Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

Borostyán várával kárpótolta. Valószínűleg 1327 körül a király Bobonics János bánnak adta örökbe, szlavóniai birtokaiért cserében, de 1334-ben visszaszállt a királyra. János bán itt végrendelkezik.

7 Zsigmond király 1390-ben, majd 1392-ben Perényi Miklós szörényi bánnak adta cserében a Krassó megyei Érsomlyó váráért. Fia, (Pataki) Miklós lovászmester halálával a család ezen ága kihalt és 1428-ban a koronára szállt a várbirtok. A király 1429ben a Pálóczi családnak adományozta cserében Sempte és Szakalya várakért.

8 A Pálócziak birtoklása egészen 1526-ig tartott, mikor Perényi Péter, tőle 1528 elején maga János király foglalta el a várat, de 1529-ben Ferdinánd hadvezére Katzianer Perényivel visszafoglaltatj a .

9 Perényi Péter a várból keltezi levelét 1534. februárjában, amikor a kassai tanácstól kőműveseket kér (sáros)pataki építkezéséhez, de hogy ezt megelőzően Újhelyben is építkezett arról egy, a sátoraljaújhelyi várból származó 1533-as évszámmal ellátott ajtókeretkő tanúskodik, amely ma az Újhelyi Múzeumban van. A vár Perényi által történt megerősítésére Oláh Miklós esztergomi érsek 1536. évi levele is utal, amikor arról írt, hogy az újhelyi vár a bástyákon kívül erős sáncokkal is körül van véve.

10 A vár úgy tűnik 1537-ben pusztult el, egyelőre közelebbről meg nem határozható okból. Ezek között szerepel, hogy Ferdinánd párthívei, de lehet, hogy maga Perényi romboltatta le, mivel ebben az évben állt át nyíltan János király pártjára, hogy megtarthassa Újhelyt. Ekkora elkészül a sárospataki vár, melynek első vámagya Wégh Ambrus volt, aki egy személyben az utolsó újhelyi vámagy is. A hadászati szempontból is jelentéktelen vár fenntartása költséges volt és maga Perényi sem akarta, hogy ellenfelei kezére kerüljön. A várat 1538. október 9-én már leromboltként említi egy forrásunk. Ezt követően már ritkán esik említés Újhely váráról. Csak 1546-ból majd 1548-ből ismert egy-egy oklevél, amely szintén leromboltként sorolja fel.

11 1 DÉTSHYM., 1966a. 177-186. 2 FÜGEDI E., 1977.177.; ENGEL P., 1977. 165. 3 CSORBA CS., 1986a. 10-12.; CSORBA Cs., 1986b. 5-21. - Felmerült a szakirodalomban, hogy az 1261-ben említett Sátorhegyen (Scüurhyg) álló vár azonos-e a Várhegyen álló várral. Csorba Csaba 1986-ban ezt még kérdésesnek tekinti. Vö.: CSORBA Cs., 1986a. 10. 4 DÉTSHY M., 1994. passim; ENGEL P., 1996. I. 451. - A város történetének legújabb összefoglalására lásd: KONSTANTIN J., 2005. 7-106. 5 DÉTSHY M., 1966a. 177-180.; FÜGEDI E., 1977. 177.; DÉTSHY M., 1994. 8-11,15. 6 CSORBA Cs., 1986b. 5. 7 FÜGEDI E., 1977.177.; ENGELP., 1996.451. * ENGEL P., 1977. 165.; CSORBA CS., 1986b. 8.; ENGEL P., 1996. 451. 9 CSORBA Cs., 1986b. 11.; DÉTSHYM., 1994. 24-33. 10 DÉTSHY M., 1966a. 185.; CSORBA CS., 1982. 39.; KOVÁTS D., 1986. 17. 11 DÉTSHYM., 1994. 36-38, 40. 80. SERÉNYFALVA-ZSIDÓVÁR A Zsidóvár nevű hegyet Putnoktól É-ra, a Szörnyűvölgy közepe táján, annak K-i oldala felett, a közismert Pálma-forrással szemben DK-re, egy D-i irányba kinyúló hegy végén találjuk. A már Serényfalva határához tartozó 349 m tszf. magasságú meredek hegy csúcsát egyes térképek tévesen Nagy-kőnek is jelölik, de neve egy 1883-as katonai térkép szerint eredetileg Zsidóvár volt. A Kelemértől DK-re, kb. 3 km-re, Serényfalvától pedig ÉK-re, kb. 5 km-re emelkedő hegytetőt csak É-ról, a nyereg felől lehet megközelíteni. Mesterséges erődítés csak a hegy É-i részén van, a nyereg feletti részen. A legkülső védelmi vonal egy sáncból áll, belső árokkal, a külső oldalon nincs árok. A sánc a Ny-i oldalon fokozatosan megszűnik, de az árok közel 30 m hosszan tovább folytatódik. Ennek a védelmi vonalnak a teljes hossza 75 m. Hátrébb még egy hegyperem jelenthetett védelmi vonalat. A hegy többi oldala felől nincs nyoma a felszínen erődítésnek. Az egykori telep hossza kb. 100 m, szélessége 40-50 m körüli. A várral először Dobosy László foglalkozott, aki egy helyi adatközlő várat sejtető elbeszélése alapján 1967-ben sikertelenül kereste a helyét, megtalálnia csak később Ráczi Dezső putnoki erdész útmutatása nyomán sikerült neki, majd ennek alapján 1993-ban rövid ismertetést közölt róla.

1 A gömöri várakat 1999-ben megjelent összefoglalásban azonban az szerepelt, hogy a Dobosy által említett és szerinte