Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
76. SÁLY-LATORVÁR A Latorvár-tető D-i vége meredeken leszakadó, keskeny sziMagerincben végződik. Ennek végén helyezkedik el a Latorvár, a fennsík alatt mintegy 20 méterrel alacsonyabb szinten. Relatív magassága az alatta húzódó völgy felett 40-50 m. A hegytető felőli, szélesebb részen 4^-4,5 m magas, íves vonalú, 2,5 m vastag kőfalmaradvány áll, amelynek ívéből kör, vagy ehhez hasonló alaprajzú (lakó)toronyra lehet következtetni. (74. ábra). Holl Imre és Parádi Nándor 1982. évi ásatása 1 a toronycsonk folytatásában a kapcsolódó kőfal alapozását találta meg, amely vagy palotarész, vagy a (lakótorony melletti kis udvart határoló vastag fal maradványa. A várárkot .az É-i és ÉK-i oldalon egy-egy kutatóárokkal ekkor átvágták, és a sziklába vágott árok alját elérték. A vár egykori járószintje az újkori kőbányászás következtében nem volt megállapítható, teljesen elpusztult, ezért a kutatóárokban leletanyagot sem találtak. Az ásatás eredményei alapján a várat, amely egyetlen toronyból állhatott, egy sekély, 1-1,5 m mély, 7 m széles árok övezett félkörben, a meredekebb lejtő felett ennek nem volt nyoma. Az így körülzárt ovális terület átmérője 28, illetve 14 m. A torony közelében a felszínen Parádi Nándor néhány Árpádkori kerámia töredéket gyűjtött, köztük halvány vörös színű palack nyakát is. Véleménye szerint a vár a 12. század végén, vagy a 13. század elején épülhetett. A vár okleveles említéséről nem tudunk. Nagy valószínűséggel az Örsúr nemzetség Váraljai ága építhette, akik az alatta települt faluról nevezték el magukat. A falunév 1292-ben egy birtokeladási ügy kapcsán fordul elő először Váraljai Lőrinc (Laurentius de Waralya) nevében. 2 1 A vár kutatástörténetét lásd a Sály - Latorvár-tető alatt 2 PARÁDIN., 1982a. 27.; GÁDOR J., 1985.120.; MESTERHÁZYK., 1986. 95.; MESTERHÁZY K., 1996. 866. - Az Örsúr nemzetség Váraljai ágára lásd még: KARÁCSONYI J., 1995. 880-884.; ENGELP., 2001. passim 77. SÁROSPATAK-VÁR ÉS VÁROSERŐDÍTÉS A Bodrog jobb partján elterülő síkságon létrejött város történelmi magjának mintegy D-i felét magába foglaló bástyás védelmi rendszer, de különösen az annak DK-i sarkán felépült, önálló erődítéssel is rendelkező várkastély egyik legismertebb és legalaposabban kutatott 16-17. századi építészeti emlékünk (17. kép). Ezért részletesebb leírása, több mint két évszázados kutatástörténetének vagy története eddig feltárt írott forrásanyagának áttekintése, de építéstörténetének behatóbb tárgyalása is meghaladná jelen munka kereteit. A következőkben a főbb topográfiai elemek sorra vétele után kutatásának, továbbá elsősorban közép- és kora újkori történetének főbb fordulópontjait tekintjük át, kitérve építéstörténetének legjelentősebb kérdéseire. Valószínűleg a korabeli terepadottságok határozták meg alapvetően a mintegy 150x70 m-es kiterjedésű, szabálytalan négyszög alaprajzú erődítés formáját - ez mai ismereteink szerint a középkori É-D-i irányú főutcának a gótikus plébániatemplom körüli orsós teresedéstől D-re eső K-i és Ny-i házsorát és a hozzájuk tartozó telkeket foglalta magába. Az erődítés É-i vonalát magának a templomnak az É-i hajófala határozta meg. Ezt az ÉNy-i sarkon egy kisebb, többszintes - újabban szállodává kiépített - ágyútermes, zárt bástya, míg ÉK-en egy több periódusban kiépített, jóval nagyobb méretű - de alaposabban mindeddig nem kutatott - hasonló védőmű oldalazta. Míg az Éon volt árkot az újkorban nagyrészt betemették, ez nagyrészt ma is megfigyelhető a hosszabb Ny-i erődfal előtt s részlegesen csupán D-en töltötték fel a tájképi park kiépítése kapcsán, amikor a falak egy részét is visszabontották. É-ra a fal itt magasan, de a többi szakaszhoz képest jóval rosszabb állapotban áll, hasonlóan a közepén volt ötszögű bástya maradványaihoz. Ugyanakkor a D-re, már az egykori kastélypark területén feltárt kisebb ötszögű védőmű és főleg a több építési periódust felmutató D-i falszakaszok
