Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)
AZ ABAÚJI-HEGYALJA PÁLOS TOPOGRÁFIÁJA
1465- ben Szapolyai Imre Horváth faluban szabad udvarhelyet adott a pálosoknak, amelyet Szapolyai János 1509-ben megerősített. 1466- ban Liszkay Szilva Péter a Tolcsva vizén, a regéci vár felett malmot adott a kolostornak. 1469-ben Dyáki Simon Horváthi faluban negyedrész malmot adott 9 arany forinton. 1526-ban János pálos generális az Abaúj vármegyei Vizsoly határában, Korlátfalva patakján álló, de elpusztult malmukat adta el Ernyey Bálintnak 20 forintért. 1547-ben Serédy Gáspár, Ferdinánd hadmestere felgyújtotta a kolostort, amiért a rend a Királyi Tábla elé idézte. 1560-ban hasonló idézést kaphatott Alaghy János, aki „Horváthi falu határában, a pálosok Hernád vizén lévő malmát, házaikat és nemes udvarhelyét bitorolja.'''' A pereskedés valószínűleg eredménytelen volt, de báró Alaghy Menyhért 1614-ben ígéretet tett a kolostor helyreállítására. Ezek után 1636-ban ugyanő 400 forinton megváltotta a pálosoktól, a gyakorlatilag már saját birtokában lévő területeket. 1651-ben egy „Decretum regium" még javainak háborítatlanságát szavatolta, de kolostor gyakorlatilag már nem működött. A kolostor pusztulása után a birtokállomány egy része az újhelyi vikárius kezelésébe került. A horvátiban lévő udvarház sorsa egészen az újhelyi kolostor feloszlatásáig nyomon követhető. 68 1763-ban helye romjait még ismerték, 69 de Regéc 1784-es kataszteri térképén és az ebben az időben készült katonai felmérés során már nem tüntették fel azokat (14., 17. és 21. térkép). Kutatása Az 1307-es búcsútartást engedélyező oklevél Kökényesen 7 jelöli meg a kolostor helyét. Az 131 l-es oklevél Regéc mellett, a Vitae fratrum pedig Horváthi fölött említi a pálosokat. A bizonytalanságot tovább növelik az újkori helynévanyagban fennmaradt: Barátok, Baráty, Barát láz dűlőnevek, melyek ugyanúgy őrizhetik a hajdani kolostor, mint az általa csak birtokolt, de nem az épületet magában foglaló terület elnevezését (19. és 21. térkép). Mint az 1905-ben készült Zemplén-megyei monográfiában áll, ezek közül a Barátok dűlő „Talán történeti jelentőségű...", 11 Gerecze Péter a kolostor ,felásatlan" romjairól számolt be, de helyét pontosan nem jelölte meg. 72 Az ö adataira hivatkozik Genthon István is. 73 68 DAP III, 29., 1023 ; 151., Fol. 150. 69 DAP III, 131. 70 „in Kiikenis" 71 Borovszky, 1905, 50. 72 „...Pálos kolostor helye a határban... még helye is bizonytalan"*. Gerecze, 1938, 87. Györffy György az Óhuta közelében lévő Barátok és a Regéc falutól keletre, 1 km-re lévő Barát láz-dűlőt említette, mint a kolostor lehetséges helyét 74 (21. térkép). A DAP szerzői a kolostorromot, melynek szerintük a felszínen is látszanak nyomai, Regéétől keletre 4 km-re Erdőhorváti határában lokalizálták, minden pontosabb helymegjelölés és hivatkozás nélkül. Guzsik Tamás és Fehérvári Rudolf a pálos építészeti emlékeket feldolgozó munkájukban, ErdőhorvátiRegéc kapcsán megjegyezték, hogy nyomai a felszínen ma is látszanak, de a helyszínt ők sem jelölték meg. 76 Wolf Mária Abaúj vármegye déli részének Árpádkori településtörténete kapcsán foglalkozott a regéci pálosokkal. A kolostor lehetséges helyeként a Barát lázdűlőt nevezte meg, de hozzátette, hogy a régészetileg védett területek nyilvántartásba vételekor a terepet bejárók a kolostornak nem akadtak nyomára. 77 1992-ben, Laszlovszky József a Regééhez közeli Barát lázon, kisméretű négyszögletes épületre utaló nyomokat talált, amelyet geofizikai módszerekkel felmértek (66. kép). 78 Az eredmények alapján ő ugyanerre a helyre lokalizálta a regéci kolostort. Már Györffy György felhívta a figyelmet az Óhuta határában lévő Barátok dűlőre. Regéczke egy valószínűleg múlt század végéről származó kataszteri térképén a Huta völgyi patak bal partján fekvő Barátok dűlő óhutai oldalán sötét sávval jelölt út vezet a domboldal felé. Mintegy 400 méterre az út baloldalán egy viszonylag szabályos és a földek kiosztási rendszerébe nem illeszkedő teraszt és azon ötszögü területen facsoportot jelölt a térkép készítője (22. térkép). Ez a terület Háromhuta 1911-ben készült kataszteri felmérésének ismeretében vált igazán érdekessé (23. térkép). Az említett terasz itt is észrevehetően elkülönül a domboldal parcelláitól, de az ötszögű területen már nem facsoport, hanem egy rom stilizált képe szerepel. Az 3. katonai felmérésen és a l:10 000-es térkép szerint a fent említett részeket bozótos keríti. A belenőtt fák alapján tisztán kivehető a patakmeder vonala, és a völgyben lévő patakba való betorkollása. Hasonlóan jól követhető a kataszteri térképeken jelölt út is (7. és 19. térkép). A terepbejárás előtt itt sejtettük a hajdani regéci pálos kolostor maradványait. Genthon. 1961, 2.. 247. Györffy, 1963, 115. DAP III., 309.! Guzsik-Fehérvári, 1980, 13. Wolf, 1989, 143. A felmérés az Upper Tisza Project (továbbiakban UTP) keretében készült.
