Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
Kisebb objektumok, amelyek vagy csak neolitikusak voltak, vagy másodlagosan kerültek neolitikus leletek a későbbi gödrök betöltésébe
26 Kalicz Nándor-Koós Judit anyaga neolitikus kerámia, tapasztástöredékek, nagyméretű kő és néhány szarmata kori cserép (átm: 1,25 m, mélység 47 cm). A 27. és 30. szelvény mélyítése, az erőgép által lenyesett felszínen: már az 1. ásónyomtól kezdve keverten neolitikus és császárkori kerámiát eredményezett. 226. objektum (30. szelvény): leírása a le nem égett házat kísérő objektumoknál. 235. objektum (23. szelvény): kisméretű, egyenes falú, sekély gödörjellegtelen apró őskori (köztük kevés neolitikus) cseréppel. Jellege inkább a császárkoriakhoz teszi hasonlóvá, néhány cseréptöredékekkel és állatcsonttal (átm: 75 cm, mélység 20 cm). Oszlophely. 202, 203, 204. objektumok (9. szelvény): egymásba érő aránylag sekély, enyhén öblösödő gödrök. Leletanyaguk kézzel formált edényperem- és oldaltöredékek, néhány állatcsont. A kerámia szkíta kori, az öblösödő gödörforma szarmata jellegű. A 202. objektumból egy vasfibula töredékei (?) is előkerültek. Ezen a területen, beleértve a 202. objektumot is, neolitikus cserepeket is találtunk (vastag falú hombár töredékei). 242. (a 12-13. szelvény határán), 247, 259, 264. (13. szelvény), 248. és 262. (19. szelvény) objektumok: jellegük alapján császárkorinak határozhatók meg: szabályos kerek, kissé méhkas alakú gödrök. Betöltésükben keverten fordulnak elő neolitikus és császárkori leletek, de pl. a 242. objektumban kizárólag neolitikus cserepeket és néhány jobb megtartású (császárkori?) állatcsontot találtunk. Úgy tűnik, hogy a 13. és a 19. szelvényekben, egy nagyobb felületen a humuszba ástak egy, az altalajt el nem érő neolitikus objektumot. A későbbiekben ezt pusztították el a császárkori gödrök. A 262. császárkori gödörben egy alacsony, kis tál fél töredékét találtuk: kisméretű, érdes felületű, kaviccsal soványított, vastag falú, rosszul iszapolt, alacsony ovális tál. Barna-szürke foltos. M: 4,0 cm, szá: 12,7 cm (98. tábla 12). A 249,251. és 256. objektumokban (14. és 16. szelvény határán, valamint a 14. szelvényben) és azoktól délkeletre, a humuszban nagy felületen talált sok neolitikus cserép arra mutat, hogy itt korábban az egykori felszínhez közel fekvő neolitikus objektumot bolygattak meg a későbbi korokban, amelyet az erózió és a szántás teljesen megsemmisített. A 24. szelvény északnyugati részén szinte kizárólag neolitikus leleteket találunk. Feltehetően neolitikus gödör mélyedt itt a humuszrétegbe, amely nem érte el az altalajt, ezért sekély volta miatt körvonalát sem lehetett megállapítani. Innen egyetlen kis edény került felszínre. Talán az 1. ház keskeny vége, vagy egy hozzátartozó objektum lehetett ezen a helyen. Edény: miniatűr tálka. Érdes, durván eldolgozott felületű. Világosbarna színű. M: 1,0 cm, szá: 3,0 cm (98. tábla 2). 25. és 26. szelvény. Feltevésünk szerint az itt létezett egykori objektumot csak a humuszba ásták, amely nem érte el az altalajt. Esetleg a feltételezett házhoz, vagy az azt kísérő 310. objektumhoz tartozhatott a sekély gödör. A feltételezett objektum edényei: 1. Kisméretű, alacsony hengeres nyakú, négyszögletesedő hasú csupor. Felülete simított, jól iszapolt. Hasán négy hegyes bütyök. Szürkésbama. M: 9,5 cm (54. tábla 7); 2. Csőtalpas tál töredéke. A csőtalp teljes egész, egy vonalból álló körülfutó karcolt hullámvonallal. A kónikus tálrésznek csak az alsó része maradt meg. Simított, jól iszapolt. Világosbarna. M: 7,5 cm. Töredékes átmérő: 16,0 cm (54. tábla 10). 252. objektum (20. szelvény): császárkori, szabályos kerek gödör. Másodlagosan kerülhetett bele az itt talált, kiegészíthető neolitikus edény: 1. Kisméretű, alacsony ovális tál. Érdes felületű, kaviccsal soványított, vastag falú, rosszul iszapolt. Barna-szürke foltos. M: 4,0 cm, szá: 13,7 cm (98. tábla 12). 258. objektum (15. szelvény): szabályos kerek, erősen méhkas alakú császárkori gödör. Több terra sigillata és korongolt edények töredékei, valamint egy kutya (?) vázrészei utaltak a gödör korára. Egy neolitikus edény volt benne: közepes méretű, sima felületű, pelyvás sová- nyítású, világosbarna színű, kónikus tál, fekete foltokkal. M: 7,5 cm, szá: 16,5 cm (98. tábla 11). 279. és 285. császárkori objektumok (19. szelvény): szabályos kerek, kb. egyenlő méretű gödrök. Előbbi méhkas alakú, mélyebb, utóbbi sekély gödör. Az egyik metszi a másikat. Leleteik: a 285. objektum betöltéséből neolitikus cserepek, egy vonaldíszes és egy vastag falú hombár töredéke került elő néhány állatcsont kíséretében (279: átm: 1,5 m, mélység 43 cm, 285: átm: 1,5 m, mélység 17 cm). 298. objektum (30. szelvény): szabályos kerek, enyhén öblösödő, lapos aljú gödör, feketés kitöltéssel. Metszette a 299. neolitikus objektumot. Jellege alapján azonban császárkorinak ítélhető (átm: 1,30 m, mélység 48 cm). Csak néhány neolitikus cserepet tartalmazott és egy kis tálat: kisméretű, kónikus tál. Sima, fényezett felületű, pelyvás soványítású, jól iszapolt, világosbarna. M: 4,5 cm, szá: 13,0 cm (98. tábla 3). 299. objektum (30. szelvény): a le nem égett házat kísérő gödröknél ismertettük (3,50 x 2,10 m). 300. objektum (30. szelvény): szabályos kerek, enyhén méhkas alakú, lapos aljú gödör. Jellege alapján császárkori, de kevés neolitikus cserepet is találtunk benne. Fekete kitöltése volt (átm: 1,3 m, mélység 53 cm). 302. objektum (30. szelvény): szabályos kerek, alig öblösödő, lapos aljú gödör. Jellege alapján császárkorinak határozható meg. Erre mutat az összefüggő marhacsontok (gerinccsigolya) állaga, amely - a többi császárkorihoz hasonlóan - jó megtartású és világos színű. A kevés kerámia mind neolitikus. Fekete kitöltése volt. Figyelemreméltó, hogy a le nem égett házat ÉNy felől kísérő gödörsor vonalában található (átm: 2,2 m, mélység 25 cm). 304. objektum (30. szelvény): szabályos kerek kis gödör, függőleges fallal, kissé teknős aljjal. Leletet nem
