Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
visszaválthatták. 9 A birtok később a nemzetségből származó Velezdi Kövér család székhelye lett. A Velezdiek a Hontpázmány nemzetség Födémesi-ágához tartoztak, és őseik között megtalálhatók azok a személyek, amelyek két, 13. sz. végéről származó oklevélben szerepelnek. 10 1284 körül IV. László király megengedi Miklós fia Miklós részére, hogy birtokain az ország érdekében várat építhessen azzal a feltétellel, hogy a várból gonosztettet nem fog elkövetni. 11 Egy későbbi [feltehetően 1298-1300 közötti] datálatlan oklevél pedig három királyi megbízott (Domonkos, János és Lestyák ispánok) jelentését tartalmazza arról a vizsgálatról, miszerint 1298 után az újonnan emelt várakat le kellett rombolni, és a király megbízottjai ezt mondták ki a Hontpázmány nb. Miklós ispán, Móka unokája ismeretlen és névtelen várára is. Miklós azonban védekezésében előadta, hogy - amint ez a gyűlésen megjelent megyei nemesek is tanúsították -, hogy „még mielőtt a vár megépült volna azon a helyen a keresztények megszámlálhatatlan tömege menekült meg a tatárok kegyetlen gyilkolásától, s legutóbb, néhány éve, [itt az 1285. évi második tatárjárásra utal] a keresztények nagy sokasága kerülte el az istentelen tatárok támadását." 12 A fentiekből, valamint az oklevelek közös provinenciája alapján Fügedi Erik arra következtetett, hogy a két oklevélben szereplő személyek azonosak és a birtok megnevezése nélkül szereplő vár Velezddel azonosítható. 13 A várat először 1362-ben említik, amikor Velezdi Kövér János fiai: György, László és Gergely megosztoznak birtokaikon, köztük a borsodi Velezd (Werez) és Váraljavelezd (Waralyauerez) birtokokon is, amikor ez utóbbin egy várat (castrum) is említenek a birtokosztály során. 14 A várra vonatkozó következő adat 1379-ből származik, amikor egyrészt Velezd mellett szintén szerepel Váraljavelezd (Varaliauelezd) falu, másrészt vele együtt ekkor itt egy várhelyet (loco castrî) is említenek. 15 A Váralja falu (amit eredetileg Felsővelezdnek neveztek), később is többször szerepel, de magát a várat nem említik. 16 A történeti irodalomban szereplő husziták általi felhasználására azonban hiteles adat nem utal; ennek ellenére nem zárható ki, hogy a várat a 15. sz. közepén rövid ideig ismét használhatták, de későbbi, akár török-kori funkciója nem valószínű. 1 Feld István 2003. évi helyszíni bejárása 2 FÉNYES E., 1851. 4. 289.; PESTY F., 1988. 300.; KANDRA K., 1871. okt. 19.; KÖNYÖKI J., 1905.283.; GERECZE P., 1906.251. 3 REISZIGE., 1903.488,492. 4 BOROVSZKY S., 1909. 29, 88. 5 ERDEY GY. - HUBAY J. - VIGYÁZÓ J., 1932. 226.; LESZIH A., 1939. 147.; KLEIN G. - PÉCHY-HORVÁTH R., 1939. 138.; GERÖ L., 1955. 438.; DÉNES GY., 1975. 389; Kiss G„ 1984. 121-122.; LEHOCZKYA., 1996. 120-125,166-168. 6 DOBOSY L., 1975. 42-^4. 7 FÜGEDI E., 1977.18, 51.; FÜGEDI E., 1986. 47. 8 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 42-43, 126. - Utaltak arra, hogy a Dobosy László által leírt falat már nem találták meg. 9 GYÖRFFY GY„ 1987. I. 816.; KARÁCSONYI J., 1995. 644-645, 922. 10 ENGELP., 2001. passim 11 CD. V/3. 240.; RA. 3317; Dl. 74777 12 Dl. 75163; FüGEDlE., 1977. 18. 13 FÜGEDI E., 1977. 18, 51.; FÜGEDI E., 1986. 47. - A királyi engedély nélkül épült várak lerombolását az 1298. évi LT. törvénycikk mondta ki (MTK. I. 185.). Nem tudni, hogy a Velezdi Kövér család őse, a Fődémesi ágból való „Kövér" Miklós ispán miért nem hivatkozott védekezésében az 1284-re tehető várépítési engedélyre. Ebből gyanítható, hogy már 1284 előtt felépülhetett, és így valóban királyi engedély nélkül épült 1242 és 1284 között. 14 Dl. 5115 15 CSÁNKI D., 1890.182.; SUGÁRI., 1980. 428. 16 1404: ZsO. H. 3192. = Dl. 8963; 1411: ZsO. HL 83.; 1441: Dl. 13639; 1448: Dl. 14208; - 1404-ben „Fehewelezd alio nomine Waralya" 73. SÁLY - LATORVÁR-TETŐ Sály községtől ÉNy-ra 2 km-re, a Sályi-patak völgyének fejénél található a ma Sályhoz tartozó Latorpuszta (a középkori Váralja falu helyén), amely felett É-ra a Latorvár-tető fennsíkszerű, D-DK-i irányban V alakban elkeskenyedő tömbje helyezkedik el. A hegy legmagasabb, 279 m tszf. magasságú pontja a fennsík É-i részén található, a D-felé enyhén lejtő, egyben elkeskenyedő része DK-i irányba már csak egy gerincben folytatódik. E gerinc legvégén, kissé alacsonyabb szinten épült a Lator vár, melynek csak egy falcsonkja látszik; a Latorvár-tető fennsíkjának peremén, valamint részben a hegyoldalakon is földsáncok
