Fischl Klára, P.: Ároktő-Dongóhalom bronzkori tell telep (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 4. Miskolc, 2006)
4. LELET ANYAG ÉRTÉKELÉSE - 4.3. Általános leletanyag, a háztartások leletei
Kő- és csonteszközök A gabonafeldolgozás emlékei az őrlőkövek. 116 Az ívesen kikopott alsó tálszerü kövön kézbe jól illeszkedő kőgolyókkal (6, 92) morzsolták szét a gabonát. 1 A különböző formájú kőbalták mellett (130, 170, 189, 524-526, 528), agancsból készültek a mindennapi élet eszközei: kapák, kalapácsok (17, 106, 120, 268, 348, 404, 423), és egyéb használati tárgyai (415, 469) 178 . A számos apró csonteszköz közül az 1930-as ásatáskor gyűjtött tárgyakat mutatok itt be: csontár (529), ruhakapcsoló tű (530), hálókötötü (518). 179 A kultikus élet tárgyai A legkevesebb adat a bronzkori hitvilág és vallás területéről áll a kutatás rendelkezésére. A szalacsi/Sálacea (RO) 180 közösségi, szakrális célra használt épületen kívül csak bizonyos tárgyak, tárgytípusok utalnak az egykori hitvilágra, gondolkodásmódra. E tárgyak - apró edények és más kisméretű tárgyak, állatszobrok, kocsimodellek készítésének azonban profán magyarázata is lehet, főleg ha nagy mennyiségben kerülnek elő. A legtöbb tárgytípus kicsinyített, miniatűr változata is megtalálható Ároktőn. A kis fazekak (78, 284, 382, 511), tálak (203, 286, 307, 508) és csuprok (507) 181 mellett a különböző formájú kőbalták agyagmásolatai is előkerültek a lelőhelyről (22, 143, 418, 520). 182 Míg a gondos kidolgozású agyag kocsimodelleket főleg vallási eseményekkel kötik össze, az agyagból készült kerekeket (62, 95, 131, 238, 521-522) inkább gyermekjátékok részeként értékelik, hiszen ez utóbbiak szinte minden telikultúra településén megtalálhatók különböző méretekben és mennyiségben. 183 A kocsimodellek gyermekjátékként való értelmezésének egyik érve, hogy az alsómislyei/Nizna MysTa (SK) 40. gyermeksírban a halott lábánál találták a kocsimodellt. 184 176 HOM Ltsz.: 2002.16.130.1-23. 177 PL: CSÁNYI-TÁRNOKI 1992a, Kat. Nr. 248. 178 A telepanyag igen gazdag csont- és agancseszköz anyagából itt csak néhány bemutatására vállalkoztunk. 179 Mintakincsében inkább a zablaoldaltagok felé ez a darab, átfúrását tekintve azonban a hálókötőtük közé sorolható. Egyszerű, füles hálókötötü ismert többek között Tiszafüred-Ásotthalomról (BÓNA 1975, Taf. 196/1), és Füzesabony-Öregdombról (KOVÁCS 1977 11. rajz 3; SZATHMÁRI 1990, 55. kép 9), más motívumokkal, de díszített példányát közölték GyulavarsándLaposhalomról (BÓNA 1975, Taf. 151/3). 180 CHIDIOSAN-ORDENTL1CH 1975. 181 Füzesabonyból a II. szintből és a Tompa-féle ásatás anyagából (SZATHMÁRI 1990, 88, 36. t. 1-9; 66. t. 16-17) ismerünk hasonlókat. 182 Csaknem minden hatvani településről ismertek ezek a tárgyak (KALICZ 1984, 199), egy csoportjuk ismert a jászdózsakápolnahalmi hatvani telltelepülésröl (CSÁNYI-TÁRNOKI 1992a, Kat. Nr. 420), Tárnoki Judit is említ egyet a aszódmanyiki telep II. szintjéből (TÁRNOKI 1988, 143.) 183 KOVÁCS 1992a, 78, TÁRNOKI 1996, 53-54, SZATHMÁRI 2003,513. 184 OLEXA 1982a, 391, 1. és 2. t. A kerékmodelleken a küllők beböködött pontokkal való jelzése (345) az eredeti kocsik küllős kerekeire utalhat. 185 Az egyik itt bemutatott kerék esetében a beböködött motívum egy része küllők kialakítását jelzi, míg a kerék másik részén látható, első ránézésre rendszertelen beböködéssor talán a kocsit húzó állat körvonalait rejti (245). Szintén kultikus értelmezéssel ruházzák fel a vízszintes rakodófelületü, kis - néha emberi lábat formázó 186 lábon álló ún. oltárokat. 1 ^ 1 Egy ívesen kimetszett lábkialakítású darab Ároktőről is ismert (176). A kora bronzkor végén és a középső bronzkorban terjed el az edények, 188 oltárok, esetleg madár alakú ábrázolások 189 emberlábbal való társítása. E szokásra lehet példa az ároktői - már említett - edénytartóként értelmezett, nagyméretű emberláb is (10). A kultikus élet egyik legismertebb tárgyi hagyatéka a madár alakú edények vagy aszkoszok m . Az 1930-as ásatáson előkerült két aszkosztöredék (513 191 ) után az 1966-os ásatás anyagában 5 további töredéket 192 találhatunk, melyek közül hármat mutatok be. Az egyik töredék annyira jellegtelen, hogy további típusba sorolása nem lehetséges (61). Előkerült egy hátán fogófüllel ellátott példány töredéke (359) 193 és egy majdnem épre összeállítható darab, aminek sajnos a nyakrésze hiányzik (376). Ez utóbbi madár teste fésűkötegekkel díszített, ami bevett mód az edénytípusnál. 194 A fésüvonalköteges díszítés kronológiai szempontból nem jelző értékű, mivel mind a hatvani, mind a füzesabonyi kultúra használta ezt a felületkezelési módot. Az 1930-ban előkerült, hátán ujjbenyomkodásos bordával ellátott töredéket (513) a Kovács Tibor által felállított formai csoportosítás 3. típusába sorolhatjuk. 195 185 BÓNA 1992b, 75. 186 KOVÁCS 1992a, Abb. 44 - gyulavarsándi kultúra. 187 SZ. MÁTHÉ 1992, Abb. 129; CSÁNYI-TÁRNOKI 1992a, Kat. Nr. 446; BANNER-BÓNA 1974, Taf. 23 - gyulavarsándi kultúra. 188 KOVÁCS 1992a, Abb. 41; CSÁNYI-TÁRNOKI 1992a, Kat. Nr. 438. 189 KOVÁCS 1992a, Abb. 43. 190 Az edénytípust első összefoglalásai során (KOVÁCS 1972, 11; KOVÁCS-STANCZIK 1980, 47-48) a kora bronzkori kultúrákhoz kötötték, így az ároktői darabokat is a hatvani kultúra emlékanyagába sorolták. A tárgytípus legújabb összefoglalásai: KOVÁCS 1991; SZATHMÁRI 2003. 191 KALICZ 1968, Taf. LXX/11-12 - P. FISCHL 2004, 6. kép 1. 192 2002.16.20.13 - 1. szelvény, 33-40 méter közti része 150-170 cm mélység; 2002.16.97.38 - 12. szelvény, 220-250 cm; 2002. 16.102.3 - 2 db, 13. szelvény, 100-125 cm; 2002.16.112.13 - 13. szelvény, 180-210 cm. 193 Az aszkoszok típusba sorolását Kovács Tibor végezte el (KOVÁCS 1991, 37). A 2. - háton ülő fülű - és 3. - nyakat átívelő fülű - típusok közötti átmenet a 359. számú töredék. Az aszkosz eredeti formája az átlagosnál rövidebb lehetett, amire a farok és a fülindítás közötti rövid szakasz utal. így a fül a hát közepéről indul és a nyakig ível. 194 KOVÁCS 1991, Abb. 1/1; 2/4. 195 KOVÁCS 1991, 37.
