Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
115 Részben földbe süllyesztett padlójú faházakat tártak fel Esztergom-Szentgyörgymezőn. Az előkerült 13 házból 3 biztosan, négy pedig nagy valószínűséggel boronaház volt.797 A hagyományos építési módnak számító keresztboronák lenyomatát egy esetben igen jól meg lehetett figyelni. E ház kemencéjéhez szikrafogó is tartozott.798 A házak nagy többsége 10. századi volt.799 10-11. századra keltezhető a Mezőkeresztes-Cethalmon feltárt boronaház. Két falának legalsó boronái itt ugyancsak jól kivehetők voltak.800 Félig földbe mélyített, felmenő boronafalú épületként értelmezi Fodor István az Ószentivánon előkerült épületet. A ház a 12-13. századra keltezhető.801 Szintén boronaháznak tartja Horváth Ferenc a Csengéién előkerült, a 13. század második felére datálható egyik házat.802 Összességében megállapíthatjuk tehát, hogy a földfeszíni faházak különböző típusait a 10. századtól számos lelőhelyen megtalálhatjuk, a Borsodon feltárt boronaházat pedig nem tekinthetjük unikálisnak. 11.13. KŐ- ÉS KŐALAPÚ ÉPÜLETEK A 10-13. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON Világi rendeltetésű, részben vagy egészben kőből készült épületre vonatkozó adatunk az egész Árpád-korból kevés akad. 10. századi, 5x5 méteres, agyagba rakott kőből épült házat tárták fel a visegrádi várban. A ház északkeleti sarkában egy ugyancsak kőből épült kemence állt. All. század elején épült, és nagy valószínűséggel az ispán palotája lehetett az a nagy méretű, kétosztatú kőház, amely ugyancsak a visegrádi várban látott napvilágot.803 Kőépület részlete került elő a feldebrői templom közelében, amelyről valószínűsíthető, hogy a 12. század vége előtt, talán all. században épült.804 A feltárt telepjelenségek alapján késő Árpád-kori agyagba rakott kőfalú építményekre következtet az ásató Kajárpéc-Pokolfadombon, Lébény-Bille- és Lébény-Kaszás-dombon.805 Agyagba rakott kőfalazatú házacskák maradványait tárták fel Budapesten, a Szent György tér 2. szám alatti területen (palota északi szárny, A épület), amelyek korábbiak a IV. Béla-féle városalapításnál. Korai, a 12-13. század fordulóján kialakított, falusias, szuburbális település részének tekintette ezeket ásatójuk.806 További, kis méretű kőházakból álló településrészletet tártak fel a Várhegy 797 Lázár 1998,42. 798 Lázár 1998, 14. kép, 46, 48. 799 Lázár 1998, 76. 800 Simonyi 2001a, 363, 368, 371, 6. kép. 801 Fodor 1994, 421—424. 802 Horváth 2001, 132. 803 Szőke 2000, 363. 804 Kovalovszki 1987, 13-14, Kovalovszki 1989, 86. 805 Takács 1993a, 31. 806 RégFüz. Ser. I. No. 28. (1975). 109-110. északi részén is. A házak szétszórtan álltak, amely falusias betelepülésre utal. A település a 13. század elejére keltezhető.807 Tíz kőház alapját tárták fel a dévényi várban is. A 11-12. századra keltezhető házak egy helységből álltak, és utcarendszerhez igazodva helyezkedtek el.808 A 12-13. század fordulójára keltezhető nagy méretű kőépületet tártak fel Pozsonyban a volt Pálfíy-palota alatt. A ház földszintje részben süllyesztett padlójú volt, és az emelet részleteit is meg lehetett figyelni.809 1 3. század előtti, kis méretű, pincével ellátott kőépület került elő Budapesten a XI. kerületben, az egykori kánai apátság területén. Ennek közelében egy további, valószínűleg 14. századi kőépület részletét is feltárták.810 13. századi, kétosztatú, agyagba rakott kőfalú épületet tártak fel Szentendrén a római katolikus templom mellett.811 Árpád-kori, nagy méretű, agyagba rakott szabálytalan alakú kövekből készült épületet tártak fel Helemba-szigeten. Az épület egy részét a felszín alá süllyesztették. Feltehető, hogy emeleti szintje fából készülhetett.812Nagy méretű, kőalapú, de fentebbi részein fából készült, a 13. század második felére keltezhető épületet tártak fel Petőszinyén (Svinica, Szlovákia).813 Egyhelyiséges, kőfalú épületet leltek Dörgicsén a román kori templom közelében. A ház legkésőbb a 14. században már állt.814 A 14. századra keltezhető kőalapú faházat tártak fel Szepeskörtvélyesen (Spisky Hrusov-Miloj, Szlovákia),815 és kőalapú faház került elő Pozsonyban is, amelyet a 13. század végére, a 14. század elejére lehet keltezni.816 S bár nem kőből készült, építőanyaga alapján ugyancsak kiválik az egyszerű falusi házak sorából az a 13. századra keltezhető, téglából épült falusi udvarház is, amelyet Kardoskúton,817 illetve a Tura-Szentgyörgyparton tártak fel, és amelyet a 12. század végére, 13. század elejére lehet keltezni.818 A régészeti adatok mellett írásos forrásunk is van agyagba rakott kőből épült házakról. Margit szenté avatási jegyzőkönyvében az egyik Buda környéki házról azt nyilatkozta egy tanú, hogy a fala kőből és földből volt.819 A borsodi kőépülethez építéstechnikájukat tekintve leginkább a Krím-félszigeten feltárt, a 8. századtól a 10. század elejéig keltezhető, kőalapú házak hasonlítanak.820 * 807 H. Gyürki 1972, 44. 808 Stefanovicová 2000, 198. 809 Rexa 1986, 201-202. 810 H. Gyürki 1989, 115, 117. 811 MRT 1986, 271-272, 29. kép 812 Kovalovszki 1989, 85-86, 14. ábra 813 Caplovic 1978, 84-85, 49. kép 814 RégFüz. Ser. I. No. 22. (1969), 77. 815 Polla 1966, 27. kép, 145, Caplovic 1987, 10. 816 Baxa 1983, 47-49. 817 Méri 1964, 19-27, 5. kép 818 Miklós 1991,434,438-439. 819 Bellus-Szabó 1999, 304. 820 Gerojevka: Makarova-Pletnyeva 2003, 33. tábla 8, Tai-Kipcsak: Makarova-Pletnyeva 2003, 33. tábla 6.
