tehát, hogy az edénytípus eredetét illetően nem jutott dűlőre a kutatás, sőt, mint láttuk, többen a magyarsággal való kapcsolatát is megkérdőjelezték. A típus eredetével szemben a bordásnyakú edények rendeltetésével szinte egyáltalán nem foglalkozott a szakirodalom. Csak a Przemyslben napvilágot látott példány kapcsán említi meg Koperski és Parczewski, hogy az edények funkciója hasonló lehetett a baskírok által még a 20. század elején is használt bőredényekéhez, amelyekre formájuk is emlékeztet.164 S tegyük hozzá, e bőredények még napjainkban is a tej feldolgozására szolgálnak Belső-Azsia nomád népeinél.165 Ugyanakkor a néprajzi anyagból is ismerünk számos olyan cserépből készült vajköpülőt, amelynek formája igen hasonlít, sőt megegyezik a bordásnyakú edényekével.166 160 Mesterházy 1975, 99-115. 161 Legutóbbi összefoglalás: Takács 1997a, 78. vonatkozó irodalommal. 162 Jankovich B. 1994, 409, Jankovich B.-Szatmári 2013, 222. 163 Bálint 2004, 39. 164 Koperski-Parczewski 1978, 226. 165 Benkő 1998, 64, 66-67, Csupor-Rékai 2003, 7, 1. ábra, 14, 11. ábra. 166 Csupor-Rékai 2003, 10, 5. ábra, 34, 1. kép, 35, 2. kép, 51, 3. kép, 57, 1-2. kép.
