Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)
AZ ABAÚJI-HEGYALJA PÁLOS TOPOGRÁFIÁJA
23. kép. A gönci koloslorlemploin felmérése 1936-ból (OMvH tervtár lísz. 1887) Fig. 23. The survey of the Gönc monastery from 1936 (Archives of OMVH, Acc. Nr.: 1887.) 24. kép. A gönci kolostortemplom felmérése 1938-ból (OMvH tervtár Itsz. 1884) Fig. 24. The survey of the Gönc monastery from 1938 (Archives of OMVH, Acc. Nr.: 1884) Ezek után 1941-ben láttak hozzá a tényleges munkákhoz." 2 A rózsaablak tengelyében, a nagyméretű kiromlás 112 A munkálatok megkezdésével nagyjából egy időben a Technika 1942-es számában rövid ismertetés jeleni meg a kolostorról, amiben még a helyreállítás előtti állapotot bemutató fotókat láthatunk. Technika, 1942, 162-163. vö. OMvH Fotótár, Archív fotók: Gönc. helyén csúcsíves ajtót képeztek ki (25. kép). A falazásnál a kolostor leomlott köveit használták. Ekkor került sor a két nyugati homlokzati falpillér kialakítására és az ablakok kökeretinek aláfalazására, a faltetők megerősítésére (23. kép). Nem sokkal ez után az épület állapota megromlott. Az 1950-es évek végén a helyi tanács tervbe vette a rom felújítását, be ez nem történt meg. 113 1977-ben Cs. Tompos Erzsébet készítette el a templom műemléki felmérését Az OMvH részére." 4 A helyreállítási tervet S. Homonnai Klára nyújtotta be 1988-ban." 5 Ebben az állagmegóvás óta tönkrement részek és az akkor elmaradt helyreállítást irányozta elő, de ahogy azt a rom mai állapota is mutatja ez máig nem történt meg." 6 1990-ben Tamási Judit végzett kisebb ásatást. 117 A templom hossztengelyében húzott kutatóárokkal sikerült megfigyelnie a középkori szinteket, de a kolostor építéstörténetének részleteit nem tudta tisztázni." 8 E mellett a művészettörténeti kutatás a templom műformáival régóta foglalkozik. Henszelmann, 119 majd Genton István 120 is a 14. század végére keltezték az épületet. A szentély denevérszárnyakra emlékeztető gyámköveinek párhuzamait láthatjuk Márianosztra pálos kolostortemplomában (26-28. kép). A gönci kolostor köríves tagokból szerkesztett, összetett faloszlopainak kannelúrázott fejezetei is a 14. század pálos építészetével mutatnak szorosabb párhuzamokat (29-30. kép). A Hornyolt pálcatagos bordák remek párhuzamait láthatjuk a dédesi kolostorban (29-31. kép). A templom formája, egyértelműen a 14. században kialakuló egységes pálos térszervezés, illetve épülettípus felé mutatnak (Budaszentlőrinc, 121 Szt. Kerszt, 122 Márianosztra, 123 Thai, 124 Dédes 125 ). 126 Az írásos források által megjelölt 1429-es felszentelés némi zavart okoz a művészettörténeti szakirodalomban. Ma sem egységes az állásfoglalás abban a tekintetben, hogy a Göncön megjelenő műformákat valójában a 14. század vége pálos építészetének direkt megjelenésének, vagy későbbi kissé archaizáló megfogalmazásának kell-e tartanunk. 127 Guzsik Tamás az 113 Tamási 1990, 3. 1,4 S. Homonnay, 1988, mellékletekben. Tamási, 1990, 7. 113 S. Homonnay, 1988. 116 A kolostortemplom ma is rossz állapotban van a déli fal erősen megdőlt, az északi pedig több helyen megrepedt. Sürgős beavatkozás nélkül félő, hogy egyszerűen összedől. A templomhajó déli oldalán felhalmozott, illetve a környező bokrokban heverő faragott kőanyag sorsa egyelőre megoldatlan. 117 Tamási, 1990, 7. Erre a rövid ásatás nem is adhatott lehetőséget. 119 Henszelmann, 1884, 190-191. 120 Genthon, 1961, 108. 121 Bencze-Szekér, 1993, 18-21. 122 Kesztölc felett, ma Klastrompuszta. - Kovalovszky, 1992. 123 MRT 9., 182-185. 124 Guzsik-Fehérvári, 1980, 61, 35. 125 Guzsik-Fehérvári, 1980, 6., 12. 126 Erről 1. Marosi, 1987, 151.; 398-399. 127 Vö. Entz Géza és Marosi Ernő véleményét Marosi, 1987, 398-399. és 529-531. ,'L. » Xtt IM.nhmnJUlrM V IlU.fi 1 li.i!IJl.L iff ill :
