Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
Relatív és abszolút kronológia
Mezőkövesd-Mocsolyás 61 edények festése és a csípett díszítítés határoz meg, Korek József ismertette (Korek 1977b, 3-52; 1983, 8-60). A Szatmár-csoport három időbeli szakaszra bontásának elméleti lehetőségét Mezőkövesd-Mocsolyáson az újabb kutatások eredményeként módosítanunk kell (Kalicz-Koós 2000a, 68-69; 2002, 74-75). A kőteleki lelőhely (első Szatmár fázis, AVKI) időrendi helyzetét el kell ismernünk (Raczky-Anders 2009, 45). Ez a lelőhely a Körös-kultúra késői (pl. Méhtelek?) időszakával is párhuzamos. Sajnos Kőtelek egyelőre még ennek az időszaknak az egyetlen ismert képviselője. Úgy gondoljuk tehát, hogy a mocsolyási lelőhely Szatmár fázisa, Kőteleket követve, abban az időszakban létezhetett (második, vagy Ib fázis?), amikor az anyagi és a szellemi kultúra emlékei Füzesabony-Gubakúttól az északi Novajidrányig és a tiszántúli Ebesig egységes jellegűvé váltak és maradtak. A mocsolyási leletanyagban olyan különbségeket egyelőre nem fedeztünk fel, amelyek a korábbi feltételezésünket, vagyis a Szatmár-csoport tipológiai harmadik fázisát igazolnák (Kalicz-Koós 2000a, 68). Azt a fentebb elmondottak alapján is el lehet képzelni, hogy a Közép-Alföldön, a Hármas-Körös folyó vidékén hosszan élő Körös közösségek a kultúra felbomlása után egy darabig még tovább éltek. Az AVK csak a korai klasszikus időszakban érte el déli irányú terjedésének határát a Maros vidékéig17 (először részletesen kifejtve; Makkay 1982a, 19-25, 43-67, különösen a kronológia táblázat jelzi részben elfogadható elképzeléseit). Néhány korai (AVK I fázisú) edény- és cseréptöredék a korai klasszikus időszakot képviselheti (Paluch 2010; 283-304; 2011).18 Az elmondottak szerint a Szatmár-csoport elterjedési területén feltételezhető egy elméleti, a késő Körös időszakkal (és Méhtelekkel) párhuzamos kezdeti (AVK la), kőteleki időszak, valamint a késő Köröst (Méhteleket) követő, valamivel fiatalabb, egységesülő és „tovaterjedő” klasszikus szatmári időszak (Füzesabony-Gubakút, Mezőkövesd-Mocsolyás, Novaj- idrány, Tiszalúc, Hejőpapi, Kassa/Kosice, Tiszavalk, Rétközberencs, Tiszaszőlős-Domaháza, Ebes stb.). Talán ezzel párhuzamosan jöhettek létre a Szamos vidékén a hangsúlyozottan festett és csípett díszű edényeket tartalmazó lelőhelyek (Kalicz-Makkay 1977, 52).19 Ez a sajátos újabb típusú leletanyag, edénydíszítési technika elsősorban a Szatmár-csoport lelőhelyein nyilvánult meg. A hazai lelőhelyek között legismertebbek a Korek József 60-70-es évekbeli ásatásain és kutatásai során talált, egymással szinte azonos festett és csípett díszű kerámiában, edényformákban gazdag leletegyüttesek (Korek 1977b, 3-52; 1983, 8-60). A 1980-90-es években az Északkelet-Alföldön létrejött a korai középső neolitikus leleteknek az a határo17 Horváth 1994, 95-111, és különösen a 13. kép térképe. 18 Ezeket a feltételezéseket, mint fentebb rámutattunk, Makkay számos helyen kifejtette. 19 A szerzők azt emelik ki, hogy a Szamos és Kraszna vidékén az Esztár-csoportétól eltérő festett kerámia jelent meg. zott körvonalú, nagy területi csoportja, amelynek festett és csípett díszű kerámiáján négy ország (Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia) határvidéke osztozik.20 Hangsúlyozni kell, hogy az időrendi kérdésekkel is foglalkozó, fentebb említett külföldi szerzőkhöz hasonló, vagy azokat megközelítő eredménnyel járt a mi elemzésünk is a Számos-vidéki festett kerámiák és az alföldi Szatmár-csoport időrendi viszonyáról. Michael Strobel kitűnő tipológiai elemzése az AVK kerámiájáról a terminológiai zavarok miatt téves úton járt a korai időszak megítélésében (Strobel 1997, 9-98).21 Mezőkövesd-Mocsolyás és Füzesabony-Gubakút, a Szatmár-csoport azonos leletanyagot szolgáltató lelőhelyei egymástól mintegy 20 km távolságban találhatók. A mocsolyási település szerkezete az azonos kerámia ellenére eltérő a füzesabony-gubakúti település szerkezetétől és annak fázisaitól. Mezőkövesd-Mocsolyáson ugyanis mi makroelemzést végeztünk, míg Domboróczki Füzesabony-Gubakúton mikroelemzés segítségével érte el az általa valószínűnek tartott települési fázisok szétválasztásának lehetőségét. Ennek érdekében ő a telep szerkezete és a radiokarbon adatok összevetését végezte el (Domboróczki 2009, 75-127). A két említett lelőhely időrendi párhuzamosításához felhasználta a mocsolyási radiokarbon adatokat is (ugyanott Fig. 20). Sajnos eddig a harmadik fontos tényező, vagyis a kerámia szerepe ebben az elemzésben számunkra még ismeretlen. Miként .1. Chapman (Chapman 2002, 127-144), Raczky Pál és Anders Alexandra a Polgár-Ferenci-háton végzett feltárás stratigráfíájára és radiokarbon adatokra támaszkodva (Raczky-Anders 2009, 31-50), ugyanúgy Domboróczki és Raczky az ibrányi ásatás kerámiája (valamint a pol- gár-kígyós-érparti ásatások) és radiokarbon adatok párhuzamosítása alapján kísérelték meg a Szatmár-csoport (AVK I) időrendjét tisztázni (Domboróczki-Raczky 2010, 191-217). Ugyanis mint már rámutattunk, a mocsolyási ásatási területen feltárt, leégett öt házat befedő egységes pa- ticsréteg az egyidejűséget bizonyítja. A szorosan egymás mellett álló öt ház egyszerre égett le és valószínűleg egy időben használhatták azokat. Ez a jelenség arra mutat, hogy egy azonos leletanyaggal rendelkező régészeti kultúra egymástól 20 km távolságban fekvő lelőhelyein is lehetnek helyi településszerkezeti eltérések. A különbség megmutatkozik a temetkezési helyek és házak egymáshoz való viszonyának eltérésében is. A gubakúti lelő20 Ez a relatív időrend egyelőre csak feltételezéseken és a hosszú élettartamú festett kerámia tipológia elemzésén alapul. Az egész nagy térségből csak 2 db l4C meghatározású abszolút időpontot ismerünk a szabolcs-szatmári Sonkádról, amely nem elegendő az alapos elemzéshez. 21 Mint már Kalicz Nándor máshol többször is hangsúlyozta és ebben a kötetben is jelezte, a méhteleki ásatás alapján a Szatmár 1. fázis elnevezést megszüntette, mert kétségtelenül a Körös-kultúra részévé, Méhtelek-csoporttá vált. Emiatt a Szatmár II fázis is okafogyottá vált és egyszerűen Szatmár-csoport (AVK I fázis) lett belőle.
