Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

tesznek a várról, nagyrészt a korábbi munkák adatainak átvételével.

7 I •—: 1 1 \„UUeielö-K. gáros-tetö ; |1 / {./ \ 1958-ban Kaücz Nándor volt az első, aki a helyszínen vizsgálta meg a Várhegyet. Megállapította, hogy őskori, mivel a felszínen a neohtikus késői bükki kultúra (Bükk III.) leleteit, továbbá kora- és késő vaskoriakat talált, és magát a sáncot is utóbbi korokba sorolta.

8 A Várhegy régi irodalmi adatait és az abban található téves meghatározásokat 1975-ben Joó Tibor és Zsóry József foglalta össze, egyidejűleg ekkor lektoruk Détshy Mihály is cáfolta a középkori 103. UPPONY Uppony községtől K-re 1 km-re, a szűk upponyi sziklaszoros után meredeken emelkedik a vár hegye, amely Feketekő-tető Ny-i, alacsonyan fekvő nyúlványa. Korábban alatta folyt az Upponyi-patak és mellette haladt az Uppony és Dédes közötti országút. Jelenleg félszigetként nyúlik be a lázbércivíztározóba. Ennek a sziklagerincnek a Ny-i végén van a háromszög alaprajzú, egyik csúcsával Ny-ra néző vár. Igen csekély területű, csupán kis részben még ma is álló toronyromból áll. K-ről, a gerinc folytatása felől a sziklába vágott árok védte. A többi oldalon az igen meredek sziklafal adta a vár védelmét. A torony egykori méretét ma már nem lehet rekonstruálni, az E-i meredek hegyoldalra omlott. A falából csak erősen lepusztult csonk maradt kb. 8 m hosszan, szélessége a mai felszín síkjában 2-3 m, magassága eléri az 1 métert. Nem kizárt, hogy egy ún. éllel ellátott torony maradványa.

1 A belső területen több vár létét, mivel nincs hiteles forrás arra, hogy Tolcsván középkori vár állt volna, továbbá hegyaljai várrendszerről sem beszélhetünk.

9 Nováki Gyula 1950-ben járta be a hegyet, majd az 1985. évi terepbejárása alkalmával a fennsík közepe táján sekély tavat talált, melynek E-i szélén a víz felduzzasztására szolgáló mesterséges töltés volt megfigyelhető. A vár felmérésére 1987-ben került sor, de a tó ekkor teljesen ki volt száradva és a magas fűben annak pontos kiterjedését sem sikerült megállapítani (100. ábra).

10 A Kaücz Nándor által említett neohtikus bükki kultúrába tartozó leletek nem meglepőek, ilyen korú leletek sok magaslati lelőhelyen előfordulnak. Tudomásunk szerint erődítést azonban ebben a korban még nem készítettek. A tolcsvai Várhegy sáncának korát, amint ezt Kaücz Nándor is megállapította, az ugyanott talált késő bronzkori - kora vaskori, illetve késő vaskori cserepek jelzik. 'NÉMETHP., 1996. 39.; GULYÁS J., 1933. 229.; SCHRAMF., 1973. 161. 2 VÁLYA., 1796-1799. HL 506. 3 SZABÓ J. - TÖRÖK L, 1867. 48.; DONGÓ-GYÁRFÁS G., 1897. 226. 4 DONGÓ-GYÁRFÁS G., 1900a. 6,8-9. 5

KÖNYÖKIJ., 1905.296.; VENDE A, 1905.126-127. 6 GÖRÖG DEMETER: Magyar átlás...Viennae, 1802-1811. Abaúj vármegye térképe 7 GULYÁS J., 1933. 228-229.; MECZNER T. - KERTÉSZ J., 1940. 214.; PAULECZKIF., 1996. 16-17. ' 8 KALICZ N., 1958. 132.; KALICZ N., 1960a. 37.; KALICZ N., 1960c. 251-260.; NovÁKI GY., 1964. 109.; KALICZ N. MAKKAY J., 1977.180. 9 Joó T.-ZSÓRY J., 1975.218. 10 A várra legújabban: D. MATUZ, E. - NovÁKI, GY., 2002. 8, 83.; NOVÁKI GY. - SÁRKÖZY S., 2004. 218-220. -DEDEVÁR