Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)

AZ ABAÚJI-HEGYALJA PÁLOS TOPOGRÁFIÁJA

kézikönyve lett a kutatóknak.

40 Ezzel együtt új iskolát teremtettek, amely hatásosan ötvözte az Ádám Iván nevével fémjelezhető hagyományokat és az építészi szemléletet. A kutatás elsősorban magára a kolostorra koncentrált és megpróbálta típusokra bontva osztályozni az épületeket, annak ellenére, hogy a régészetileg kutatott helyszínek száma még mindig alacsony volt. Lassan azonban a feltárt kolostorok száma is növekedett (Budaszentlőrinc,

41 Klastrompuszta,

42 Nagyvázsony, 43 Salföld,

44 Diós győr ). A kutatási szemlélet középpontjában ekkor még mindig az alaprajz, az épület, az ősformák, pálos műhelyek vizsgálata állt.

46 Az 1960-70-es években, a történeti feldolgozásában is újabb szempontok jelentek meg. A már említett Mályusz Elemér mellett ki kell emelni Hervay Ferenc Levente és Török József

47 tevékenységét. Velük tovább erősödött az egyházi történetírás és a pálos rendtörténetben megfelelő helyet kapott a precíz forrásfeldolgozás és a liturgia kutatása.

48 Ehhez kapcsolható az a nagyszabású munka a melyet a 70-es években végzett a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportja, megalkotva a rend nagyszabású forrásgyűjteményét,

49 a Documenta Artis Paulinorumot

50 (továbbiakban DAP). A pálos kutatás a közelmúltban is jelentős eredményekkel büszkélkedhetett. Folytatódott a budaszentlőrinci központ,

51 a pilisszentléleki,

52 a márianosztra-tornyaljai kolostor ásatása.

53 A történeti jellegű, illetve a különböző kutatási részterületeken elért eredményeket bemutató feldolgozások közül Bandi Zsuzsa, Sarbak Gábor,

56 Romhányi Beatrix

57 és Knapp Eva," - a középkori koldulórendekkel foglalkozó német kutató - Kaspar Elm

58 tanulmányait kell kiemelni. A közelmúlt megszaporodó eredményeinek első (nemzetközi) összefoglalására 1982-ben Szalónakon (ma Stadtschalining Ausztriában) került sor.

59 A második Guzsik-Fehérvári. 1980. L. 16. jegyzet MRT 5.,234 -237, 9/6., Kovalovszky, 1992. Koppány, 1966. Zsiray-Sch. Pnsztay, 1967. Lovász, 1981. Guzsik, 1984., Guzsik, 1994. Hervay, 1984., Hervay, 1988., Török, 1977. A liturgiatörténethez 1. még Knapp, 1983! Előzményének tekinthetjük: Mályusz, 1925., Molnár, 1972., Molnár, 1975. DAP I—

III. Bencze, 1991., Bencze-Szekér, 1993. Lázár, 1992.. Lázár, 1994. MRT 9, 188-189, 17/14., Miklós, 1994., Miklós, 1997. Bandi, 1985. Knapp, 1994. Sarbak, 2000. F. Romhányi, 2000b. Elm,2000. A konferencia tanulmánykötete 1984-ben jelent meg, Die Pauliner, 1984. amit 61 konferenciának 1991-ben Budapest adott otthont,

60 1996-ban Weingartenben újabb összejövetel követett Legutóbb pedig 2000-ben jelent meg a Pálos rend történetével foglalkozó igényes, nemzetközi tanulmánykötet " 62 AZ ABAUJI-HEGYALJA PÁLOS TOPOGRÁFIÁJA 1. Regéc, Szent Fülöp és Jakab kolostor

63 (1. térkép, 1. melléklet) Alapításának ideje a 13. század végére, vagy a 14. század legelejére tehető. Első említése 1307-ből származik, mikor a Szent Fülöp és Jakab titulusú egyház 40 napos búcsú tartására kapott engedélyt az esztergomi érsektől.

64 A regéci vár és a váralja ebben az időben a Hernád völgyében ősbirtokos, Aba család kezén volt.

65 Az alapítás körülményeiről sem az egyház titulusa sem az első említés nem árul el többet, de jogos a feltételezés, mely szerint a remeteség első támogatóját az Aba családban vagy annak familiárisai között kell keresnünk.

66 Az 1311-ben szintén búcsúengedélyt kapott. Gyöngyösi Gergely a Vitae fratrumban, az 1319-es évnél említi a „Horwath (ma Erdőhorváti) felett álló'''' kolostort, ahol Márton egri érsek által hitelesített Szent László ereklyét őriztek.

67 1348-ban Upor István a kolostornak ajándékozott egy szőlőt Tolcsva Chreteber nevű szőlőhegyén, és ugyanott egy Katpataka melletti jobbágytelket két, szántás alá való földdel, és egy Tolcsva patakon lévő malmot. 1384-ben Erzsébet királyné felmentést adott részükre a vár - nyilván Regéc - területén lévő szőlőik utáni kilenced fizetése alól. 1411-ben Zsigmond király minden, „akár a szerzetesek, akár a zarándokok szekereire, áruira, élelmiszereire vonatkozó" vámkötelezettség alól adott felmentést. A konferencia tanulmánykötete 1994-ben jelent meg, Varia Paulina I., 1994. A tanulmánykötet megjelenésével, új pálos rendtörténeti sorozat született Varia Paulina néven. A sorozat további, elsősorban forrásközlő kötetei: Varia Paulina III., 1998. Varia Paulina IV., 1998. Ein Eremitenorden aus Ungarn: Die Pauliner. Geschichte-StrukturVerbreitung. Weingarten. Elm,

2000. DAP II., 309-311. Györffy, 1963, 115. 1307-ben a regéci vár Aba Amadé nádor kezén volt. Vö. Györffy, 1963, 134-135.; Fügedi 1977, 181. és Engel, 1977, 144-145. Az alapítás valószínűleg nem hozható összefüggésbe a pataki erdőuradalom 13. század végi átalakulásával. Az ereklye a Középnémetiben állt Szt. László kápolnából került át a regéci pálosokhoz. Gyöngyösi 1319-es adata a kápolnára vonatkozik, így az Szt. Fülöp és Jakab kolostorhoz csak feltételesen kapcsolhatjuk. Vö. Hervay, 1988, 60, Cap. 20.