Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

Várdombon egy lőtér kialakításának földmunkái során cserepek kerültek elő, amikor a hegy oldalában egy kb. 10 x 20 m-es területen 1,5 m mélyen ástak be, és itt jól megfigyelhető volt a sáncárok erődítésrendszere. A kiszórt földből a hatvani kultúrába tartozó cserepek, csiszolt és faragott csonttárgyak, őrlőkőtöredékek és egy hordozható tűzhely töredékei kerültek elő. A bolygatás során feltárult metszeten jól látható volt a többszöri pusztulási és települési rétegek sora.

3 1979-ben Simán Katalin vezetésével hitelesítőleletmentő ásatás keretében egy 5x5 m-es terület 3 m mélységig történő kutatására került sor, ahol annak legmélyebb pontján az érintetlen talajig jutottak el. Egymás alatt öt települési réteg bontakozott ki, mindegyikben egy-egy ház maradványait tárták fel. A legfelső az ottományi kultúrából származott, a következő három szintben pedig a hatvani kultúra késői szakaszába tartozó nagyméretű, többszöri sározással javított házak maradványait tárták fel. A negyedik szinten lévő ház padlóján gyékény lenyomata volt megfigyelhető. A legalsó ötödik réteg leletanyag nélküli csak néhány mm vastag volt.

4 Az erődítményre vonatkozó adatokat legutóbb 2001-ben foglalták össze, amikor felmérését is közzétették (2. ábra).

5 A Várdombon végzett eddigi ásatások eredményei szerint a kora bronzkori hatvani, majd az ottományi kultúra népe telepedett itt meg. Mindkét kultúrára jellemző az erődítésnek a fentiekben felvázolt típusa a dombot körülvevő árok minden bizonnyal végigkísérte a telep életét. Az erődítés ettől pontosabb korszakba sorolása csak további kiterjedt ásatásoktól várható. 'HAMPELJ., 1906. 77. 2

KALICZN., 1968. 116. 3 GADORJ.-HELLEBRANDT M.-SIMÁN K., 1978-1979.109-110. 4 HELLEBRANDTM.- SIMÁNK., 1980. 88.; SIMÁN K., 1980. 3.; L. WOLFM.-SIMÁNK., 1982.110. 5 SÁRKÖZY S. -NOVÁKI GY., 2001.143-145. 3. ARLÓ-VÁRHEGY A Várhegyet Arló községtől D-re, az utolsó házak felett, egy keskeny hegyvonulatot lezáró kúpon talárjuk, amelyet Ny-ról a Hódos-patak völgye, K-ről pedig a Szohony-völgy fog közre, 294,2 m tszf. magasságban. A hegy kis kúpja messziről látszik. Kis platóján mesterséges földmunka nyoma nem látható, de alatta északról egy kisebb, D-re a gerinc emelkedésének irányában egy nagyobb mesterséges bevágás halvány nyomai figyelhetők meg. A plató ovális alakú, átmérői 20, illetve 26 m, területe 0,04 ha. Figyelmet érdemelnek a vár északi oldala alatt lévő különös földmunka nyomok.

1 A várat Dobosy László ismertette elsőként. Mint írja, Pesty Frigyes gyűjtésében a vár ugyan nem szerepel, de a „Vártó" nevű kaszáló utalhat a vár létére. Dobosy hivatkozik Csépányi Árpád helytörténeti kéziratos munkájára is, aki a várat Rátold-várának nevezi és szerinte már a honfoglalás előtt volt ott földvár, amit a törökök közeledésének