Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

1864-ben várként említik, ahol sáncok látszanak, egykor pedig vajdák lakták.

2 Bartalos Gyula 1899ben, közelebbi adatok nélkül említi, Borovszky Samu viszont szláv várnak tartotta.

3 Jóval később pedig mint kultikus rendeltetésű helyet említik.

4 A hozzáfűzött mondákat egy újabb feldolgozásban találjuk meg, de ugyanitt megtudjuk, hogy (a monda szerint) nemcsak a tatár és török időkben szolgált menedékül a környék lakóinak, de 1944 őszén is, amikor a front átvonulása idején a férfi lakosság itt húzódott meg.

5 A várral 1975-ben Dobosy László foglalkozott,

6 majd 1992-ben a rá vonatkozó adatokat a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze, amikor felmérését is közzétették (9. ábra). Korát bizonytalanként jelölték, az őskoriak között szerepeltették.

7 A vár területén végzett eddigi terepbejárások alkalmával a felszínen leletek nem kerültek elő, ugyanakkor ásatás sem volt a várban, így az erődítmény létesítésének kora bizonytalan. lejtésű oldal felől földsánc és előtte elmosódott, már csak terasz alakjában követhető árok védi. DNy-i sarkában egy rövid szakaszon az árok külső szélén csekély magasságú sánc húzódik. A belső nagy sánc magassága a belső terület felől kevesebb, mint 0,5 m, az árokból 3 m-re emelkedik ki. A nagyrészt betemetődött árok szélessége 10 m körüli. A sánc teljes hossza 85 m, a vár belső területének átmérője 115, illetve 65 m, területe 0,45 ha. Az erődítmény egész területét idős állományú erdő fedi. A hegy nevével első ízben, egy 1800-ban készült térképen találkozunk.

1 Pesty Frigyes helynév gyűjteményében, 1 B.-A.-Z M. Lt. T. 521/213. sz. térkép 2 PESTY F., 1988. 37, 232. - Arló és Nádasd határában említve. 3 BARTALOS GY., 1899. 33.; BOROVSZKY S., 1909. 7. 4 KLEIN G. -PÉCHY-HORVÁTHR., 1939. 9. S

NEMCSIKP., 1966. 313. 6 DOBOSY L., 1975. 12-15. - Dobosy a 8. képen az 1992. évi borsodi vártopográfiában közölt alaprajztól jelentősen eltérő alakú és jóval kisebb vár rajzát közli. Térképen történt azonosítás szerint tévedésből a Vajdavár és Szarvaskő (Ökörhegy) közötti 529 m magas, kúpos hegyet mérte fel, a Vajdavártól nyugatra kb. 300 méterre, amely már Heves megye területére esik. - Későbbi újraközlése: DOBOSY L., 1993.14. sz. 7. 7 NOVÁKI GY.-SÁNDORFI GY., 1992.10-11,101. 10. BÜKKÁBRÁNY - TEMETŐ A temető Bükkábrány község központjától K-re, 1 km-re, egy É-ÉNy-i irányba húzódó lapos dombháton fekszik, a völgy feletti magassága kb. 15 m. A vár területe temető, amelyet árok és élő-sövény kerítés vesz körül. Az árok ma látható egyenes vonala újkori, eredetileg bizonyára íves volt, ugyanúgy, mint a belső területet határoló perem. Az élő-sövény külső oldalán kívül ma már nem látható árok, ezt a területet teljesen elszántották. Az egykori árok elmosódott nyoma csak az élő-sövény belső oldala mellett maradt meg. A vár területe ovális alakú, hossza 90 m, szélessége kb. 64 m, területe 0,46 ha. ÉK-i oldala a vár többi részénél 1 méterrel magasabb. A vár széle az árokfenék felett 2 m-re magasodik. A Ny-i szélén mesterséges domb emelkedik, relatív magassága kb. 2 m. Ezen az oldalon van a temető bejárata és a ravatalozó, amelyet bemélyítettek a domb oldalába. Az eredeti állapotot tehát ezen az oldalon jelentősen megváltoztatták. A domb tetején a kálvária három keresztje és egy kis harangtorony áll. A halom mint temető és kálvária 1864-ben tűnik fel először.

1 Az egykori Alsóábránytól K-re lévő „földhányást" Lukács István említi először 1847-ben, megjegyezve, hogy abból hamwedreket, cserepeket látott kihányatni.

2 Utána Kandra Kabos ír a halomról, amelyen 1853 óta kálvária áll, de mint temetőt már régóta használják.

3 Később Leszih Andor több más földvárral együtt említi.

4 1966-ban Kemenczei Tibor árokkal körülvett földvárnak határozta meg, melynek oldaláról a kora bronzkori hatvani kultúrába tartozó cserepeket gyűjtött.

5 1980ban Sándorfi György a vár alakja, mérete és különböző történelmi körülmények alapján Árpádkori motte-típusú várként ismertette, fenntartva, hogy az őskorban is erődített hely lehetett.

6 Ugyanezt a megállapítást közölte 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia is, ahol felmérését is közzétették (10. ábra).

1