Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

szereplő kőrévi várral, amelyet ekkor a Kállayak őse foglalt el a király számára.

4 A várról jelentős számú 16-17. századi látkép és metszet (veduta), valamint hadmérnöki felmérés és terv maradt fenn, amelyet a geográfus Hrenkó Pál vizsgált először 1978-ben elsősorban Lucas Georg Ssicha hadmérnök tevékenysége révén. Megállapította, hogy Ssicha 1664-ben készített tokaji rajzai (alaprajz és látkép) hiteles állapotot ábrázolnak. Hrenkó felfigyel a vár helyének és csatlakozó folyók mederváltozására is: a vár 1704. évi ostromáról készített térképen a vártól D-re és K-re már egy-egy jelentős földnyúlvány alakult ki, majd a romokat ábrázoló 1776. évi térképen már kirajzolódik a Bodroghoz való kapcsolódás képe is.

5 1980-ban Csorba Csaba foglalta össze a Hegyalja más erődítményeivel együtt minden korábbinál részletesebben Tokaj várának történetét is. A kiadott és levéltári forrásokat egyaránt felhasználó kötet nemcsak a vár történetére koncentrált, hanem építési módját, elhelyezkedését, mai állapotát és a várról készült ábrázolásokat is komplex módon elemezte. Az ábrázolásokkal kapcsolatosan megállapította, hogy a várról készült rajzok nagyobbrészt fantáziarajzok, amelyek nem a helyszín ismeretében készültek.

6 1984-ben Kiss Gábor írta le röviden a vár történetét elsősorban a régi irodalmi adatok alapján, majd 1989-ben ismét Csorba Csaba foglalkozik a várral egy tanulmányában. Ebben Csorba a tanulmány címével ellentétben elsősorban a Tokajt ábrázoló 16-17. századi vedutákat elemzi és - részletes okfejtés alapján ismételten megállapítja, hogy néhány kivételtől eltekintve nem hiteles ábrázolások. Csorba rámutat arra is, hogy a várra vonatkozó három 13. századi adat (1200 körül, 1283, 1290) kapcsán nem bizonyítható, hogy egyazon erősségre vonatkoznak, illetve, hogy az 1412-ben feltűnő várnak milyen kapcsolata van a korábban említettekhez. Azt tartja leginkább biztosnak, - bár erre sincs bizonyíték, - hogy az 1412-ben feltűnő vár ugyanazon erősség, amelyet 1565-ben Németi Ferenc védett, s amelyet 1705-ben II. Rákóczi Ferenc leromboltatott. Megítélése szerint az írott források hiányosságát Tokaj esetében a régészeti kutatásokkal kellene pótolni.

7 1992-ben a helyi múzeum korábbi igazgatója Papp Miklós adta közre a Tokajra vonatkozó helytörténeti kutatási eredményeit. A település helynév atlaszából megtudjuk, hogy a mai Finánc domb, (a mai közúti Tisza-híddal szemközti hegytető) korábbi neve óvár volt, valamint ennek E-i és D-i szomszédjai: a Palota és a Santz (Santz alatti szőlő) helyneveket először 1610-ben ernlítik. Valamint közöl egy 1936. évi fotót is, amelyen még 3-4 m magasan áll egy lőréses falszakasz, a jelenleg is meglévő ún. Merítő-bástya falmaradványa, a Bodrog várossal szemben lévő partján.

8 A tokaji vár történetének máig legrészletesebb összefoglalását új forráskutatások alapján Détshy Mihály adta közre 1995-ben. Ebben a korai adatok között közread olyan dokumentumokat is, amelyek a Tokajban lévő várak helyeként a Bodrog folyó fölötti dombtetőt is megjelölik, amit egy 16. sz.-i iratban „régi földvár helyének" említenek. Ugyanebben az évben Módy György is további részletes forrásokat ismertet Tokaj középkori történetében az ide helyezhető várakról. A források alapján viszont felveti annak a lehetőségét is, hogy a 14. századi adatok esetleg a Borsod megyei Tokajra (ma Kistokaj Miskolctól DK-re) vonatkoznak.

9 A nyelvészek is foglalkoztak Tokajjal, elsősorban a Tokaj helynév etimológiájával. Ezek közül Benkő Loránd 1998. évi tanulmánya érdemel említést, amely a várak kérdését is érintette. Álláspontja szerint az anonymusi Hímesudvar nem a két folyó összefolyása képezte félszigeten volt, hanem valószínűleg a Finánc domb Óvár nevű részén, aminek romjaira a 13. század végén újra kisebb erődítést építettek. Hosszas fejtegetés után megállapítja, hogy Tokaj és Korév névazonosságára teljesen megbízható adat nincs, mivel bizonytalan, hogy a Korév név csak az átkelőt jelölte-e, vagy Tokaj települését is.

10 2001-ben ismét Németh Péter közölt új adatokat Tokaj középkori történetéhez, amikor kifejtette, hogy Tokajban 1688-ban Várad(i) utcát, 1698-ban pedig Vár felé járó utcát írnak össze. Az összeírások más utcaneveiből pedig arra következtetett, hogy ez az utca a település Ny-i, a hegy felöli oldalán kellett elhelyezkednie, a mezőváros Bodroggal ellentétes szélén, így semmi köze a tokaji várhoz. A Várad utca neve megítélése szerint egy 1555. évi levélben szereplő adattal azonosítható, amely erődítmény alatt húzódó utcát jelölhette. Ezt - valószínűleg tévesen - az 1865-ben Óvárként említett hellyel azonosítja. Ugyanakkor a Palota helynevet 15. sz. második feléből származtatja, aminek névadó épületét ekkor a Szapolyaiak építettek.

11 2004-ben Szálai Béla foglalta össze újra a tokaji vár történetét és a várról készült 70 darab 16-17. századi metszet katalogizált formában történő közzétételével együtt a metszetek részletes elemzésére is vállalkozott.

12 Legutóbb ismételten Németh Péter foglalkozott a tokaji vár építési idejével, az uradalom kialakulása kapcsán.

13 A Zemplén megyei Kőrév/Tokaj falu -, amelyet Tokaj néven először csak 1353-ban említ hiteles oklevél - már a 12. sz. végétől a budafelhévízi keresztesek birtoka, akikkel 1398-ban Zsigmond király cseréli el Pest megyei birtokokért. Ettől kezdve a település Tállya várának tartozéka lett, amely felett Debrői István kincstartó rendelkezett.

14 Az 1403-ban a Nápolyi László pártjára állt Debrői Istvántól elkobzott Tokajt Zsigmond király 1410-ben Garai Jánosnak és feleségének Mazóviai Hedvignek adományozza zálogként. Tokaj erődítményét castellumként 1412-ben említik először, így építése Garai Jánosnak talajdonítható.

15 1422-ben Zsigmond