Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
114 Úgy vélem, a fenti, korántsem teljes adatsor egyértelműen bizonyítja, hogy a Kárpát-medencébe érkező magyarság rendelkezett azzal az eszközállománnyal és mesterségbeli tudással, amelyre a faházak építésénél szükség volt. Alapanyagban pedig bővelkedett. Mi akadálya lett volna tehát, hogy földfelszínen álló faházakat építsen? Jelenlegi tudásunk szerint a régészeti ásatásokon a földfelszíni faházak három típusát tudjuk elkülöníteni. Közülük a legbiztosabban megfigyelhető nyoma a cölöpvázas épületeknek van. Ilyeneket tártak fel a teljesség igénye nélkül például Szigetszentmiklóson767 Kunfehértó- Kovács-tanyán,768 Visegrád-Várkerten,769 Kiskunhalas- Zöldhalomon,770Mezőkeresztes-Cethalmon,771Felsőzsolca- Várdombon,772 Tatabánya-Dózsakerten,773 Kiszombor- Nagyszentmiklósi úton.774 A talpas-vázas szerkezet régészeti nyoma jóval nehezebben figyelhető meg, mint a cölöpszerkezetes épületeké, mivel alapját a tuskókra, kövekre fektetett talpfa alkotja. Talpas vázszerkezet csak ácsszerkezeti ismeretekkel építhető, elkészítése komoly ácstudást kíván. Éppen ezért a néprajzkutatók egy része úgy véli, talpasvázas szerkezeteket csak a késő középkorban kezdtek el széles körben használni. A fíírészmalmok elterjedése előtt a talpas-vázas szerkezetet kitöltő, zsilipéit falazathoz szükséges deszkák hasítása nem lehetett általános, de gazdaságos sem.775 Ezzel szemben Bakó Ferenc a talpas-vázas, zsilipéit falú építkezési módot tartja korábbinak. Valószínűnek látja, hogy a gerendavázas építkezés régebbi a boronafalnál, és már az őstörténeti időkben feltűnt Európa közepén. Innen terjed azután tovább észak, nyugat, és kelet felé. Ez, valamint a növény földrajzi adatok arra mutatnak, hogy a mai Magyarország területén a zsilipéit falazat lehetett uralkodó.776 Annál is inkább, mivel ez az a szerkezet, amely legkönnyebben szétszedhető és elszállítható. Ilyen házakról pedig bőségesen van írásos adatunk az Árpád-korból is.777 Hoffman Tamás szerint a zsilipéit technika Európában a vaskortól megfigyelhető. A 10-12-századból számos régészeti lelet került napvilágra Északnyugat-Európából, Németországból, Svédországból, Dániából, Normandiából, de vannak adatok Lengyelországból, Svájcból és Karintiából is.778 Konkrét régészeti leleteink azt bizonyítják, hogy a talpas vázszerkezet legalább a 8. századtól megtalálható 767 írásné Melis 1992, 53-54. 768 Biczó 1984, 168. 769 Sabján 1999, 147, Kovalovszki 2001, 86, 89, 10-13. kép 770 Biczó 1984, 160-161, 167, 199. 771 Simonyi 2001a, 363. 772 Simonyi 2003, 113. 773 Vékony 2002a, 27-28. 774 Bálint 2003, 335. 775 Balassa M 1994, 96-97, Barabás-Gilyén 2004, 59, 62. 776 Bakó 1967, 176. 777 Szabó 1969, 34, K. Csilléry 1982, 177-178. 778 Hoffmann 1992, 15-16. a Kárpát-medencében is.779 Az első ilyen jellegű épületeket 1934-ben Fonyód-Bélatelepen tárták fel. A házakat a 10-13. századra lehet keltezni.780 A 13. századra keltezhető a Székelykeresztúron feltárt, félig földbe mélyítettnek mondott talpgerendás ház. Felmenő falairól kevés információnk van, padlóját a bejárat közelében deszkával borították. Az ásatási megfigyelések szerint a háznak padlása is lehetett.781 Talpas-vázas, deszkafalu házként értelmezi Horváth Ferenc a Csengéién feltárt egyik épületet. A ház deszkafalazatának alsó részét több helyen is meg tudta figyelni.782 Talpas-vázas szerkezetre gondolhatunk akkor is, amikor a kutatók cölöpök nélküli „alapárkos,” „faalapárkos” házakról beszélnek, vagyis amikor famaradványokat nem, csak a talpgerenda nyomának tekinthető mélyedést találjuk meg. Ilyet házat leltek például Pápa-Hantán, amely a a 10-11. századra keltezhető ,783 és Bak-Felrétbakon, amely a 12. századra datálható.784 A boronafalas technikát a kutatók egy része újabb eredetűnek tartja, mint a talpas-vázas szerkezeteket.785 Régészeti nyomainak felismerése meglehetősen nehéz, igen sokszor nem dönthető el teljes bizonyossággal, hogy az imént említett „alapárok” a legalsó boronák, vagy a talpfa lenyomata lehet-e. Néhány követ, kősorokat (pl. Sarvaly),786 leggyakrabban azonban sekély, ágasfák nélküli gödröket találunk. Ezek boronaházként való értelmezése már hosszabb ideje foglalkoztatja a kutatást. Elsőként Szabó János Győző vetette fel ezt a lehetőséget.787 Különösen ott merülhet fel a boronafal meglétének lehetősége, ahol a kemence nem szorosan a gödör falánál, hanem attól bizonyos távolságra helyezkedik el.788 Ilyen objektumokat számos, 10—11. századra keltezhető lelőhelyen feltártak (pl. Komárom,789 Muzsla-Csenke [Muzla-Cenkov, Szlovákia],790 Tatabánya-Dózsakert,791 Pilismarót-Szobi rév,792 Poroszló-Rábolypuszta,793 Felsőzsolca-Várdomb,794 Tiszatarján-Nabaér795). Boronaházakként értelmezi a Győr-Vagongyár lelőhelyen előkerült, sekély gödrű, ágasfák nélküli, 10. századra keltezhető kis méretű házakat is Tomka Péter.796 779 Hajnal 2009, 92-93, Bajkai 2012, 17. 780 Horváth 1968, 113-144. 781 Benkő-Ughy 1984, 31-32, Benkő 1992a, 166-170. 782 Horváth 2001, 132-134. 783 Ilon 1996, 303, 305-306. 784 Horváth 1997, 164-165. 785 Bakó 1967, 172, K. Csilléry 1982,179-181, Barabás-Gilyén 2004,63. 786 Holl 1979, 33-34. 787 Szabó 1975, 50. skk. Vonatkozó irodalommal 788 Fodor 1989, 34, Lázár 1998, 50, Simonyi 2001a, 369. 789 Trugli 1996, 132. 790 Hanuliak-Kuzma-Salkovsky 1993,41. skk. 791 Vékony 1988, 289-299. 792 Kemenczei-Stanczik 1979, 11. 793 Szabó 1975, 46. 794 Simonyi 2003, 115. 795 Ringer 2005, 193-196. 796 Tomka 2007, 72, Tomka 2011, 271-272.
