Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
húzódnak. 1 A hegytetőt körös-körül meredek lejtő határolja. A sáncok által körbezárt terület legnagyobb átmérője a hegytetőn É-D-i irányban 312 m, K-Ny-i irányban pedig, a hegytető K-i peremétől a Ny-i oldalra lenyúló alsó sáncig 262 m. Ez utóbbi értékhez még hozzá kell számítani a K-i hegyoldalon a hegy peremével párhuzamosan húzódó további két sáncot is. A megközelítőleg háromszög alakban elhelyezkedő sáncok a fennsík peremét csak egy helyen, a viszonylag lankásabb Ny-i hegyoldalra lefutva félkörív alakban hagyja el, majd a DNy-i oldalon visszacsatlakozik a fennsík pereméhez. A hegytető Ny-i oldalát a fennsík peremén kettős sánc választja el az enüített Ny-i lejtőtől. A K-i oldalon, a hegyperemen futó sánccal párhuzamosan a hegyoldalban további két (egymás alatti) sánc is megfigyelhető, amelyek az ÉK-i saroknál kissé befordulnak, majd megszakadnak. A két alsó sánc belső oldalán V keresztmetszetű árok fut végig, valószínűleg az ebből kitermelt föld került a sánc építésekor a külső oldalra. A Latorvár elsőként két térképen szerepel. 2 Egy 1777. évi térképen, amely a domborzatot még nem ábrázolja, csak a kis Lator-vár tűnik fel. Egy négyzet alakú területet kör alakban árok övez, melynek felirata: „Lyán vár"? A másik 1859-ből származó térkép, már pontos felmérésen alapult és a domborzatot is jelöli. Feltünteti a kis Lator-vár falmaradványát és az Örsúr-várának a felső, sánccal bekerített területét. 4 Fényes Elek 1851-ben említi a Lator-vár romjait és az akkor még nyomokban látható Váralja települést, amely a hagyomány szerint Eörs unokájának, Tiboldnak volt a faluja. 5 A vár továbbra is szerepel több helyen, de közelebbi adatok nélkül. 6 Kandra Kabos 1885-ben már leírja, hogy a vár „jókora terjedelmű" és fennsíkon van, vagyis felismerte a nagy sáncvárat, de a kis Lator-várat annak bástyájaként értékelte. Az Anonymus által enüített Örsúr várát azonban a közeli tibolddaróci (kácsi) várral azonosította. 7 Szendrei János az első, aki 1892-ben a Latorvár-tető háromszoros sáncát, nagy kiterjedését, az ott található őskori cserepeket és a később épült középkori „őrtornyot" (Lator-vár) röviden megemlíti. 8 1900-ban Gálfry István járt a helyszínen, 9 majd a következő évben ásatást is végzett a hegytetőn. Mindössze egynapos ásatásról tudunk, ehhez képest feltűnően sok munkát végeztek, anriről röviden be is számolt. A felső sánc ÉK-i és Ny-i sarka közelében négy helyen végzett kutatást, háznyomokat és tűzhelyeket is talált. A Ny-i saroknál „egy dombon" (a sáncon?) cölöplyukakat állapított meg. Valamennyi helyen sok őskori cserép is előkerült. A hegytető közepe táján egy halmot tárt fel, amelyben sok kő volt. 2 m mélyen egy hosszú, lapos kő alatt csontvázat talált, de ugyanitt még további „temérdek" csontváz is napvilágra került, sok koporsószöggel, ezért ezeket már nem is tartotta őskoriaknak. Megállapítása szerint a hegyet már a neolitikumban lakták, magát a sáncot bronzkorinak tartotta, amelyet később (véleménye szerint a husziták) ismét felhasználtak. A Lator-vár maradványát azonban templomromnak vélte. 10 Vele egy időben Karácsonyi János az Örsúr nemzetség történetével kapcsolatban már erre a hegyre helyezte az Anonymus által említett Örsúr-várát. 11 Ezután hosszú ideig nem foglalkoztak e lelőhelyekkel, csak említésükkel találkozunk több ízben, de inkább csak a kis Lator-várról tudnak. 12 Györffy György az előző kutatókra hivatkozva ugyancsak erre a hegyre helyezi Örsúr-várát, az alatta kialakult Váralja falura pedig 13-14. századi adatokat ismertetett. 13 1965-ben a Latorvár-tetőt régészetileg védett területté nyilvánították. 14 Kemenczei Tibor a korábban itt talált leletek alapján a nagy sáncvárat a késő bronzkorba, közelebbről a késő bronzkori pilinyi, illetve az ezt követő Kyjatice-kultúrába sorolta. 15 A későbbi népszerűsítő gyűjteményes munkákban is szerepel az erődítmény, de csak a régebbi irodalom alapján. 16 1979-ben a Latorvár-tetőn az egyik sáncból vörös salakot kezdtek hordani építkezésekhez. A munkát leállítva Gádor Judit vezetésével még ugyanabban az évben ásatások kezdődtek. Az 1983-ig tartó kutatások során, három helyen végzett sáncátvágást. A K-i oldalon a felső sáncot először keskeny kutatóárokkal vizsgálta meg, majd az ÉK-i sarokban tárta fel széles szelvénnyel. Végül egy harmadik átvágást a K-i oldal legalsó sáncán végzett. A hegytetőn, a sáncon belüli területen kisebb kutatóárkokkal szondázó ásatásra is sor került. 17 1982-ben Holl Imre és Parádi Nándor a kisméretű Lator-várban végeztek kutatást. Újkori kőbányászás miatt erősen rongált a vár egész területe, ezért az ásatás jelentős eredményt nem hozott. 18
