Fischl Klára, P.: Ároktő-Dongóhalom bronzkori tell telep (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 4. Miskolc, 2006)

4. LELET ANYAG ÉRTÉKELÉSE - 4.3. Általános leletanyag, a háztartások leletei

csak folyadék tárolása képzelhető el benne. Saját lábán biztonságosan nem állt meg. Használatának módja kérdéses. Hasonló edények töredékeinek külső felén a textilminta is feltűnik (150). A kiegészített edény formája, a durva felületkiképzés illetve a textilminta alapján ezt a tárgytípust a hatvani kultúra emlékanyagához soroljuk.

163 Füzesabonyi telepről eddig még nem közöltek ilyen funkciójú edényt, bár biztosan használatban volt a középső bronzkor idején is, amit a vatyai példányok igazolnak.

164 A mindennapi élet, háztartás kellékei a hatvani és a füzesabonyi teli-települések mindegyikéről előkerült szűrők. Számos formai kivitelben ismertek, az ároktői telepen az enyhén kihajló peremű, enyhén ívelt nyakú, gömbszelet testű, csésze alakú szűrő a gyakori. A forma nem kötődik egyetlen kultúra bögréinek vagy csészéinek alapformáihoz sem. A legáltalánosabb a vállvonaltól lefelé sűrűn átlyuggatott változat (114, 211, 309). A fül a peremtől a vállig ível. Több esetben a fül alatti sávon nem lyukasztották át az edényt (183). Egy másik típus az 1930-as ásatáson előkerült gömbszelet alakú szűrő (515). A tellkultúrák mindegyikére jellemző az ún. halsütőtál

165 használata. Az ároktői leletanyagban rendkívül nagy számban vannak jelen. Itt csak néhány példáját mutatom be peremből kihúzott háromszög alakú fogófüllel (70, 157, 233, 294, 478), ami egyes esetekben átlyukasztott (96). Érdekes a kis kiöntőszerü bemélyedéssel ellátott két hosszabb oldalának végénél szögben találkozó 76. töredék.

166 Általános háztartási kellékek a fedők is, melyeknek több típusa is megtalálható a leletanyagban. A felül fogantyús gömbszelet forma (5) mellett a sík, kerek alakú, szalagfüles

167 változat (49) valamint a felül kerek alakú fogóbütyökkel ellátott lapos csonkakúp alakú forma az általános (12), melyek felületét gyakran seprűzéssel durvították (33). Ez utóbbi két darab egyértelműen a hatvani kultúra emlékanyagába sorolható.

168 Itt kell említeni a parázsborítók töredékeit (21, 300, 514). A megszokott peremen ülő, jellegzetes bütykök nélküli szűk peremkarika csak feltételesen sorolható e tárgytípus töredékei közé (323). A 39 darab hálónehezék közül csak egy került bemutatásra a jelen dolgozatban (292). 162 Erjesztése, köpülése? 163 Az ároktői alsó réteggel azonos korú tiszalúc-dankadombi lelőhelyről is ismert több példány: KALICZ 1968, Taf. XLIII/1, 8. 164 BÓNA-NOVÁKI 1982, 67. 165 Tárnoki Judit doktori dolgozatában felveti a tárgytípus mécsesként való használatának lehetőségét: TÁRNOKI 1996, 47. 166 Ez az átlagos halsütötálaknál mélyebb csonkakúpos testű tál az alsómislei tálakhoz lehetett hasonló formájú (GASAJ 2002a, Photo 53). 167 Bölcske-Vörösgyír nagyrévi rétegéből ismert hasonló (POROSZLAI 1992, Abb. 101, CSÁNYI-TÁRNOKI 1992a, Kat. Nr. 121-122). 168 Párhuzamok: Tiszalúc-Dankadomb: KALICZ 1968, Taf. LI/1011; Szihalom: KALICZ 1968, Taf. LXXV/7, 10; Piliny: KALICZ 1968, Taf. LXXXIX/16; Hatvan: KALICZ 1968, Taf. XCI/1. A textilfedolgozás emlékei közé tartoznak az orsók végén nehezékként alkalmazott orsógombok (177) és orsókarikák (428). Ez utóbbi kialakítására egy összetört edény oldalfalából került sor.

169 Valószínűleg a ruházat díszítésére használták a pecsétlőket (445

170

), melyek szintén általános tárgyai a bronzkori településeknek. Pontos funkciója nem ismert a 426. számú kerámiatárgynak. Formai párhuzamaiként a fémöntéshez használt agyagfúvókákat említhetjük,

171 de az ároktői példány csak a magassága feléig van átfúrva. Edénytartőként funkcionálhatott az emberlábat utánzó tömör tárgy (10). Pontos funkciója nem ismert az agyag/c/cwroTcent meghatározható tárgyaknak (467, 519).

172 Anyaguk a háztartási edényekéhez hasonló, gyakran porózus. Egyetlen esetben sem maradt meg annyira ép formában, hogy pontosan rekonstruálható lenne használata. A lepárló edények gallérszerü pereméhez csatlakozó kisméretű, inkább csücsökszerű kiöntőktől azonban el kell határolnunk őket. Koós Judit összefoglalása alapján a füzesabonyi és gyulavarsándi kultúrkörből ismertek hasonló darabok,

173 de Kai icz Nándor kora bronzkori monográfiájában is közöl néhányat.

174 A ház paticsfalát, vagy valamely berendezési, használati tárgyat díszíthettek a szerves anyaggal soványított, plasztikus díszü, porózusra égett töredékek (419, 421, 422, 531-532).

175 Formája alapján esetleg ajtó- vagy ablakkeret pereme lehetett a 420-as töredék, melynek anyaga az előbbiekhez hasonló. 169 Hasonló tárgyak gyűjteménye: CSÁNYI-TÁRNOKI 1992a, Kat. Nr. 218, 252). A buják-tarisznyaparti, késő hatvani település számos gödréből került elő ilyen utólagosan kialakított orsókarika: TÁRNOKI 1996, 62, 63, 65; 2006. 170 Hasonlókat ismerünk az 1930-as ároktői ásatásból is (KALICZ 1968, Taf. LXX/2-4). A Kalicz Nándor által összegyűjtött (KALICZ 1968, 159-160) darabok mellett többek között Tószegről közöltek ilyet: BÓNA 1980, Abb. 36. E tárgyak kapcsán Kalicz Nándor jegyzi meg, hogy a rajtuk található motívumok kialakítása miatt pecsétlésre nem használhatták őket (KALICZ 1968, 160; 1984, 200). 171 Pl.: KALICZ 1968, Taf. LXXX/5-8; CSÁNYI-TÁRNOKI 1992a, Kat. Nr. 348-350. 172 Legutóbbi összefoglalásukban (KOÓS 2003, 305) Koós Judit feltételezi, hogy gabona mérésére használhatták őket. A fémfeldolgozás kellékeként történő felhasználásukat anyagvizsgálatok alapján elveti. A fémöntésnél használt kis kiöntös csészék formája teljesen eltér az itt bemutatott tárgyakétól (GASAJ 2002a, Photo 4). 173 KOÓS 2003, 305. 174 KALICZ 1968, Taf. CXVI/13, 16-17, 19. A szórványdaraboknál azonban a kultúrába sorolás erősen kérdéses. 175 Katlantűzhely töredékeként közöl hasonlót Bóna István a békési Várdomb leletei között (BANNER-BÓNA 1974, Taf. VI/1-5; BÓNA 1975, Taf. 146/1-7). Hasonlót ismerünk TiszafüredÁsotthalomról is (BÓNA 1975, Taf. 197/2).