Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)
AZ ABAÚJI-HEGYALJA PÁLOS TOPOGRÁFIÁJA
22. kép. A gönci kolostortemplom délnyugatról Fig. 22. Gönc, church of the monastery, from southwest Jobbára ezen adat alapján merült fel a királyi alapítás lehetősége, amelyre azonban ezen kívül más, ismert középkori forrás nem utal. A Fragmen panis corvi... 1663-as adata alapján mégis fenn kell tartanunk ennek a lehetőségét, mivel az I. Lajos féle alapítás 1400-as megerősítéséről is beszámolt. 106 1384-ben a fent nevezett engedélyt Mária királyné megerősítette. 1389-ben, 1406-ban, 1419-ben Zsigmond király, Erzsébet és Mária királynők a gönci kolostort felmentették a hegyvám alól. 1429-ben Miklós püspök felszentelte a kolostor szentélyét, főoltárát, illetve a Mária-oltárt és búcsúengedélyt adott. 1438-ban Kuprez György Telkibánya területén a kolostorra hagyta Cetnitz nevezetű földjét. 1446-ban Bebek Imre a remetéknek adta saját részét a Bányapatakán lévő gönci malomban, később ugyanezt László fia újból a pálosoknak adta. 1450-ben a jászói konvent beiktatta a pálosokat az 1371-ben említett, illetve felépíteni engedélyezett malom birtokába Gönc fölött, Zsujtán. Ugyanebben az évben további két malom birtokába iktatták be a monostort. Szintén 1450-ben Mátyás pap, Symai Kerek László fia heti két, szerzetesek által mondott örökmise fejében a kolostornak ajándékozta Telkibánya végén lévő Szent „Suscitaverat (Deus optiinus) piissimi Regis Ludoviei spiritum, ut hoc ipso aune insigne coenobium de Göncz apellatuni, in coinitatu Abauivariensi, Regiis unpens is promovendae gloriae Dei erevit: quam fundationem literae Sigismunde, Marie Regiae, ad annum 1400 rotam liabuerunt." Flagmen..., 1663, 153. Vö. Technika, 1942, 162. Míg Bél Mátyás és Windisch a kolostor alapításával kapcsolatban nem is ment túl a feltételezésen, Túróczi (1729) és Bombardi (1750) munkáikban meglehetősen összezavarták a három pálos kolostorra (Regéc, Göncruszka, Gönc) vonatkozó adatokat. Lásd Iványi, 1926, 16-17., különös tekintettel a 69. számú jegyzetre. Marosi Ernő feltételezését, amely a kolostor alapítását a Bebek családdal hozza összefüggésbe, erre vonatkozó források híján megalapozatlannak tartom. Marosi, 1987, 531. Katalin egyházát, illetve az ispotályt, a Cheches pusztával, a Waghner szőlővel és malommal az Olcsva folyón és sok mással együtt. 1471-ben Mátyás ezt megerősítette. 1457-ben Paczai Fülöp az 1419-es rendelkezés alapján elengedte a barátok szőlői után neki járó kilencedet. 1464-ben János moldvai püspök megáldotta a Mária templomot 7 oltárával együtt, s 40 napi búcsú tartását engedélyezte. 1485-ben a leleszi konvent oklevele szerint Bolczi László, Eszényi Pyke Miklós fia 200 forintért eladta az azok zadai birtokát, ami egykor Pyke Miklós tulajdona volt örökjogon. 1513-ban Fráter István generális perjel bérbe adta a gönci kolostor puszta malmát, a már említett Bányapatakán. 1540-ben a szerzetesek már szegények és szükséget szenvednek, amiért a terebesi kolostor kisegítette őket egy kaszáló felének hasznaival. 107 1558-ban Gönc városa a göncruszkai kolostorral együtt bérbe vette birtokait. Kutatása Helye mindvégig ismert volt, hiszen a kolostortemplomnak még ma is jelentős romjai láthatóak Gönctől 4 km-re keletre, a Dobogó-hegy oldalában (6., 12. térkép; 22. kép). A hely ismerete a 18. század elejétől folyamatosan adatolható. 108 1883-ban Henszelmann Imre meglátogatta a romot, amely „...eredetileg díszesebb templomainak sorába foglaltatott helyet". 109 Állapota fokozatosan romlott. Padányi Jenő 1935-ben már ezt írta: „...a templom belsejében lévő faragott kőfalpillérek ma még elég jó állapotban vannak. Még áll a rózsaablak maradványa, de félő, hogy rövidesen az is leomlik"} 10 Ez után nem sokkal lépések történtek a romok állagmegóvására. A munkák kezdeményezője a Magyar Turista Egyesület Történelmi és Természeti Emlékbizottsága volt. 1936 májusában Holbay Ernő elkészítette a templom alaprajzát és megjelölte a sérült, beavatkozást igénylő részleteket (23. kép). Utóbb a templombelső építészeti részleteinek műemléki felmérése is elkészült (24. kép). 111 Iványi, 1926, 20. Iványi, 1926, 16-17. Henszelmann, 1884, 190-191. S. Homonnay, 1988. Ezen szerepel a templom, a hozzá tartozó kolostor egyes részleteivel kialakított alaprajza. A készítők forrásként az MTE felmérésén túl Miskovszky Viktort is megnevezték. Az OMvH adattárában található Miskovszky anyagokat ezért gondosan áttanulmányoztam, de a gönci pálos kolostor felmérésére, vagy a romról készült rajzra nem akadtam.
