Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

mély sziklába vágott árok védte a várat, amely az egész vár területét befogta. A vár K-i oldalát a függőleges sziklafal, D-i és Ny-i oldalát a mély árok, É- felé pedig, - ha nem is függőleges - de igen meredek hegyoldal határolja. A területet jól áttekinthető ritkás, idős fákból álló erdő fedi. A vár belső területe két részre oszlik. Az egyik a gerinc É-i végén van, erősen sziklás, meredek hegyoldalból áll, alul a nagy árokban végződik. Falnak nincs nyoma a felszínen. Az É-i meredek oldal felett, egy nagy sziklatömb mellett, kis természetes vízszintes térség van, ezt nagyon gyenge, alig felismerhető kősánc (fal ?) maradványa zárja le. A vár másik része ettől D-re, a gerinc folytatásán van. A két részt 4 m széles, mindkét oldalán függőleges sziklahasadék választja el, azonban ennek természetes vagy mesterséges eredetét nem lehet eldönteni. E külső várrészt is ugyanaz a függőleges sziklafal határolja K-felöl, de bekanyarodik Ny-ra és a gerinctől elválasztó mesterséges várárok belső oldalát képezi. Az árok a továbbiakban a Ny-i oldal nagy árkában folytatódik. E külső várrész kisebb, mint a belső, közepén egy négyzetes alaprajzú épület, minden bizonnyal torony alapfala áll. Az egykori épület Ny-i részén a belső falsík három oldalon még kb. 1,5 m magas,

2 többi részén - így a külső oldalon is - töredékes. Az ép Nyi belső falsík hossza 5,35 m. Hasonló lehetett a K-Nyi irányú átmérője is, a torony belső mérete 5,35 x 5,35 m. A várban egyéb falnak nincs nyoma. A Ny-i oldal hosszú árkának külső oldalán sánc is található, ez azonban eredetileg szárazon rakott kőfal volt, amely több helyen vízszintesen rakott, hosszú, természetes kőhasábokból áll. Ez a fal az avar alatt, az árok oldalában néhol 1 m vastagságban is követhető. A várra vonatkozó említések és utalások már a 18-19. századi országleíró munkákban megtalálhatók, egy részüknél már ekkor megjelenik az a szinte napjainkig fennálló téves elképzelés, amely a középkori Göncvár mellett külön szerepeltetik Amadé várát is mint önálló várat. A 19. sz. végén Csánki Dezső történelmi földrajzában, a Borovszky-féle megyei monográfiában és Csoma József megyei családtörténetében találunk részletesebb adatokat a vár történetére.

3 Az 1900-as évek elejétől számos kiadvány ismerteti a várat, illetve közli egyes történeti adatait.

4 A Gönc város monográfiáját összeállító Iványi Béla 1926-ban részletesen elemezte a vár történetét is, egyben a várra vonatkozó korábbi történeti irodaimat is összegyűjtötte.

5 A vár szerepel az 1930-as évek megyei monográfiáiban, majd Györfry György történelmi földrajza foglalja össze a vár okleveles adatait az 1330-as évekig.

6 Később Fügedi Erik, Engel Pál és Kristó Gyula munkáiban szerepel a vár.

7 1985-ben Feld István részletes önálló tanulmányban foglalkozott a várral, melynek vázlatos felmérését is közölte.

8 Legutóbb az Abaúj-Torna megye várait bemutató cikksorozat foglalta össze a vár adatait, amikor 1992. évi új pontos felmérését is közzétették (28. ábra).

9 Gönc birtokát IV. László uralkodása alatt az Abák kerítik hatalmukba és területén a nemzetség Amadé-ága 1271-1288 között építette fel a várat. Első említése 1288-ból való, amikor a király korábbi ostromára utal, ennek dátuma valószínűleg 1281, mert ekkor a királyi sereg Amadé testvére, Finta szalánci várát is ostrom alá vette.

10 Valószínű, hogy a várépítés 1270 után indult meg, mert Füzér határjárásában még nem említik, s az egri püspök és káptalan között a bortizedre vonatkozó megegyezés sem szól róla.

11 Ezt követően az országos méltóságokat viselő Amadé kezén találjuk, aki Göncön rendezte be udvartartását, és a feudális anarchia korában innen intézett országos ügyeket, és innen kormányozta az uralma alá tartozó vármegyéket. Vencel uralkodása idején az ifjú Károly Róbert egy ideig, - esetíeg 1304-1306 között hosszabb ideig - Amadé nádornál Göncön tartózkodott. Amikor a Vencel hívéül szegődött szepesi szászok és kassai polgárok (minden bizonnyal 1304-ben) megostromolták Gönc várát, az ostromlókat visszaverték, és Vencel király zászlaját elvették. Amadé gönci vámagya, Apród István a cseh király zászlaját később eljuttatta az éppen akkor első felesége hazavezetése ügyében Oroszországban tartózkodó Károly Róbertnek.

12 Ugyanebben az időben (szintén 1304 körül) Lokietek Ulászló lengyel király is Amadénál talált menedéket, aki később katonai segítséget is ad neki trónja sikeres visszaszerzéséhez.

13