Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

megfigyelt, a domb egészét körbefogó, nagyméretű, háromszögletű árokkal. Az is bizonyosnak tekinthető, hogy a vár építése csak a település pusztulása után indult meg, mivel a 10-11. századi település házainak maradványai a várépítés során felhordott földréteg alatt is előkerültek. A háromszögletű erődítményrendszer kora ugyanakkor nem ismert, csak az valószínűsíthető, hogy a bronzkor után készült, mivel a bronzkori település egyik házát átvágja (27. ábra)

9 A várra közveden írott forrással nem rendelkezünk. A Miskolc és Felsőzsolca közötti terület több középkori határjárást is tartalmazó oklevélben szerepel, így először 1281-ben, amikor a Miskolcot birtokló Ponyth bán fiai László és Miklós egy miskolci földrészt elhatárolnak az Ákos nembeli Ernye bán fia István tulajonát képező Zsolca és Arnót felől. A megállapodás lényege, hogy a határ soha ne menjen át a Sajó keleti, bal partjára,

10 majd ugyanezt erősíti meg Miskolc, 1325-ben történt határjárása is.

11 Egy 1320. évi oklevél elmondja, hogy Károly király Alsózsolcát és más birtokokat elvett Ernye fia István hűden fiaitól, mivel ők Csák Mátéval tartottak,

12 de feltehetően a királyra háramlott ezzel egyidejűleg Felsőzsolca is, mivel 1380-ban - Nagyzsolca néven - királyi birtokként, 1392-ben pedig mindkét Zsolca királynői birtokként tűnik fel és a diósgyőri uradalom részét képezte. 1396 és 1407 között pedig a Gerebenéi (Zsolcai) család birtoka volt.

13 Később ismét vitát képez a Miskolc és Felsőzsolca közötti határ, mivel 1399-ben Zsigmond király utasítja a nádort, hogy védje meg a miskolciakat mindazok - különösen a néhai Szemere [Gerebench-i Zemere] úr özvegyének a Nagy Zsolca [ma Felsőzsolca] faluban lakó familiárisai - ellen, akik nem ismerik el, hogy a két falu között a Sajó folyó a határ, melyet egyébként korábban az egri káptalan is rögzített oklevelében.

14 A várral érintett terület hovatartozása megítélésünk szerint nem egyértelmű. Ugyanakkor azért van jelentősége e kérdésnek, mert így a vár létesítését birtokhoz és birtokoshoz lehetne kötni. A terület határvitái, mint ahogy erre elsőként Zsíros Sándor mutatott rá, a Sajó mederváltásával vannak összefüggésben. A Sajó Miskolc és Zsolca között lévő területen, - amely egészen a 18. sz. közepéig nem járható, mocsaras terület volt - három nagyobb és több kisebb medret alakított ki.

15 Az sem zárható ki, hogy a feltárók által nem kellőképpen megalapozottan „motte típusúnak" tartott vár létesítése a Várdombon valamilyen módon e határvitákkal is kapcsolatban lehetett. Megítélésünk szerint Miskolc mindenkori birtokosának kevéssé lehetett érdekében, hogy egy több km széles mocsaras terület túlsó szélén egy erődítményt létesítsen, erre inkább Felsőzsolca birtokosának lehetett nagyobb szüksége, mivel a Várdomb területe elsődlegesen K-felől volt megközelíthető. így nem zárható ki, hogy a vár létesítése az Ákos nemzetséghez köthető. 1 Az újabb régészeti szakirodalom azonban Felsőzsolcánál említi, ezért így tárgyaljuk mi is. (Vö.: SlMONYlE., 2003.111. 7. sz. jz.) 2 B.-A.-Z. M. Lt. T. 121/1, és U. 449. sz. térkép 3 PESTY F., 1988. 213. 4 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992.37,121. S WOLF M., 1992a. 126-128.; SIMONYI E., 2000. 9.; SIMONYI E., 2001. 221-247.; SlMONYlE., 2003. 109-133.; 6 WOLFM., 2002. 89-101.; WOLFM., 2004. 679-689.; SZÖRÉNYI GÁBOR A., 2006a. 17-18. - Az előkerült főleg őskori leletek részletes vizsgálatával kapcsolatosan több publikáció is született, de ezek ismertetésétől jelen esetben eltekintünk. 7 SlMONYlE., 2003. 109-111,112,121.; WOLFM., 2004. 680-681. - Wolf Mária a települést Felsőzsolca kora Árpád-kori elődjének valószínűsítette. Vő.: WOLFM., 2002.126,128. 8 SIMONYI E., 2003. 124-125, 129.; WOLF M., 2004. 682. - A két kutató bizonyos régészeti jelenségeket más-más módon értelmezett. Amíg Simonyi Erika a vár fennállását a 13. sz. közepe-második harmadától a 15. sz. második feléig, addig Wolf Mária a 12. századtól a 14. századig határozta meg. 'WOLFM., 2004. 682,685. 10 GYÖRFFY GY., 1987. I. 789, 817.; ZSÍROS S., 1993. 26-29.; WOLFM., 2004. 683. 11 AOkl. LX. 7. sz. - Az oklevél Felsőzsolca birtokosát nem említi. 12 AOkl. V. 973. sz. 13 Dl. 6691; CSÁNKI D., 1890. 182.; ZsO. I. 2444.; ENGEL P., 2002. passim 14 TÓTH P., 1990a. 56., 63. sz. - Még 1609-ben is vita támad a határ miatt. Vö.: ZSÍROS S., 1993. 72-73. 13 ZSÍROS S., 1993. 26-29, 37-39. - A mederváltozásokat Wolf Mária is említi, bár ő arra a következtetésre jutott, hogy a Várdomb mindig is Miskolchoz tartozott. Vö.: WOLF M., 2004. 683. 28. FONY - AMADÉVÁR (GÖNC) Gönctől DK-re 4 km-re, a Zempléni hegység vonulatai között található az Amadévár.

1 A Potácsház nevű tanyától D-i irányban húzódó Kispatak völgyének elején, a bal part felett Ny-ra a pálos kolostor romjai vannak. Innen tovább D-re, felfelé a kanyargó völgyben, légvonalban mérve kb. 2 km után érünk az Amadé-hegy lábához. A völgy jobb oldalán K-DK-i irányban lehet felkapaszkodni a várhoz az igen meredek hegyoldalon, közel 200 m szintkülönbség legyőzésével. A vár a Tégláskő nevű hegytető felöl É-i irányba lejtő keskeny, sziklás gerinc É-i végében helyezkedik el 655,7 m tszf. magasságban. A gerinc legmagasabb része a K-i oldal függőleges sziklafala felett található, amely éles fordulattal az É-i oldal igen meredek hegyoldalába megy át. A gerinc Ny-i oldala meredek lejtő, de csak innen lehet feljutni a várba, ezért erről az oldalról és a gerinc D-i folytatása felöl egy nagy és