Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

kincskereső gödör látszik, ÉNy-on egy 2 m-es faltömb nyomaival. A kis plató mai mérete 11x9 m. Egy 1860-ból származó térkép „Bedevár" név alatt jelöli.

2 Említi Fényes Elek, 1864-ben pedig „Gede-vár" néven szerepel, amely a helybeliek szerint Kupa vagy Koppány vezéré volt.

3 Szendrei János szerint Uppony határában királyi „vadászvárda" állott, amely a bölényvadászoké volt.

4 Gerecze Péter és Leszih Andor csak említik, utóbbi ugyancsak „Gede-vár" elnevezéssel. K. Végh Katalin 1964-ben járt a helyszínen és röviden leírta a romokat.

5 Legutóbb Dobosy László foglalkozott vele, részletesen leírta és a vár-maradványairól vázlatos felmérést is közölt; majd Kiss Gábor is ismertette.

6 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia a vár eredetét az Árpádkorba valószínűsítette, egyidejűleg ekkor közzétették a vár felmérését is (101. ábra).

1 Upponnyal kapcsolatosan tudjuk, hogy a falut először az 1332-1335. évi pápai tizedjegyzék említi, de ekkor birtokosát még nem ismerjük. Feltehetően már 1382-előtt a ciszterci rend bémáromkúti apátságának birtoka lett, és annak Mercse székhelyű birtokegységéhez tartozott. Később is egyházi birtok volt, egészen a 16. sz. elejéig.

8 A helyszínről származó korhatározó leletek hiánya ellenére a toronycsonk a vár középkori eredetét valószínűsíti. 1 Feld István helyszíni megfigyelése. 2 B.-A.-Z. M. Lt. U. 718. sz. térkép 3 FÉNYESE., 1851. IV. 244.; PESTY F., 1988. 358. 4 Szendrei János hagyatéka. HOM Régészeti Adattár. 376/1903. 5 GERECZE P., 1906. 250.; LESZIH A., 1908. 97.; K. VÉGH K., 1965b. 82. 6 DOBOSY L., 1975. 46-48. - Későbbi újraközlése: DOBOSY L., 1993. 33. 7.; Kiss G., 1984. 159. 7 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 53-54,134. 8 CSÁNKI D., 1890. 181, 186.; KLEIN G. - PÉCHY-HORVÁTH R., 1939. 164.; GYÖRFFY GY, 1987. I. 813.; MAKSAY F., 1990. I. 257, 267.; ENGEL P., 2002. passim 104. UPPONY-FÖLDVÁR Uppony községtől DK-re emelkedik a 435 m tszf. magasságú Vízköz-hegy. Ennek K-ÉK-i oldalán, az upponyi szoros D-i oldala felett egy 307 m magasságban kiugró hegynyelven találjuk a Földvárat. Korábban mélyen alatta folyt az Upponyi-patak és alatta húzódott az Uppony és Dédes közötti országút. Ma a várral egy vonalban kezdődik a lázbérci víztározó felduzzasztott vize. A vár területe maga a kiugró hegynyelv platója. DNy-i oldalán a Vízköz-hegy főtömbjétől 12 m széles, 3 m mély, mesterséges árok választja el. Ennek külső pereme teraszban folytatódik a vár K-i oldalán, ahol a hegy lejtője kevésbé meredek. A Ny-i oldalon a nagyon meredek hegyoldal jelentett védelmet. A vár lapos, ovális területének hossza 30 m, legnagyobb szélessége 12 m. A plató K-i részén jól kivehető egy habarcsba rakott kőfal maradványa, hossza kb. 7 m, szélessége 1,2-1,4 m közötti. A vár területén több helyen újkori beásás nyoma látszik. A várra vonatkozó okleveles adatunk nincs. A Földvár nevét két, 19. századi térkép tünteti fel, de rossz helyen.

1 Fényes Elek és Szendrei János adatai nem egyértelműen a Földvárra vonatkoznak, a szomszédos Dede-várra is értelmezhetők.

2 Pesty Frigyes gyűjteménye és Leszih Andor csak említi. Klein Gáspár a várat Árpád-korinak tartja. K. Végh Katalin 1964-ben járt a helyszínen, röviden leírta és megállapította, hogy a vár középkori.

3 Később Dobosy László végzett még alapos terepbejárást a várban és vázlatos felmérés közlése mellett röviden leírta a maradványokat.

4 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia a vár eredetét az Árpád-korba valószínűsítette, egyidejűleg ekkor közzétették a vár felmérését is (102. ábra).

5 Upponnyal kapcsolatosan tudjuk, hogy a falut először az 1332-1335. évi pápai tizedjegyzék említi, de ekkor birtokosát még nem ismerjük. Feltehetően már 1382-előtt a ciszterci rend bémáromkúti apátságának birtoka lett, és annak Mercse székhelyű birtokegységéhez tartozott. Később is egyházi birtok volt, egészen a 16. sz. elejéig.

6 A helyszínről származó korhatározó leletek hiánya ellenére - főleg a kőfalazat miatt - a vár középkori eredete valószínűsíthető. 1 B.-A.-Z. M. Lt. T. 70-3 (19. század eleje), és az U. 718 (1860) sz. térképek 2 FÉNYES E., 1851. 4. 244.; Szendrei János hagyatéka. HOM Régészeti Adattára. 376/1903.