Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
támpontot jelentettek. A sánc végig egységesen ún. rekeszes (kazettás) szerkezetet mutatott, vagyis a sánc irányával párhuzamos, egymástól 2-3,5 m-re, és arra merőleges, egymástól 0,6-1,2 m-re fekvő gerendákat raktak váltakozva egymásra. A gerendák barnára korhadva, vagy szürke por alakban bontakoztak ki, összeillesztésüket nem sikerült megfigyelni. A gerendák közeit döngölt földdel töltötték ki. A sánc rekonstruálható gerendaszerkezete 23,3 m széles és 6,6 m magas lehetett, amelyet 14 szintre lehetett elkülöníteni, de egy-egy szintben 3-4, néha több gerenda volt egymás alatt. A felső négy szintben a gerendák valamivel ritkábban jelentkeztek, ami valószínűleg későbbi építési periódusra mutat. A ma ismert kézi munkanormák és optimális időjárás figyelembevételével, számítások szerint 100 embernek kb. 2 év és 3 hónap kellett a sánc felépítéséhez. A sánc legtetején a mai felszín alatt 4,30 m szélességben, 0,5 m vastag fehér habarcsos faltörmelék mutatkozott, egy teljesen kiszedett kő várfal nyomaként, amely a várat körbevette, de a fal eredeti szélességét nem sikerült megállapítani. 13 A sánc alatt őskori, késő bronzkori és császárkori cserepek tanúskodtak a hely korábbi lakottságáról. A sánc faszerkezete közötti földből 10-11. századi cserepek kerültek elő, a legfelső rétegekből pedig 1213. századiak jelezték a későbbi sáncfelújítást. Utóbbi helyen ritka mezőgazdasági vaseszközök is voltak elásva (2 sarló, 1 ásópapucs és 1 szőlőmetsző kés). A vár belső területén több, 11. század közepe- és a 15. század eleje közötti településre utaló lelet került elő. 1976-1981 között a várbelső É-i részén egy templom és a körülötte elterülő temető feltárására került sor. A kőalapozású, kváderkövekből épült, félköríves szentélyzáródású románkori esperesi templom teljes hossza 15,41 m, hajójának hossza 11,25 m, belső szélessége 7,23 m volt. Építése all. század végére, egy későbbi átépítése pedig a 13. század második felére tehető. A templom körül összesen 786 sír került feltárásra. A sírokból előkerült leletek a temető 11-14. századi használatára utalnak. A templomtól É-ra a legalsó sírok alatt egy, a temetkezés idejénél korábbi, all. század közepétől létesült település nyomai mutatkoztak. A sánc építését megelőző járószint a 10. század végénél korábbi nem lehet, a sánc építési ideje all. század elejére, első felére tehető, a felső része pedig a 12. századból származhat. A habarcsos kővárfal korára nincs adatunk, csak feltételezzük, hogy a 13. században emelték. 1 SoósE., 1889-1928.1.49-51.; POGRÁNYI-NAGYF., 1928. 57-58. 2 GÁDOR J. - NOVÁKI GY., 1976a. 38-45.; GÁDOR J. - NOVÁKI GY., 1976b. 425-427.; GÁDOR J. - NOVÁKI GY., 1980. 43-77.; NOVÁKI, GY. - SÁNDORFI, GY., 1981.133-160. 3 GÁDOR J., 1977.42.; GÁDOR J., 1978. 79.; GÁDOR J., 1979. 84., GÁDOR J., 1980a. 75-76.; GÁDOR J., 1980b. 443-454. 4 Sándorfi György felmérését közli: GÁDOR J. - NOVÁKI GY., 1976a. 39.; GÁDOR J. - NOVÁKI GY., 1976b. 426.; vdamint GÁDOR J., 1980b. 444. 5 SÁRKÖZY S. - NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1997. 28-34.; WoLFM.,é.n. 20-49. 6 GYÖRFFY GY., 1987.1. 61-62. 7 ÁUO. XI. 373.; RA. 946.; GYÖRFFYGY., 1987.1. 62. 8 GYÖRFFY GY., 1987.1. 62.; WOLFM., é.n. 29. 9 GYÖRFFYGY., 1987.1. 61-62.; FOGEDIE., 1977.16. 28. sz. jz. 10 WOLFM., é.n. 30,51. 11 CsÁNKiD., 1890.198.; ENYICZKEYB. — SZTKLAY J., 1896. 482.; FÜGEDI E., 1977. 16. 28. sz. jz. - Wolf Mária felvetette, hogy esetleg a fa-föld szerkezetű sánc tetejére a 15. sz. elején épült a kőfal. Vö.: WOLFM., é.n. 30. 12 A várra vonatkozóan szinte napjainkig felbukkanó 15-16. századi adatok tévesek, nem Abaújvárra, hanem a Sáros megyei Újvárra, más néven Honig várra vonatkoznak, mint ahogy ezt már Tóth-Szabó Pál is megállapította, Vö.: TÓTH-SZABÓ P., 1903. 45.5. sz.jz. 13 Soós Elemér 1908-ban a vár Ny-i oldalán még látta a kőfal maradványait. Vö.: SoósE., 1889-1928.1. 35. 2. ALSÓVADÁSZ-VÁRDOMB Alsóvadász község központjától Ny-ra a falu széle feletti dombtető D-i, összekeskenyedő nyúlványán található a Várdomb. A domb D-i oldalába borospincéket vájtak, a község felé eső K-i oldalában pedig temető található. A Várdomb alakja szabályos kör, árokkal körülvéve. Profiljai ehnosódottak, ezért pontos méreteket csak ásatással lehetne megállapítani. A kissé domború plató átmérője 40 m körüli, oldala egyenletesen lejt az árok felé. Az árok a dombnyúlvány észak-déli tengelyében a legépebb. A domb ÉNy-i folytatása irányában, valamint a dombnyúlvány D-i vége felé az árok platóhoz mért jelenlegi mélysége 4-5 m, szélessége 50 m körüli. A domb Ny-i és K-i oldalán az árok mára már csak terasz alakjában látható. Első említése 1906-ból származik, amikor Hampel József számolt be az alsóvadászi Várdombon Márton Lajos által végzett ásatásról, melynek eredményeként a Magyar Nemzeti Múzeumba 364 db őskori tárgy került be, de a feltárás részleteit nem ismerjük. 1 A Várdombot Kalicz Nándor 1968-ban már a hatvani kultúra erődített telephelyeként ismertette. 2 1978-ban a
