Fischl Klára, P.: Ároktő-Dongóhalom bronzkori tell telep (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 4. Miskolc, 2006)
4. LELET ANYAG ÉRTÉKELÉSE - 4.1. A hatvani kultúra leletanyaga
4. LELETANYAG ÉRTÉKELÉSE Az előkerült leletanyag tipológiai értékelése alátámasztotta az ásatási jelenségek értelmezése során kialakított képet, miszerint a hatvani kultúra egyrétegű települése felett a füzesabonyi kultúra több települési szinttel rendelkező telije található. 5 A kerámiaanyag elemzése során a két, eltérő kultúrához tartozó település leletanyagát külön kezeltük. A leletek különválasztása az ásatási technikából adódóan tipológiai alapon történt, ezért csak nagy vonalakban lehetett a korábbi keltezésű hatvani leletanyagot az alsó települési szint jelenségeihez kötni. E leletanyag túlnyomó része a 4. és 6-9. szelvények alsó rétegéből (mé.: 200-230 cm) került elő. Továbbá az 11. szelvény szinte minden rétegéből, ezen belül a 140-165 cm és a 200-230 cm-es mélységekből nagyobb mennyiségben és szórványosan az 1. valamint 12-14. szelvények területéről. 4.1. A hatvani kultúra leletanyaga A hatvani kultúra fazekasságának egyik legfőbb ismertetőjele az edények oldalának textilmintával történő díszítése. A legújabb kutatások bebizonyították, hogy a kultúra élete nem ér véget a középső bronzkor 1. periódusa folyamán. A hatvani kultúra önálló települési területtel rendelkezik egészen a középső bronzkor, azaz a koszideri korszak végéig. 59 A középső bronzkor közepére illetve végére keltezhető hatvani leletanyagokban erőteljesen csökken a textildíszítés száma (TÁRNOKI 1996, 23, 68), sőt ismerünk olyan lelőhelyet is, ahol egyáltalán nem található ilyen felületkezelésű töredék, noha a kerámiaanyag egyértelműen a hatvani kultúrába sorolható. 60 A textilminta használata és utánzása, gyengébb kivitelű elkészítése a hatvani típusú leletanyag mellett a füzesabonyi kultúrára is jellemző. 61 Az ároktői textilmintás töredékek azonban jól illeszkednek a hatvani kultúrához tartozó más kerámiatípusok 58 A főszövegben a bemutatott leletanyag típusokba sorolását adom. A könnyebb tájékozódás érdekében a párhuzamokat és más szerzők kronológiai értékelésre vonatkozó állításait lábjegyzetben fűzöm a szöveghez. 59 A téma részletes kifejtését lásd az összefoglaló fejezetben. 60 Buják-Tarisznyapart: TÁRNOKI 1996, 54-91 ; 2006, 61 A Füzesabony-öregdombi csak füzesabonyi kultúrához sorolható teli település Ieletanyagának egy részét a textildíszes töredékek miatt sokáig a hatvani kultúrához sorolták. Stanczik Ilona 1976-os ásatása során tisztázódott, hogy a települést a füzesabonyi kultúra alapította és lakta egész életében (STANCZIK 1978). A Ieletanyag feldolgozása során Szathmári Ildikó állapította meg, hogy a textildísz és a bajuszdísz is megjelenik a füzesabonyi kultúra leletanyagában: a telep legalsó szintjében a csuprok és fazekak 30-35%-ának felülete textilmintás, de a felsőbb rétegekben is előfordul ez a felületkezelés (SZATHMÁRI 1990, 51, 100; 1991). és díszítések sorába: plasztikus bordák, bajuszdíszek (11, 179, 207, 260), apró bütykök (15 62 ). Mindezek együtt megfigyelhetők a 135. és 364. 63 számú töredékeken. Az elnagyolt textilminta és a fésűminta együttes alkalmazása egy edény oldalán még a hatvani leletkörre utal(136 64 ). Korsók Egyetlen korsótípust lehetett azonosítani, mely bizonyosan a hatvani kultúrához tartozik: kihajló peremű, cilindrikus nyakú, éles vállú, nyomottgömbös testű, peremétől a válláig ívelő fülű korsó (30). 65 Egy másik típus kicsinyített példánya az 50. számú képen látható edény. Hosszú tölcséres nyaka, gömbös teste, durva, elnagyolt kialakítása miatt akár a hatvani, 66 akár a korai füzesabonyi 67 leletanyagban megállná a helyét. Akármelyik előképet is vesszük, az edényt a kora bronzkor-középső bronzkor fordulójára datálhatjuk. Csupor 1. Kihajló peremű, széles szájú, erősen ívelt nyakú, éles vállvonalú, gömbszelet testű csupor. Jellemzője, hogy a nyakon és a hason függőleges, rovátkolt bordákkal díszítették őket (147 68 ). Ilyen széles szájú csupor töredéke is lehet a perem alatt két, függőleges bordával díszített töredék (35). 69 A bordákat gyakran szemölcs62 Párhuzam: KALICZ 1968, Taf. LIII/12. 63 Amfora hasának töredéke. Párhuzamok: KALICZ 1968, Taf. XC/7a; CSÁNYI-TÁRNOKI 1992a, Kat. Nr. 137. 64 Mindezt megerősíti a tárgy előkerülésének helye. 65 Hasonló korsókat ismerünk Hatvan-Delelő utcáról és az Ifjúság út 21. szám alól (SOMOGYVÁRI 1984, I. t. 4; IV. t. 4; V. t. 2, 5); Tárnáméra uszoda lelőhelyről, Gomba-Várhegyről, ÖrvényTemetődombról (KALICZ 1968, Taf. LXXXII/6, 9, Taf. CI/10, Taf. CV/3). 66 KALICZ 1968, Taf. LI/4, Taf. LII/7-8, Taf. LVII/6, 8, Taf. LXXII/l,Taf. CVI/1. 67 Hasonló felépítésű például a hernádkaki temető 39. sírjának edénye (BÓNA 1975, Taf. 158/26) vagy a megyaszói temető 23. sírjának korsója (BÓNA 1975, Taf. 170/15). 68 Párhuzam: KALICZ 1968, Taf. XLI/4. 69 KALICZ 1968, Taf. CV/2; BÓNA 1992a, Abb. 6. A Perjámoskultúra kihajló peremű, ívelt nyakú, éles vállú, csonkakúpos testű táljainak pereme alatt is megfigyelhetünk ilyen bordadíszcsoportokat, melyeket a szöregi temető kerámiaanyagának vizsgálata során a temető legkorábbi leletcsoportjának tipológiai jellegzetességeként határoztam meg (2., 9-11., 13., 36., 66., 74., 102., 111., 117., 129., 224 és 225. sírok, P. FISCHL 2006, 21. lábjegyzet). A szöregi tálaknál kronológiailag korábbiak a mokrini temető ikerfülü táljain megjelenő bordacsoportok (pl.: GIRIC 1971, 85. sír: Taf. XXVI; 282. sír: Taf. LXXrV; 284. sír: Taf. LXX). Mindezek alapján a kora bronzkor 3-középső bronzkor 1 időszakra általános ez a motívum.
