Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

A vörös sáncon belüli területen Gádor Judit csak kisebb kutatóárkokat ásatott, ezekből is kerültek elő 10. századi leletek.

2 Az Örsúr helynévként ma már nem ismert, a történeti és régészeti adatok alapján azonban az itt leírt vár az Anonymus által említett Örsúr-várával azonosítható.

3 A várnak más későbbi okleveles említéséről nem tudunk. A vár építési idejét a 10-11. századon belül a régészeti leletek alapján ma még nem lehet közelebbről megjelölni. A sánc szerkezete a többi magyarországi, 10-11. századi sánccal azonos, a történeti adatok is ebbe a korai időszakba sorolják a várat, de ennél közelebbit csak további ásatások alapján tudhatunk meg.

4 A vár pusztulásának, elhagyásának idejére nincsen adatunk. 1

A vár kutatástörténetét lásd a Sály - Latorvár-tető alatt 2 GÁDOR J., 1985. 115-119.; GÁDOR J., 1987. 246-249. 3 ANONYMUS 106,159. 4 Gálfly István 1901. évi ásatási beszámolója szerint a vár belső területén középkori temetővel is számolni kell. 75. SÁLY - LÉLEKLYUK-TETŐ A Léleklyuk-tető nevű, 217,4 m tszf. magasságú különálló, alacsony hegyet a Latorvár-tetőtől Ny-ra találjuk, közvetlenül a ma Sályhoz tartozó Lator nevű külterületi lakott hely házai felett, alig 20-25 m relatív magasságban. A hegyet D-ről és É-ról egy-egy út, illetve a Lator-patak ágai ölelik körül. Közvetlenül a hegytől Ny-ra a Vízfő nevű hely, felette pedig a Vízfő-tető található. Ez utóbbinak K-i, lapos nyúlványát képezi a Léleklyuk-tető, amelynek csúcsán található a sáncvár. A várat úgy alakították ki, hogy a hegynyúlvány gerincét, amely felől a legtámadhatóbb volt, átvágták egy mély árokkal. Ennek ellaposodó folytatása az ÉK-i, lankásabb oldalon félkörben övezi a hegy platóját. A hegytető szélén jól felismerhető perem határolja az egykori, oválisán elnyúló, védett belső területet, melynek hossza 57, szélessége pedig 15 m. A hegy legmagasabb részén nagy területű beásás nyoma látszik, amelyek valószínűleg újkori kincskereső bolygatások eredményeként keletkezhettek. A várhely területéről származó leletekről nincs tudomásunk. A Léleklyuk-tető DK-i lábánál, az út mellett egy mesterségesen kivájt üreg, az ún. Léleklyuk-pince található. A várat Dénes József fedezte fel 1979-ben. A várral 1985-ben az Örsúr-váránál ásatásokat folytató Gádor Judit foglalkozott röviden, és az erődítmény létesítésének idejét a 10. és 12. sz. vége közötti időszakba helyezte, de a Léleklyuk-tetőn régészeti kutatásokat nem végzett.

1 Első részletes ismertetésére 1992-ben került sor, amikor felmérését is közzétették (73. ábra). Ekkor a vár építésének idejét - formája és telepítése alapján - a 11-14. sz. közötti időben határozták meg.

2 A várat okleveles forrás nem említi. Korára vonatkozóan a fenti ismertetésekben szereplő kormeghatározások csupán feltételezésekre alapulnak; további, közelebbi adatok csak egy jövőbeli régészeti kutatástól várhatók. Ugyancsak kérdéses, a várnak az alatta elhelyezkedő Léleklyuk-pincével való kapcsolata is.

3 1 GÁDOR J., 1985. 120. 2 NOVÁKI GY.-SÁNDORFI GY., 1992. 46,128. 3 Elsőként 1891-ben Bartalos Gyula írta le részletesen a pincét, megemlítve a kürtőben látható rovásírást is (BARTALOS GY., 1891. 140-141.), majd 1964-ben Saád Andor és Mihály Péter mérték fel a pincét és a rovásírást is lemásolták. Ezt később Mihály Péter ismertette, melyben a pincére és kiképzésére néhány középkori analógiát sorolt fel (MIHÁLY P., 1978-1979. 36, 7677.).