Fischl Klára, P.: Ároktő-Dongóhalom bronzkori tell telep (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 4. Miskolc, 2006)
3. A TELEPJELENSÉGEK ÉRTÉKELÉSE
„L alakú épületének" szélességét lehetett megmérni, ami 460 cm volt 54 (TÁRNOKI 1996, 11-12, 18). A házak között 110-180 cm széles utcák álltak (TÁRNOKI 1996, 5, 8). Mindezek alapján az Ároktőn megfigyelt házak illeszkednek a hatvani kultúra más településein megfigyelt épületek közé. A 4 méteres házszélességhez egy kb. 10 méteres hosszúságot feltételezhetünk az ismert adatok alapján. A házfal építési technikájára, szélességére vonatkozóan a 3^4. szelvényekben megfigyelt (58. kép) cölöplyuksor alapján következtethetünk csak, vagyis a bronzkorban általános cölöpszerkezetes paticsfalból készülhettek az épületek. Terepbejárásunk alkalmával a teli nyugati oldalán egy mélyedéssel a telitől elválasztott külső településen több, a füzesabonyi kultúrára jellemző kerámiatöredéket találtunk az általános bronzkori kerámia mellett. Mindezek alapján nem eldönthető, hogy a hatvani erődített teleprészhez tartozott-e külső lakóterület vagy sem. A füzesabonyi település Az ároktői település füzesabonyi szintjeire vonatkozóan még a hatvani kultúrába sorolható szintnél is kevesebb adatunk van. Biztos, hogy a füzesabonyi időszakban nagyobb méretű volt a település, mivel a hatvani kultúra széles árkát betöltötték, és e fölé is házakat építettek. A település teljes méretére vonatkozóan csak Megay Géza és az 1968-as légifotó adatai állnak rendelkezésre. 55 Ezek alapján nem lehet biztosat állítani a füzesabonyi kultúra ároktői többrétegű településének méretére vonatkozóan. Az sem ismert, hogy a füzesabonyi időszak lakosai emeltek-e valamilyen védművet a lakóhelyük köré. A terepbejárás alkalmával észlelt félköríves mélyedés eredetére vonatkozóan szintén nem áll rendelkezésre információ. Az azonban bizonyos, hogy e mélyedés nyugati oldalán található az ún. külső, valószínűleg egyrétegű település (9. és 13. képek). Füzesabony-Öregdombon (SZATHMÁRI 1992, 134; 2006) és Vcelincén/Méhiben 56 (SK) nem volt erődített a füzesabonyi kultúra települése. Ezzel szemben a szlovákiai Füzesabonyi települések jelentős része feltűnő védművekkel rendelkezik. 57 A házak méretére vonatkozóan sem rendelkezünk adatokkal, mivel az árok betöltésén megsüllyedt házpadlók ásónyomonkénti feltárása nem ad erre lehetőséget. A füzesabonyi kultúra összefoglalása során Kovács Tibor megjegyzi, hogy a települések belső struktúrájára és a házakra vonatkozóan kevés adattal rendelkezünk (KOVÁCS 1984, 238). Konkrét adatot Füzesabonyöregdombi településéről ismerünk, ahol két eltérő házméretet figyelt meg az ásató. Egy kisebb 4x5-6 métereset és egy nagyobb méretű 5x12-14 métereset, melyek szabályos rendben szélesebb és keskenyebb utcák mellett álltak (STANCZIK 1978; SZATHMÁRI 1990, 112; 1992, 135-136). Hasonló településszerkezeti szabályosságot mutatnak a szlovákiai füzesabonyi telepek is (GASAJ 2002a). A 11-14. szelvények déli és északi felében minden esetben két különböző ház részleteit lehetett megfogni, melyek viszonylag közel álltak egymáshoz. Feltehetően az ároktői füzesabonyi települési szintek házai is rendezett, szabályos faluképet mutattak. Az 1. szelvény metszetrajzán látható feltöltési réteg alapján (15. kép) valószínűnek tartom, hogy a hatvani falu felhagyását követően nem azonnal és jelentős tereprendezési munkák után települt csak le a lelőhelyen a füzesabonyi lakosság. Sem a településszerkezet, sem a kerámiaanyag alapján nem látok kontinuitást a két eltérő anyagi műveltség között. A polgár-kiscsőszhalmi teilen hasonló rétegtani viszonyokat figyeltek meg az ásatok, mint azt Ároktőn megismerhettük. A legalsó, egyetlen hatvani települést árok vette körül, melyet betöltöttek a következő szint lakói. Az ásató véleménye szerint a felső 5 szint egységes leletanyagában a finomkerámia a füzesabonyi kultúrához köthető, míg a házikerámia mindvégig hatvani sajátosságokat hordoz. A történeti interpretáció e település esetében nem olyan egyértelmű, mint Ároktőn. Sz. Máthé Márta nem foglal állást abban a kérdésben, hogy a településen a füzesabonyi kultúra lakossága élt a felső házszintek által jelzett települési szakaszban, vagy csak a helyi hatvani alaplakosság kerámiaművességét színezte egy új kulturális hatás (DANI-SZ. MÁTHE-SZABÓ 2003,94-96; DANISZABÓ 2004, 99). A lelőhely leletanyaga még nem publikált, így pontosabb összehasonlítást nem tudunk végezni. Az ároktői 1-10. szelvényekben 1 esetleg 2, a 11-14. szelvényekben 3^4 padlószintjét lehetett megfigyelni a füzesabonyi kultúrának. A domb 1930-ban már erősen lepusztult, felszíne azóta is müvelés alatt áll, így a füzesabonyi kultúra településének valós rétegvastagságát sem lehet megállapítani. 54 Tárnoki Judit megjegyzi, hogy a házak szélességét behatárolta a felhasználható faanyag, ezért 500-550 cm-nél szélesebb bronzkori ház nem ismert (TÁRNOKI 1996, 18). 55 Lásd első fejezet. 56 Az irodalmat lásd a hatvani kultúra települési jelenségeit értékelő alfejezetben. 57 Összefoglaló irodalom: VLADÁR 1975, 273-293; NOVOTNÁ 1995, GASAJ 1999a, FURMÁNEK-VELIACIK-VLADÁR 1999, 114-120.
