Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

7. BOLDOGKŐVÁRALJA - TÓ-HEGY Boldogkőváralja község felett ÉK-re meredek oldalú fennsík terül el. A tőle K-re emelkedő Magoska (734 m) aljától nagyjából egyenletes síkban tart Ny-felé, vége kiszélesedik és három önálló csúcsra oszlik. ÉNy felé a legszélső a Tó-hegy (344 m), tőle DK-re közel 250 m-re a Leány-hegy (354 m), majd tovább D-re kb. 450 m-re következik a harmadik, az előzőknél sokkal laposabb és elnyúltabb alakú emelkedés (355 m), melynek külön elnevezését nem ismerjük. A fennsík Ny-i végében két tó van. Az egyik a Tó-hegy és a Leány-hegy között található, hossza 50-60 m. A másik tó a Leány-hegy és a harmadik (névtelen) emelkedés közötti mély részen van, a neve „Mozsár­rét". Szintén kiszáradt, de területe ma is zsombékos. Egykori szélét érdekes módon egy erősen rongált, 1­1,5 m széles és néhol több mint 1 m magas, szárazon rakott kőfal veszi teljesen körbe. A kőfal által határolt ovális terület átmérői 120, illetve 70 m. Eredetéről semmit sem tudunk, de aligha származik az őskorból, inkább az egykori legeltetéssel függhet össze, feltehetően a szarvasmarhákat tartották vele távol a tó területétől. 1 Az őskori sáncot kőből emelték, vonala a helyszínen jól követhető. A Tó-hegy É-i és Ny-i oldala rendkívül meredek, helyenként sziklás, itt nincs nyoma sáncnak. D-i irányában tovább haladva a meredek, néhol sziklás hegyoldal tovább folytatódik. A sáncot első ízben a Leány-hegy DNy-i aljában figyelhetjük meg, alatta a hegyoldal hirtelen meredekké válik. A sánc D-DK-i irányban, enyhe ívben meggörbülve, 500 m hosszan követhető, majd átkanyarodik a hegy D-i, az előzőknél jóval enyhébb lejtésű oldal fölé. Ezen a szakaszon azonban a jelenlegi sűrű, tövises-bokros növényzet miatt csak néhány ponton lehetett megtalálni. A Magoska meredek lejtőjének aljáig volt követhető a sánc vonala, ezen túl azonban a sűrű bozót miatt többnyire járhatatlan. Az eddig leírt terület hossza, a Czank-réten áthaladó É-D-i irányú erdőnyiladékig kb. 1600 m, szélessége kb. 700 m. A sánc eddig felderített hossza összesen kb. 1650 m, belső magassága néhol eléri az 1 métert, erősen szétomlott. Tisztán kőből áll, annyira, hogy több helyen a növényzet sem tudott rajta elterjedni, többnyire azonban sűrű, tüskés­bozótos erdő fedi. Az őskori telep K-i, a Magoska felé eső szélét egyelőre nem sikerült meghatározni. A Tó-hegy őskori telepét Mihalik József írta le először 1893-ban. Leírása arra vall, hogy igen alaposan bejárta az akkor még jól áttekinthető területet, ahol sok őskori cserepet említ. Mihalik 1896-ban 12 napos ásatást végeztetett itt, amikor a Leány-hegyen az É-ra néző sziklák tövében 1 m vastag kultúrréteget tárt fel. A leleteket részletesen leírta, hamu, cserép, kőeszközök kerültek elő. A Tó­hegyen és a Leány-hegyen átlag 20-30 cm vastag kultúrréteget állapított meg, a telepet a neolit­korszakból származtatta. 2 Neolitikusnak állapította meg a lelőhelyet 1929­ben Tompa Ferenc is, közelebbről a bükki-kultúra hagyatékát látta benne. A lelőhelyet ezért Tompa mint nyílt telepet említi, a sáncot azonban nem tartotta a neolitikumból származónak, ezért azzal itt nem is foglalkozott. 3 Ezeket az adatokat találjuk a későbbi munkákban is. 4 Legutóbb 1997-ben, majd 2002-ben foglalták össze az erődítményre vonatkozó adatokat, amikor felmérését is közzétették (7. ábra). 5 A neolitikumnál fiatalabb leletekről erről a lelőhelyről egyelőre nem tudunk. A sáncok azonban nem a neohtikumból származnak, a legvalószínűbb, hogy több más, hasonló sáncváréval együtt, ez is a késő bronzkorból, vagy kora vaskorból származik, de ezek bizonyítékai és leletei a későbbi kutatásoktól várható. 1 Hasonló helyszínről számol be Mocsáry Antal Nógrád megyéből, Mátranovák leírásánál. Vö.: MOCSÁRY A., 1820-1826. I. 182­183. 2 MIHALIK J., 1897.5-39. 3 TOMPA F„ 1929.13, 20-21. "KOREKJ.-PATAYP., 1958. 32.; KALICZN. -MAKKAY J., 1977. 122.; DOBOSI V, 1981.12. 5 SÁRKÖZY S. - NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1997. 34-40.; D. MATUZ, E. - NOVÁKI, GY., 2002. 7-8,80.

Next

/
Oldalképek
Tartalom