Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

mesterségesnek tekinthető árok ismételten nem volt Az erődítmény területén a felszínen kevés jellegteazonosítható.

2 len őskori cserepet találni. Az erődítés valószínűleg A 2000. év őszén Szmorád Ferenc, az Aggteleki késő bronzkori, de mivel a sánc melletti árok a belső Nemzeti Park Igazgatóságának erdészeti szakfelügye- oldalon van, ami inkább a középkori várakra jellemlője azonosította a vár helyét, majd útmutatása mel- ző, ezért felmerül ennek a késői használatának lehelért Pusztai Tamás állapította meg, hogy őskori föld- tősége is. Az erődítés közelebbi korát és esetleges vár. A várat ezzel nagyjából egy időben Czajlik Zol- középkori felhasználását csak ásatással lehetne tisztán és Holl Balázs, illetve az év végén Nováki Gyula tázni.

4 is megtekintette. Felmérését 2001. áprilisában végezte : el Nováki Gyula, Czajlik Zoltán és Holl Balázs köz- 1 DOBOSY L., 1975.54-55.; DOBOSY L., 1993.37.7. reműködésével. A vár kutatástörténetét és részletes \NOVÁKI GY.-SÁRKÖZY S., 1999.342-343. ismertetését legutóbb Nováki Gyula tette közzé (78. .g^S^E^Si GY., 2002. 9, 85, Nováki Gy., 2003. ábra).' 212-213. 81. SZENDRŐ - ALSÓ-, FELSŐ- ÉS NÉMETVÁR A 16-17. századi Borsod vármegye egykor legjelentősebb erődítmény-együtteséből ma már csak csekély maradványok láthatók a Szendrői-medence közepén emelkedő 220 m tszf. magasságú, szabadon álló Várhegy platóján (18. kép), annak Ny-i lábánál illetve az attól a Bódva-folyóig terjedő laposabb területen. Jelentősebb régészeti kutatásra eddig csak a részben erdővel borított hegytetőn került sor, ahol az egykori Felsővár emelkedett. Ennek eredményeként láthatók a DK-en egy sarokbástya több építési periódust mutató, 4-6 m magas falmaradványai, a tőle Nyra induló kötőgát valamint egy további védőmű részletei. Másutt falmaradványok már nem vehetők ki a felszínen, ilyeneket a várterület közepét elfoglaló, mintegy 50 m átmérőjű, 4 m magas kiemelkedésen is csak az ásatások során találtak. Csupán kisebb ásatás és falkutatás érintette a település központjában, a Hősök terétől É-ra, már részben a hegyoldalban található, ma lakóházakkal beépített ún. Alsóvár nevű területet, ahol ÉK-en egy többszögű, lőréses bástya részletei, egy attól D-felé induló fal, továbbá az egykori Csáky-kastély L-alaprajzú épületszárnyainak elsősorban már csak a pinceszintjei és csekély, egy barokk kaput is magába foglaló földszinti falai állnak. Ettől D-re, a mai ferences templom környékén - a Német vár emlékét őrző „német városban" - már csak a vízfolyások és más terepalakulatok utalnak az egykori erődítések helyére. Szendrő váraival és a Csáky-kastéllyal már a 19. sz. helytörténeti irodalma is foglalkozott

1

, történetének első alapos feldolgozását azután 1908-ban Borovszky Samu készítette el.

2 Különösen részletesen foglalkozott azután a kutatástörténet és a topográfia, valamint a három vár(rész) időrendi kérdéseivel 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia, melynek szerzői a Felsővárra az egyik ismert 17. századi alaprajzát is rászerkesztették.

3 Mivel korábban csak 1957-ben volt egy kisebb le-