Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)

II. Az ispáni várat megelőző falu

198 101. kép. Fehér libatop (Chenopodium album) Tiszaörvény 11-13. századi ház padlószintjéről, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest archívuma 102. kép. Varjúmák- (Hibis­cus trionum) mag Tiszaörvény 11-13. századi ház padlószintjéről, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest archívuma 103. kép. Porcsin- vagy madárkeserűfű- (Polygo­num aviculare) makkocskák Tiszaörvény 11-13. századi ház padlószintjéről, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest archívuma 104. kép. Baracklevelű kese­rűfű (Polygonum persicaria) makkokcsákák Tiszaörvény 11-13. századi ház padló­szintjéről, a Magyar Mező­gazdasági Múzeum, Budapest archívuma %Ф Jm <3 % 105. kép. Vetési búza (Triticum aestivum subsp. vulgare) szemek Hont kora Árpád-kori ispánsági várból, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest archívuma 106. kép. Rozs (Secale cereale) 107. kép. Hála zab (Avena fatua) szemek Hont szemek Hont kora Árpád-kori kora Árpád-kori ispánsági várból, a Magyar ispánsági várból, a Magyar Me- Mezőgazdasági Múzeum, Budapest archívuma zőgazdasági Múzeum, Budapest archívuma A későbbi, 12-13. századi alföldi ásatások gabonale­letei már faji összetételükben, de fontossági sorrendjük­ben is kezdenek megegyezést mutatni a dunántúliakkal (100. kép, 44^15. táblázat). A növénytermesztésben meg­indult minőségi változást jelentő vetőmagváltás befeje­ződött. A magas beltartalmi értékű közönséges búza és a rozs termesztése megszokottá, mindennapossá vált.882 A köles jelentősége visszaesett, de mint kásaételt szolgál­tató másodvetemény továbbra is termesztésben maradt. Cegléd-Madarászhalom kora Árpád-kori temetőjében je­lentős mennyiségű szenült közönséges búza szemtermést és valamivel kevesebb rozst találtak (108. kép). Köles itt egyáltalán nem került elő. A tisztított készletben csak szórványként fordult elő konkoly és zsázsa (.Lepidium spec.) mag. A Doboz-Hajdúirtás Árpád-kori gödréből előkerült paticsban közelebbről meg nem határozott ga­­bonatoklász-maradványokat találtak. A kimutatott galaj (Galium spec.) és rozsnok (Bromus spec.) diaspórák őszi vetésű cereáliákra utalnak. Gyulai 2000. 44. táblázat. Kiskundorozsma-Nagyszék. Összehasonlító ásványi anyag tartalom (mg/kg). A Pannon Agrártudományi Egyetem, Kaposvár vizsgálatai alapján Búza Köles Méz Mar­havér Dorozs­mai Dorozs­ma2 Na 110 60 100 1420 7330 8980 К 4450 5000 360 48,5 883 1130 Ca 480 700 1400 100 23320 24320 Mg 1300 30 24,5 16660 14630 Fe 50 77 10 90000 500 324 P 4200 2700 200 60 891 1460 Cu 5,3 8,9 0,6 0,9 20,2 15,3 Zn 21,9 33 0,9 1,15 53 49 Mn 35,6 15 0,3 0,02 26,1 21,3 0,2 Hamu 3,10%g/100 13,20%12,70% g A honfoglalás utáni időszak növényleletei között ugyan nem szerepel a zab, bár nyelvészeti alapon ismere­tét nem zárjuk ki. Ha volt is, annak mértéke még nagyon jelentéktelen lehetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom