Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
Függelék - Sümegi Pál: Mezőkövesd-Mocsolyás kozépső neolitikus lelőhely környezettörténeti vizsgálata
Mezőkövesd-Mocsolyás középső neolitikus lelőhely környezettörténeti vizsgálata 317 ligeterdők és a löszös felszíneket borító zárt tölgyes erdők a területen a középhegységi vegetációval rokonítható növényzeti összetételüek, gazdag cserjeszintűek voltak. Ebbe a kora holocénben kialakult ökoszisztémába lépett be a termelő tevékenységet folytató neolitikus emberi közösség mintegy 6200-6300 BP (5400-5200 cal BC) évvel ezelőtt. Ezek az emberi közösségek igen jelentős környezet-átalakító tevékenységet, égetéses erdőirtást alakítottak ki a vizsgált területen. Ennek hatására a kiemelt helyzetű Halom-dombról jelentős mennyiségű talaj pusztult le a mélyebb fekvésű árterek felé. Az eredeti zárt erdőtakaró felnyílott és li- getesebb, nyíltabb növényzeti területek (legelők, termőföldek) ékelődtek be a fennmaradt erdőfoltok közé, a vegetáció mozaikossá vált. Ennek az antropogén hatásnak tudható be, hogy a talajtakaró és a fauna fejlődése is megváltozott a vizsgált területen, azaz a táj természetes fejlődése emberi hatásra megtorpant és módosult. IRODALOM Bennett, K. D. 1992. PSIMPOLL-AquickBasic program that generates PostScript page description of pollen diagrams. INQUA Commission for the study of the Holocene: working group on data handling methods. Newsletter, 8, 11-12. Birks, H. H.-Birks, H. J. B. 1980. Quaternary palaeoeco- logy. E. Arnold Press, London Casagrande, A. 1934. Die Aräometer-Methode zur Bestimmung der Korn vertei lung von Böden und anderer Materialien. Springer, Berlin, 75. Clark, R. L. 1982. Point count estimation of charcoal in pollen preparations and thin sections in sediments. Pollen et Spore, 24, 523-535. Dániel, P. 2004. Geochemical analysis, pp. 52-57. Sümegi, P. & Gulyás, S. (eds.): The geohistory of Bátorliget Marshland. Archaeolingua Press, Budapest Dean, W. E. 1974. Determination of the carbonate and organic matter in calcareous sediments and sedimentary rocks by loss on ignitions: comparison with other methods. Journal of Sedimentary Petrology, 44, 242-248. Evans, J. G. 1972. Land snails in Archaeology. Seminar Press, London Kalicz, N.-Koós, J. 1997. Eine Siedlung mit ältestneo- lithishen Hausresten und Gräbern in Nordostungam. pp. 123-136. In: Lázié, M. (ed.): ANT1AQPON Dragoslav Srejovic. Belgrad Kalicz, N.-Koós, J. 2000. Település a legkorábbi újkőkori sírokkal Északkelet-Magyarországról. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 29, 45-76. Kalicz, N.-Koós, J. 2002. Eine Siedlung mit ältestneoliti- schen Gräbern in Nordostungarn. Prehistoria Alpina, 37, 45-79. Pinczés Z. 1956. A D-i Bükk és előterének néhány fejlődéstörténeti problémája. Acta Universitatis Debre- ceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae, 3, 1-12. Stockmarr, J. 1971. Tablets with Spores used in Absolute Pollen Analysis. Pollen et Spores 13, 615-621. Sümeghy, J. 1944. A Tiszántúl. Magyar Tájak földtani leírása, 6. Magyar Királyi Földtani Intézet, Budapest Sümegi P. 1998. Az utolsó 15 000 év környezeti változásai és hatásuk az emberi kultúrákra Magyarországon, pp. 367-397. In: Ilon G. (ed.): A régésztechnikusok kézikönyve. Szombathely, Savaria Kiadványa Sümegi P. 2001. A negyedidőszak földtanának és őskörnyezettanának alapjai. JATEPress, Szeged, p. 262. Sümegi P. 2003. Régészeti geológia és történeti ökológia alapjai. JATEPress, Szeged, p. 224. Sümegi P. 2004. The results of paleoenvironmental reconstruction and comparative geoarcheological analysis for the examined area. pp. 301-348. In: Sümegi, P.-Gulyás, S. (eds.): The geohistory of Bátorliget Marshland. Archaeolingua Press, Budapest, p. 353. Sümegi P. 2007. Magyarország negyedidőszak végi környezettörténete. MTA Doktori Értekezés, p. 428. Budapest-Szeged Troels-Smith, J. 1955. Karakterisering af lose jordater. Danmarks Geologiske Undersogelse, ser.IV. (10). Willis, K. J.-Sümegi, P.-Braun, M.-Bennett, K. D — Tóth, A. 1998. Prehistoric land degradation in Hungary: who, how and why? Antiquity, 72, 101- 113.
