Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
Kisebb objektumok, amelyek vagy csak neolitikusak voltak, vagy másodlagosan kerültek neolitikus leletek a későbbi gödrök betöltésébe
Mezőkövesd-Mocsolyás 25 3. Kisméretű, ívelten kónikus tál. Sima, fényezett felületű, jól iszapolt. Világosbama-szürke foltos. M: 6,3 cm, szá: 8,0 cm (86. tábla 3). 4. Nagyméretű, ovális alakú fazék, alja töredékes. Érdes felületű, kaviccsal soványított. Világosbarna színű, nyaka és hasa szürke foltos. M: 25,0 cm, szá: 13,0 cm (86. tábla 4). 5. Csőtalpas tál felső része. Sima, fényezett felületű, jól iszapolt, pelyvás soványítású. Világosbarna színű, szürke foltokkal. Hullámvonalas bekarcolással díszítve. M: 10,0 cm, szá: 15,3 cm (86. tábla 5). 6. Közepes méretű, bikónikus, négyszögletes testű edény. Simított felületű, jól iszapolt, pelyvás soványítású. Szürke színű. M: 14,0 cm, szá: 10,0 cm (86. tábla 6). 7. Kissé nyomott, tompított bikónikus edény. Sima, fényezett felületű, jól iszapolt. Világosbarna színű, szürke foltos. M: 12,0 cm, szá: 11,0 cm (86. tábla 7). 8. Nagyméretű, ovális alakú fazék. Érdes felületű, pelyvával soványított. Világosbarna színű, nyakán szürke foltok. M: 21,8 cm, szá: 15,3 cm (86. tábla 8). 9. Közepes méretű, szélesszájú, gömbölyded testű edény. Hasán négy osztott bütyök. Érdes felületű, kaviccsal soványított, rosszul égetett. Világosbarna színű, a peremén szürke foltok. M: 18,2 cm, szá: 15,5 cm (86. tábla 9). A 130. objektumrész további jellegzetes, válogatott töredékei: 87. tábla 1-17; 88. tábla 1-21; 89. tábla 1-11; 90. tábla 1-7; 91. tábla 1-12; 92. tábla 1-8; 93. tábla 1-19; 94. tábla I -15; 95. tábla 1- 17; 96. tábla 1-18; 97. tábla 1-16). KISEBB OBJEKTUMOK, AMELYEK VAGY CSAK NEOLITIKUSAK VOLTAK, VAGY MÁSODLAGOSAN KERÜLTEK NEOLITIKUS LELETEK A KÉSŐBBI GÖDRÖK BETÖLTÉSÉBE 3. objektum (2/a szonda): (átm: 2,90 m, mélysége le- humuszolt állapotban 13 cm. Formája nehezen meghatározható, mivel majdnem pontosan föléje ástak egy császárkori gödröt). A leletek csaknem teljes mennyiségét a neolitikus gödörhöz tartozó 740 db cseréptöredék teszi ki. Ezek között sok a díszített darab és 17 db csőtalp töredék is felszínre került. Még a közeli, 2. császárkori objektumba is jutott 6 db neolitikus töredék. 5/b, 55,56. objektumok. A 130. objektum részeként fentebb ismertetve. 8. objektum (2/a szonda): nagyméretű kerek, de szabálytalan szélű, viszonylag sekély császárkori (?) gödör. 3 db őskori cseréptöredéket és egy állatcsontot találtunk benne. Kora a 3 db atipikus őskori cserép alapján kétséges. Lehet, hogy a neolitikus jellegű cserepek az alatta lévő 9. neolitikus objektumból kerültek bele. 9. objektum (2/a szonda): neolitikus gödör részlete, melyet a beleásott későbbi 8. gödör szétvágott. A feltehetően ovális gödör alja csak néhány helyen maradt meg (60 cm x 1,0 m, mélység 26 cm). 30. objektum (2/a szonda): neolitikus gödör kis részlete (2,30 m x 40 cm, mélység 42 cm). Nagy része a szelvényfal alá esett. Császárkori beásás is megbolygatta. 42. objektum (2/b szonda): valószínűleg több gödröt is beleástak egy ismeretlen objektumba, melynek egy része a fal alá nyúlt. Padlója csak foltokban maradt meg. Leletanyaga keverten neolitikus és császárkori (7,20 m x 2,10 m, mélység 30 cm). 46. objektum (2/b szonda): árokszerü neolitikus objektum, mely rendkívül gazdag kerámiaanyagot szolgáltatott. Mélysége átlagban 50 cm, szélessége alul 2 m, felül kb. 2,5 m. Metszete teknőszerű, oldalai ferdék. Ennek a részeként tártuk fel a 6. szelvénybe átnyúló végét a következő (1994) évben, mely a 138. objektum elnevezést kapta. Szélébe többször is beleásták a későbbi korok gödreit (h: 3,5 m, átm: 2,90 m, mélység 40 cm). Sánc néven is szerepel. 52. objektum (2/b szonda): rendkívül nagyméretű kerek, méhkas alakú, ívelt aljú gödör, császárkori és neolitikus leletanyaggal. Ez utóbbiak a közelben megsemmisített neolitikus objektumból kerülhettek bele. 58/a objektum (a 27. szelvény és a 2/b szonda határán): a le nem égett házat kísérő gödrök egyike. Az épület délnyugati sarkát jelöltük vele (1,50 m x 95 cm). 63. objektum (2/b szonda): ovális alakú gödör. Alja szikréteggel borított. Gazdag neolitikus leletanyag került ki belőle. Fele az N szelvény alá nyúlt, az 1. ház közelében (átm: 1,40 m, mélység: 10 cm). 64. objektum (2/b szonda): neolitikus oszlophely. Keskeny, hengeres. Az 1. házhoz tartozhatott (átm: 95 cm, mélység 10 cm). 67. objektum (fele a 2/b szondában, másik fele a következő évben feltárt 24. szelvénybe nyúlt): kerek, méhkas alakú gödör, alja lapos. Leletanyaga paticsda- rabokból és állatcsontból áll. Alakja szerint császárkori, de tartalmában a sok paticsrög az 1. házból származhatott (átm: 1,6 m, mélység 77 cm). Oszlophely lehetett. Fölötte, a humuszban találtuk a 24. szelvény nagyszámú neolitikus leletét. 71. objektum: császárkori objektum, amelynek környezetében nem volt neolitikus jelenség. A leírt neolitikus edények helye bizonytalan, mert az ásatási naplóban ez egy szarmata gödörként került leírásra. 1. Kisméretű, sima, fényezett felületű, jól iszapolt, ovális tál, fogóful- lel. Alja szürke, felül fekete. Fülét és az edényt is karcolt díszítés fedi. M: 5,0 cm, szá: 9,8 cm (98. tábla 1); 2. Kisméretű, sima, fényezett felületű, pelyvás soványítású, jól iszapolt, világosbarna tál. M: 4,5 cm, szá: 13,0 cm (98. tábla 3); 3. Kisméretű, sima, fényezett felületű, jól iszapolt csőtalpas tál felső része, hullámvonalas díszű bekarcolással. M: 6,5 cm, szá: 13,0 cm (98. tábla 9). 153. objektum (7. szelvény): szabályos kerek, lapos aljú gödör, melyet vág az előző, 152. objektum. Lelet
