Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
116 88. kép. A borsodi földvárban feltárt objektumok (CD-melléklet) 11.14. TELEPÜLÉSSZERKEZET A borsodi házak, mint egy utca két oldalán, úgy helyezkedtek el az északi mélyedés, árok mentén, követve annak vonalát. Tájolásuk az árok vonalához igazodott. Több közülük szorosan egymás mellett állt (88. kép). Mégsem gondolhatunk arra, hogy közöttük időbeli eltérés lett volna. Elsősorban azért, mert minden házban találtunk elszenesedett gabonamagvakat, illetve a másodlagos égés következtében deformálódott kerámiát. Bizonyos tehát, hogy amikor a település leégett, valamennyi háza lakott volt, és egyszerre pusztult el a falut súlytó tűzvészben. De ezt bizonyítják az elvégzett C14-es vizsgálatok és az archaeomágneses mérések is, amelyek a házakat azonos korúnak mutatják. A borsodi település házai tehát zárt beépítési rendben, egymás közelében helyezkedtek el. A falu képe nem az egész Árpád-korra jellemzőnek tartott nagy területen fekvő, szórt településre,821 hanem sokkal inkább a későbbi utcás falvakra emlékeztetett (89. kép). 821 Méri 1952, 49-67, Méri 1954, 138-154. A házakban eltérő mennyiségű leletanyagot találtunk.822 * így például a 3. házban igen sok, a közvetlenül mellette fekvő 4. házban viszont jóval kevesebb tárgy látott napvilágot. Feltehető, hogy a házak egy részét az ispáni vár sáncának építése során megbolygatták. így kerülhettek a 10. századi faluhoz kapcsolható leletek a sáncba. Elképzelhető az is, hogy a leletanyag mennyisége a házban lakók társadalmi helyzetére utal. De felmerülhet az is, hogy a feltárt objektumok közül némelyik nem lakó, hanem gazdasági épület lehetett. Egyelőre nehéz értelmezni azokat a kisebb, 4-5 m2 alapterületű építményeket, amelyekre a 2. és 3. ház nyugati, illetve az 5. ház keleti oldalán lelt omladékok utalnak. A bennük előkerült leletek (kerámiatöredékek, gabonamagvak, ásóvasalástöredék, hamu, faszén) hasonlóak a házbéliekhez. Esetleg tárolófunkciójuk lehetett. Mint a fentebbi rövid ismertetésből kitetszik, a szórványosan előforduló, különböző korú leletek azt bizonyítják, hogy kőépületekkel vagy kőalapú faházakkal az egész Árpád-korban számolhatunk Magyarországon. A megfigyelések jó része nem egyszerű falusi házra vo-822 A házak közötti különbség az állatcsontanyagban is szembe tűnő volt. Lásd alább Bárány Annamária és Vörös István írásában.
