Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
3 PESTY F., 1988. 360.; LESZIH A., 1908. 97.; KLEIN G. - PÉCHYHORVÁTH R., 1939.164.; K. VÉGHK., 1965b. 82. 4 DOBOSY L., 1975. 45-46. - Későbbi újraközlése: DOBOSY L., 1993. 22. 7. 5 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 54,135. 6 CSÁNKI D., 1890. 181, 186.; KLEIN G. - PÉCHY-HORVÁTH R., 1939. 164.; GYÔRFFY GY., 1987. I. 813.; MAKSAY F., 1990. 1. 257, 267.; ENGELP., 2002. passim 105. VADNA - VÁRTETŐ Vadna községtől DK-re 1,5 km-re emelkedik a 360,7 m tszf. magasságú Vártető, melynek legmagasabb pontján található a vadnai vár. Tojásdad alakú területét a lankás oldalak felől félkörívben árok védte, a nagyon meredek ÉNy-i oldalon azonban csak a hegy természetes pereme határolja. A belső terület lapos, középen kissé magasabb, ahol egy nagy gödör látható, amelyet valószínűleg kincskeresők ásták. A vár platójának átmérője 32 m, illetve 21 m. Az árok szélessége 8-17 m, mélysége 3-4 m között váltakozik. Külső széle a D-i és a DK-i oldalon egy-egy helyen kb. 7 méterre, 5-6 m szélességben kikanyarodik, ezek külső védőművek (ágyúállások?) lehettek. A vár területén habarcs, tégla, vagy kő nyomát a felszínen nem találni, korhatározó lelet sem bukkant elő. Vadna (és Galgóc) várának történetét Bonfini a 15. századi történetíró jegyezte fel, ennek nyomán a következő században röviden foglalkozik vele Heltai Gáspár is. 1 A Vártetőt egy 18. század végi és egy 1864. évi térkép is jelöli. 2 A 19-20. századi irodalomban többen részletesen ismertetik a Borrfini-Heltai által írt történetet, 3 többen azonban csak röviden említik a várat. 4 Legalaposabban Dobosy László foglalkozott vele, részletesen leírta és vázlatos felmérését is közölte. 5 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, amikor felmérését is közzétették (103. ábra). 6 A várat először két 1458. évi oklevél említi, amelyekben Mátyás király adománybirtokokkal jutalmazza hadvezérét Rozgonyi Sebestyént, aki a „Felvidéket pusztító rablók főfészkét, Vadnát, amelyet Komarowszky és Valgatha kapitányok tartottak megszállva megostromolta és elfoglalta. Foglyul ejtette Valgatha-t is, akit később Budára küldött a királyhoz." 7 Az ostromról Antonio Bonfini a 15. sz. végén (1486-1496) keletkezett elbeszélő forrása is megemlékezik, aki szerint az emhtett két huszita vezér építette Vadna (és Galgóc) várát 1457-1458-ban. 8 A várat később nem említik, valószínűleg az ostromot követően lerombolták. Vadna birtokával kapcsolatosan tudjuk, hogy először a Miskolc nembeli Bors ispán 1237. évi halála után készített hamis végrendeletben szerepel. Eszerint Bors ispán a két Vadnát tartozékaival a borsmonostori apátságra (Sopron m.) hagyta volna. A tatárjárás után Vadna földet Mykoov fia Miklós vásárolta meg, majd Miskolc nembeli Farkas fia János eladta a rokon Tamás ispánnak és Péternek, akiktől Tamás fiára Sceuke Miklósra szállt. Tőle István ifj. király elkobozta, és 1268-ban az ugyancsak Miskolc nembeli éleskői Portiez (Panyit) ispánnak adta. Az ezt tartalmazó hamis oklevelet V. István 1271. évi átiratából ismerjük. 1347-ben a Sajó melletti Vadnát Tótvadnának nevezik. 9 1364-ben már a Rátót nemzetségből származó feledi és kaplai Dezső fia Miklós birtokrészét említik Vadnán, 1402-ben Pásztói Domokos fia János birtoka. 10 1415-től a kazai Kakas család, majd 1449-től a serkei Lorántfi család is részbirtokos Vadnán, egészen a 16. sz. középig. 11 1 BONFINI A, 1959.102.; HELTAI G., 1981.270-271. 2 B.-A.-Z. M. Lt. T. 56-1. és U. 60. sz. térkép 3 BRUJMANN S., 1843. 771-772.; FÉNYES E., 1851. IV. 251-252.; BOROVSZKY S., 1909. 70.; TÓTH-SZABÓ P., 1917. 306-307.; ERDEY GY. - HUBAY J. - VIGYÁZÓ J., 1932. 218.; KLEIN G. PÉCHY-HORVÁTH R., 1939. 164.; VK. I. (1975.) 182.; KISS G., 1984.159-160. 4 PESTY F., 1988. 294., 296.; CSÁNKID., 1890. 164.; GERECZE P., 1906. 250.; GENTHONL, 1961. 313. 5 DOBOSY L., 1975 . 48-51. - Későbbi újraközlése: DOBOSY L., 1993. 34. sz. 7. 6 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 54,135. 7 Dl. 15278; Dl. 15279 8 BONFINI A., 1959.102. 'GYÖRFFYGY., 1987.1.813. 10 Dl. 89366.; ZsO. TL. 1579. 11 KLEIN G. - PÉCHY-HORVÁTH R., 1939. 164-165.; ENGEL P., 2002. passim
