Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
A Mocsolyáson feltárt objektumok
24 Kalicz Nándor-Koós Judit 2. Majdnem hegyes aljú bikónikus, miniatűr edényke. Pereme alatt sorban, oldalán és alján rendszertelenül átfúrt lyukak találhatók. Érdes felületű, barna színű. M: 5,0 cm (68. tábla 2). 3. Közepes méretű, ívelt testű, négyszögletesedő szájú tál. Pereme alatt vízszintesen körbefutó, alatta laza hullámvonalú karcolt díszítése van. Sima, fényezett felületű, vörös-szürke foltos. M: 8,5 cm, szá: 14.5 cm (68. tábla 3). 4. Kisméretű,kónikustál.Simítottfelületű,pelyvássová- nyítású. Világosbarna-fekete foltosra égett. M: 5,7 cm, szá: 16,0 cm (68. tábla 4). 5. Kisméretű kónikus tál. Érdes felületű, kaviccsal so- ványított, szürke-barna foltosra égett. M: 7,0 cm, szá: 13,0 cm (68. tábla 5). 6. Miniatűr csupor. Enyhén megnyúlt bikónikus alakú. Alig aszimmetrikus hasú, alacsony nyakú. Hasán apró bütyök. Kissé érdes felületű, vékony falú, barna-fekete foltos. M: 6,0 cm, szá: 5,0 cm (68. tábla 6). 7. Nagyméretű, csőtalpas tál talprésze. Három karcolt hullámvonallal díszített. Sima felületű, jól iszapolt. Világosbarna színű, szürke foltos. M: 12,5 cm, talpperem: 14,0 cm (68. tábla 7). 8. Csőtalpas tál talprésze, simított felületű, jól iszapolt, világosbarna színű. M: 8,0 cm, talpperem: 12,3 cm (68. tábla 8). 9. Közepes méretű csőtalpas tál. A csőtalp karcolt hullámvonallal díszítve (?). Érdes felületű, kaviccsal soványított, rosszul égetett. Barna-fekete foltos. M: 13,0 cm, szá: 21,0 cm (68. tábla 9). 10. Közepes méretű fazék enyhén behúzott peremmel. Simított felületű, jól iszapolt, világosbarna színű. M: 16,6 cm, szá: 17,0 cm (68. tábla 10). 11. Enyhén behúzott szájú fazék. Pereme csipkézett, oldalán egy-egy bütyök. Simított felületű, jól iszapolt, világosbarna színű. M: 16,5 cm, szá: 17,0 cm (68. tábla 11). 12. Közepes méretű csőtalpas tál. A tálrész széles karcolt meandroid vonallal, a csőtalp két körülfutó vízszintes vonallal díszített. Simított, fényezett felületű, jól iszapolt. Világosbarna színű, szürke foltokkal. M: 15,2 cm, szá: 21,0 cm (69. tábla 1 = 74. tábla 10). 13. Bikónikus kis csupor. Szögletes hasú, alacsony nyakú, érdes felületű, pelyvás soványítású. Világosbarna, fekete foltokkal. M: 8,0 cm, szá: 6,0 cm (69. tábla 2 = 74. tábla 4). 14. Közepes méretű kónikus tál. Sima, fényezett felületű, jól iszapolt. Világosbarna, vörös és fekete foltokkal. M: 7,0 cm, szá: 16,3 cm (69. tábla 3). 15. Közepes méretű, kónikus tál. Érdes felületű, pelyvás soványítású, világosbarna színű. M: 8,8 cm, szá: 16,7 cm (69. tábla 4). 16. Tompított, bikónikus csupor alacsony, hengeres nyakkal. Sima, fényezett felületű, pelyvás soványítású, világosbarna, szürke foltokkal. M: 13,0 cm, szá: 10,2 cm (69. tábla 5 = 74. tábla 1). 17. Közepes méretű, gömbölyded hasú csupor alacsony nyakkal. Széles meandroid bekarcolások díszítik. Sima, fényezett felületű, jól iszapolt. M: 15,0 cm, szá: 12,0 cm (69. tábla 6 = 74. tábla 7). A 104. objektum (2/b szonda) jellegzetes, válogatott töredékei: 70. tábla 1-19; 71. tábla 1-15; 72. tábla 1-14; 73. tábla 1-11; 74. tábla 1-10; 75. tábla 1-23; 76. tábla 1-17; 77. tábla 1-15; 78. tábla 1-12; 79. tábla 1-12; 80. tábla 1-10; 81. tábla 1-12; 82. tábla 1-14; 83. tábla 1-11; 84. tábla 1-12; 85. tábla 1-13. Az 5/b, 56. és a 130. egyesített objektum (8-9. szelvény és 2/a szonda) Nagy kiterjedésű gödörkomplexum teknős aljjal, mely északkelet felé mélyül. Az 1993-as szondázás során 5/b objektum néven csak egy szeletét tártuk fel. Leletanyaga akkor is nagyon gazdag és túlnyomó részben neolitikus volt, de keveredtek hozzá császárkori leletek is. A feltörő talajvíz miatt 1993-ban abba kellett hagyni teljes mélységű feltárását. A nagyméretű császárkori 5. objektum belevágott az 5/b neolitikus gödörbe, és az 55. objektumnak, valamint az 56. objektumnak nevezett két gödörrészbe. Ezek a több részletben létrehozott, gazdag kerámiát tartalmazó neolitikus gödör tartozékainak bizonyultak (12,5 m x 6,95 m). Mivel 1994-ben még nem volt világos, hogy a 8. és 11. szelvényben jelentkező nagy neolitikus folt milyen viszonyban van a környezetével, ezért a feltáráskor soron következő számozást kapták a különböző beásások. Amint később kiderült, egyetlen nagy gödör, a 130. objektum részeivé váltak.4 1994-ben a legtöbb lelet a nagy objektum (tulajdonképpen gödörkomplexum) humuszrétegéből és az alatta lévő gödörből került felszínre. A rendkívül gazdag leletanyagban többek között „csontkanál”, orsógomb, díszített csőtalpas tálak töredékei, valamint nagyméretű, vastag falú edények összeillő darabjai fordultak elő. Az altalaj határán többszínű folt mutatkozott. Három császárkori gödör bolygatta meg ezt a hatalmas neolitikus objektumot dél és délkelet felől (5, 6. és egy számozatlan objektum). Az 5, 5/b, 56. és a 130. objektumrészből (2/a szonda és a 8-9. szelvény) feltárt edények 1. Miniatűr, ovális alakú edényke. Sima, fényezett felületű, világosbarna színű, finoman iszapolt. M: 2,5 cm, szá: 2,0 cm (86. tábla 1). 2. Kisméretű kónikus tál. Sima, fényezett felületű, jól iszapolt. Világosbarna-szürke foltos. M: 7,2 cm, szá: 11,3 cm (86. tábla 2). 4 Ezekből az 5. gödör császárkori volt és az 5/b gödörrész lehetett neolitikus. Ugyanúgy a 6. gödör is császárkori volt. Mindkét szabályos, kerek gödör metszette a neolitikus objektumot.
