Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

A temető sírjain található nagyszámú őskori cserepek - amelyek Kemenczei Tibor meghatározása szerint a hatvani kultúrába tartoznak, - valamint a középkori leletek és egy itteni erődítményre vonatkozó okleveles adatok hiánya azt valószínűsíti, hogy itt csak a bronzkorban volt település. További kutatásra, ásatásra lenne szükség annak meghatározásához, hogy az árok egykorú-e, az őskori teleppel, illetve a terület közepén létesített markánsan kiemelkedő domb mikor létesült. A terület legutóbbi bejárása azt a lehetőséget is felvetette, hogy itt elsősorban egy őskori teli-szerű település állhatott, amelyet árokkal is körbevettek, valamint a ma markánsan megjelenő középső domb inkább a kálvária 1853. évi létesítésével jöhetett létre.

8 A további helyszíni kutatásokat azonban a jelenleg is működő temető nem teszi lehetővé. 1 PESTY F., 1988.23-24. 2 LUKÁCSI., 1847.88-89. 5

KANDRAK„ 1876. 49. *LESZIHA., 1908.97. 5 KEMENCZEI T. - K. VÉGH K,, 1968. 392. 6 SÁNDORFI GY., 1980, 28-30. 7 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY„ 1992.25-26,113. 8 Baráz Csaba, Feld István és Sárközy Sebestyén 2006. szeptemberi terepbejárása 11. BÜKKARANYOS - FÖLDVÁR A Földvár nevű domb Bükkaranyos községtől ÉNyra, 1,5 km-re, közvetlenül a Miskolc-Harsány közötti és a Bükkaranyosból kivezető országút találkozása felett, attól K-re található. Itt egy meredek oldalú dombsor kezdődik É-i irányba, melynek az elején találjuk a Földvárat. Csak É irányába függ össze egy keskeny, de mélyebben fekvő nyereg révén a dombsorral. Teteje sík, csak enyhén lejt DK irányba. Megközelítőleg kör alakú, a plató széle jól kivehető, egyedül a DK-i hajlatban válik bizonytalanná. A perem alatt árok fut körbe, mélysége a peremhez viszonyítva 2-5 m, mai felső szélessége 20-30 m között váltakozik. Az árok külső oldalát sánc (földfeltöltés) kiséri, magassága 0,5-2 m közötti, a DNy-i és ÉNy-i oldalon azonban egy-egy hosszú szakaszon hiányzik, ezeken a helyeken terasz alakjában látjuk az árkot. Az árkon belüli terület átmérője 135-150 m, területe 1,33 ha. A vár területét a közelmúltban fenyőerdővel ültették be, ezért a korábbi füves terület ma már nehezen tekinthető át. A Földvár árkának első említését 1851-ből ismerjük, amikor még a középkori cseh várak közé sorolták.

1 Később több esetben meg-megemlítik, de részletesen nem foglalkoztak vele. 1896-ból ásatásáról is tudunk, de közelebbi adatok nélkül.

2 Korek József és Patay Pál 1958-ban egy neolitikus, a bükki kultúrába tartozó cserép lelőhelyeként említi.

3 1964-ben Kemenczei Tibor már árokkal körülvett kora vaskori földvárként ismertette a lelőhelyet, melynek oldalában cserepek találhatók,

4 majd a következő évben a védett régészeti területek közé sorolták.

5 1965-ben Kemenczei Tibor leletmentő ásatást végzett a földvár ÉNy-i szélén, ahol 16x24 m méretű szelvényt tárt fel. Az alsó rétegekben a bükki kultúra