Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
225 143. kép. A rácsszerkezet a keleti sáncátvágásban 945, 2 c 707-987. A 2. minta (Deb-1441): Bp 1170±70, cal Ad 1 a 867-996, 2c 1098-1130 értékeket eredményezett, amelyek 700-945, 870-1000 közötti intervallumot valószínűsítenek.936 A sánc alatt, átlag 570 cm mélységben (balti magasság: 142,30 m) értük el a sáncépítést megelőző járószintet. A sánc belső oldalán, közvetlenül a rácsszerkezet legalsó gerendái alatt egy település maradványait figyeltük meg. A letaposott faszenes réteg a sáncátvágás teljes szelvényében jelentkezett, és észak felé erősen lejtett. Benne sok cseréptöredéket, állatcsontot és némi gabonamagot találtunk (97. tábla 3). A szelvény nyugati oldalán (keleti sáncátvágás 9-10 méter, -486-530 cm), egy kb. 1 négyzetméteres összefüggő, kormos, faszenes tapasztásrétegre bukkantunk. A feketére égett, 5 cm vastag tapasztásdarabok közül többnek egyik felülete sima volt (98. tábla 1-2,4,6). Az objektumból gyűjtött faszénmintából C14-es vizsgálatot végeztettünk (Debl467): BP 1130±60, cal AD 1 c 852-990, 2 c 760-1017 értékeket eredményezett, amely 850-990 közötti időintervallumot valószínűsít.937 936 HÓM Régészeti Adattára 2092-90, 2138-90. A vizsgálatokat a debreceni Atomki munkatársai végezték Hertelendi Ede, az újabb kalibrációt Szántó Zsuzsa vezetésével. Munkájukat ezúton is köszönöm. 937 HÓM Régészeti Adattára 2092-90, 2138-90. A vizsgálatokat a debreceni Atomki munkatársai végezték Hertelendi Ede, az újabb kalibrációt Szántó Zsuzsa vezetésével. Munkájukat ezúton is köszönöm. A szelvény keleti végében (keleti sáncátvágás 24- 25 méter, -636-680 cm), megközelitőleg 14 méterre az előző objektumtól, egy másik égett, kormos, faszenes felület is napvilágot látott. Mellette egy kis méretű, négyszögletes, 4,5 x5 cm-es, cölöplyukat bontottunk ki, amelyben falenyomatot is leltünk. A cölöplyuk függőlegesen állt, a találási szinttől 20 cm mélységig lehetett követni, alakja arra mutat, hogy benne az cölöp faragott volt. Közelében teljesen elszenesedett gerendákat találtunk, de a földben sehol sem voltak égésnyomok.938 Nagyon valószínű, hogy e két objektum a várépítést megelőző település házainak maradványa lehetett. Alatta a már az érintetlen altalaj, illetve az alapkőzet következett (144. kép). III.1.2. Nyugati sáncátvágás A keleti sáncátvágásban lelt sűrű rácsszerkezet élesen eltért a felette elhelyezkedő, illetve a hasonló korú várakban lelt rekeszes szerkezetektől. Annak ellenőrzé-938 A gerendákat Nováki Gyula úgy értelmezte, hogy a sánchoz tartoztak. A későbbi feltárások fényében azonban valószínűbbnek látszik, hogy az égett felszínnel és a cölöplyukkal együtt a sáncépítést megelőző település egy házának maradványai lehettek. Ha ugyanis a sánchoz tartoztak volna, feltehetőleg nemcsak a gerendák, hanem a körülöttük lévő föld is megégett volna, ahogyan ezt más helyeken meg is tudtuk figyelni. Vö.: Nováki 1993, 129, 20-21. szint, 134, 137-138.
