Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
faluban 1768-ban egy új kastélyt emeltettek, 1830 körül 17 az ekkor már romos várban is építkeztek. A 19. század végétől öröklés révén a Zichy-családé, majd 1945 után állami tulajdonba került. 18 A várban eddig végzett ásatások eredményei nem támasztják alá egyértelműen K.Végh Katalin megállapítását, miszerint a 13. század közelebbről nem ismert időszakában emelt vár eredetileg csak a sziklagerinc D-i részén felépített, lakótoronyként értelmezett négyzetes toronyból állt volna. 19 A sziklagerinc szint- és topográfiai viszonyai és az itt előkerült leletek 20 ugyanis nem zárják ki, hogy már a legkorábbi időszakban felépülhetett a téglalap alaprajzú lakóépület is. Ennek É-i, háromszög alaprajzú záródása - melynek első emeletén később a kápolna valószínűsíthető - eredetileg nem jelentkezett feltéüenül önálló toronyként. A 17. századi leltárak alapján ugyanis elképzelhető, hogy az egész épületegyüttes két emelettel rendelkezett. 21 Ezen épületek egyidejűsége esetleg falkutatással lenne még igazolható - ez vonatkozik az összes, magasan álló épületrészek későbbi átalakításainak értelmezésére is - a 14. század első felének történeti viszonyai mindenesetre nem valószínűsítenek egy nagyobb kiépítést, hiszen Boldogkő nem játszott különösebben jelentős szerepet a Drugethek kezén volt erősségek között. Ugyanakkor a vár további bővítésére, így a DK-i falak és a DNy-i épület emelése minden bizonnyal már a 15. században került sor. Elképzelhető, hogy az utóbbi vagy annak már hiányzó É-i része eredetileg kapuépítményként szolgált. 22 . Nem egyértelmű azonban az alsó várudvar ma álló építményeinek korhatározása, a félköríves kaputorony és a hozzácsatlakozó várfalak még a 16. században is épülhettek. Biztosan a 16-17. század folyamán került sor az alsó várudvar É-i, 1682-ben Csonka-bástyának nevezett É-i része beépítésére, 23 a négyzetes torony K-i boronavázas bővítménye és nem utolsósorban a Ny-i elővár kialakítására. 24 A vár katonai értékét jelzi, hogy a tűzfegyverek korára jellemző korszerű védőművek emeléséről nincs tudomásunk. A szárazmalom a 17. század végén létesülhetett, de számos építmény - a ciszterna, a tömlőének tartott sziklaakna, a Ny-i várudvar és a gerinc D-i nyúlványa gerendalyuksorainak vagy épp az egyes pincejáratoknak pontosabb korhatározása nem lehetséges. Csak az újabb kutatás mutatott rá, hogy a Péchyek 19. századi „romantikus romkonzerválása" alapvetően átformálta a korábbi eredetű épületrészeket. Ebből az időből származnak a lakóépület és a külső kaputorony csúcsíves nyílásai, a sziklagerinc felső részére vezető boltozott lépcsős feljáró, az É-i háromszög alaprajzú épület mai D-i fala, a pártázatos-lőréses falkoronák és a további nyílások többsége is, a legtöbb esetben jellegzetes, bélyeges téglákból készített falazattal. Valószínű, hogy a Ny-i várfal egy jelentős szakasza is ekkor épült újjá. 25 Emellett jórészt ki is tisztították a vár belső területét, eltávolítva a sziklafelszínről a feltöltési és omladékrétegek jelentős részét, így érthető, hogy az eddigi ásatások nem eredményeztek jelentősebb leletanyagot. 20 1 Részletes felsorolásuk: K.VÉGH K., 1966.109. 2 CsÁNKi D., 1890.197.; GYÖRFFY GY., 1987.1. 70. 3 GERÓL., 1955.193-194, 320-322. stb.; GERÖL., 1968. 153-156. stb. 4 K.VÉGHK., 1966. 5 K.VÉGH K., 1975. - A további irodalomra ld.: TÓVÁRI J., 1983. 82-83. 6 FŰGEDIE., 1977.111-112.; ENGEL P., 1996. 283-284. 7 SÓS I..2002. % ÉDER K. - KOPPÁNY A., 2004a. 166-167.; ÉDER K. - KOPPÁNY A., 2004b. 182-183.; ÉDERK. - KOPPÁNY A., 2005. 6.; ÉDERK. - KOPPÁNY A., 2006. 93-100. - Az utóbbi két munkában tették közzé a várra vonatkozó legkorábbi ábrázolásokat, így Myskovszky Viktor 1882-ben készített rajzait -, továbbá a falazatokra vonatkozó megfigyelések: KOPPÁNY A., 2002. 1923. 9 K.VÉGH K., 1966. 119. - az emeleti szint felmérés közölve: GERÖL., 1955.320. 10 Lásd erre: GYÖRFFY GY., 1987. I. 70.; FÜGEDI E., 1977. 111.; ENGEL P., 1996.283. 11 GYÖRFFYGY., 1987.1. 70. (Dl. 93 981) 12 GYÖRFFY GY., 1987.1. 70. 13 Bővebben: K.VÉGH K, 1966. 110-111.; továbbá: ENGEL P., 1996. 283. 14 Minderre részletesen: K.VÉGH K., 1966. 112.; ENGEL P., 1996. 283.; továbbá legutóbb: HORVÁTHR., 2001. 99-112. 15 K.VÉGHK., 1966.112-113. 16 K.VÉGH K., 1966. 118. - Wesselényi Pál 1676-ban kelt levele csupán egy meg nem valósult szándékra utal, s a vár nem található meg a 18. század eleji várrombolások jegyzékében sem, ld.: OROSS A., 2005. 84-87. 17 ÉDER K. - KOPPÁNY A., 2006. 97. - K.VÉGH K., 1966. 156., ezzel szemben 19. század utolsó negyedére helyezi az építkezést! 13 K.VÉGH K., 1966.118-119. 19 K.VÉGHK., 1966. 144., továbbá: K.VÉGH K., 1975. 114-115. A megállapítást némi kétkedéssel átvette: FÛGEDIE., 1977.10. 20 A korszak 13. századi illetve a 14. század első feléből származó kerámiaanyaga ma még nem választható el egymástól - Vö.: K.VÉGH K., 1966. 133. skk., de az általa felsorolt tipológiai párhuzamok is korábbiak, Vö.: 145-147. 21 Sós I..2002. 106-107. 22 ÉDERK.- KOPPÁNYA., 2006. 98-99. 23 Itt egy korábban e részen zajlott, fémfeldolgozással kapcsolatos tevékenység nyomai is előkerültek: K.VÉGH K., 1966. 126-132.; ZOLTAYE., 1966.171-176. 24 A vár egy lehetséges 17. századi formájának rekonstrukciója: ÉDERK.- KOPPÁNYA., 2005. 6. 25 KOPPÁNY A., 2002.19-23.; ÉDER K.- KOPPÁNY A, 2006. 98. 26 K.VÉGH K., 1966.132-144.
