Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

8. BORSODIVÁNEA-NAGYHALOM A Nagyhalom a település ÉNy-i szélén lévő egykori Orczy-kastély, ma szociális intézet, parkjának Ny-i oldalán található. Kettős domb két, közvetlenül egymás mellett lévő kúppal, azaz két mesterségesen emelt halomból áll, melyeket 1,5-2 méterrel alacsonyabb nyereg köt össze. A két domb együttes hossza, a dombtetőn mérve 52 m, szélességük 14-16 m. A két dombot 3-4 méterrel alacsonyabb szinten közös, 25-35 m széles árok veszi körbe, kivéve a Ny-i oldalt, ahol a domb lejtője a síkságig fut le, amely egykor vizenyős terület volt. A Ny-i domb É-i oldalának besuvadása talán feljárat volt a dombtetőre, alatta széles terasz húzódik. Az ÉK-i oldalon lőteret vágtak a domb oldalába, eltüntetve az árok ide eső részét. A K-i domb tetején kis négyzet alakban bolygatás nyoma látszik. Egy helybeli lakos adatközlése szerint a II. világháború alatt egy Prőnay-családtagot temettek ide a dombtetőbe, akit később exhumáltak. Fényes Elek 1851-ben említi, hogy báró Orczy István kastélya angol kertjének Ny-i szélén sáncokkal körülvett földvár látható.

1 1864-ben Kálvária-domb néven említik, de a három kereszt addigra már elpusztult.

2 Klein Gáspár és Péchy-Horváth Rezső a borsodivánkai határban, közelebbről meg nem határozott helyen, honfoglalás előtti, sáncokkal körülvett földvár nyomairól írnak,

3 ez feltehetően azonos az itt ismertetett Nagyhalommal. 1992-ben az erődítményre vonatkozó adatokat a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze, amikor 1988. évi felmérését is közzétették (8. ábra). Ebben a középkori várak csoportjába, Árpád-kori motte-tipusú várként ismertették és létesítését a tatárjárás előtti időbe valószínűsítették.

4 Az erődítmény kora - régészeti kutatások hiányában - jelenleg nem határozható meg. A terület legutóbbi bejárásakor a K-i dombba vágott lőtér metszetfalából nagyszámú őskori cseréptöredéket lehetett gyűjteni. Ennek alapján valószínűsíteni lehet, hogy a kettős halom nem középkori, hanem őskori eredetű. Felmerült ugyanakkor annak a lehetősége is, hogy itt valójában egy sajátos, kettős őskori teli-szerű település állhatott, amely vagy eredetileg is egy vízzel körülvett szigetre települt, vagy azt később vették körbe árokkal.

5 1 FÉNYES E., 1851. H. 139. 2

PESTYF., 1988. 159. 3 KLEIN G. - PÉCHY-HORVÁTH R., 1939. 24. 4 NOVÁKIGY.- SÁNDORFI GY., 1992. 25,113. 5 Baráz Csaba, Feld István és Sárközy Sebestyén 2006. szeptemberi terepbejárása 9. BORSODNÁDASD - VAJDAVÁR A Vajdavár Borsodnádasdtól Ny-DNy-ra 4,5 km-re, az azonos nevű, 529 m tszf. magasságú hegyen helyezkedik el. A hegy a fontosabb utaktól távol, a Heves-Borsodi dombságnak nevezett hegyvidék mélyén, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Köröskörül meredek az oldala, csak az ÉNy-i oldalon, az Ökörhegyre átvezető nyereg felől közelíthető meg viszonylag lankásabb emelkedővel. A vár enyhén domborodó területe megközelítően háromszög alakú, alkalmazkodva a természetes domborzati körülményekhez. É, K és D felől igen meredek oldal övezi, ezeken az oldalakon nincs nyoma mesterséges erődítésnek. Az ÉNy-i, enyhébb