Dankó Katalin, J.-Patay Pál: Régészeti leletek a Sárospataki Református kollégium tudományos gyűjteményeiben (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 2. Miskolc, 2000)

ELŐSZÓ (Pocsainé Eperjesi Eszter)

mi gyűjtemény mind az első világháborút, mind az 1919-es hadmüveleteket sértetlenül vészelte át. A húszas évek elejétől a régészeti anyagot Palágyi Deák Geyza gimnázi­umi tanár kezelte, aki hozzáfogott az anyag új rendezéséhez és a tervszerű gyűjtéshez. Halála után értékes hagyatékával nemcsak a múzeum régészeti, ha­nem a néprajzi és történeti anyagát is jelentősen gyarapította. Nevezetes esemény, hogy 1930. július 16-án a Régiségtár kivált a Szépé­szeti és Műrégészeti Múzeumból. Átköltöztették az anyagot a „küldöttségi szállás", a mai Berna-sor egyik szobájába. Itt előbb Régiségtár, majd Régészeti és Történeti Múzeum néven működött tovább. A gyűjtemény őre Jakob Károly gimnáziumi tanár lett, aki számtalan kiállításon mutatta be a múzeum anyagát. Az iskola alapításának 400. éves jubileumára a többi gyűjteménnyel együtt az évszázadok alatt összegyűjtött múzeumi anyag legszebb darabjait állították ki. Jakob Károly sorra rendezte a kiállításokat történeti és régészeti anyagból, va­lamint 1935-ben az első egyháztörténeti kiállítást, tehát a múzeum kapuit a kö­zönség előtt a harmincas években nyitották meg. Jakob Károly 1934/35-ben el­készítette a régészeti anyag új leltárát. Nemcsak a tárgyak leírását tartotta fon­tosnak, hanem nagy alapossággal rajzolt le minden tárgyat és készített pontos, hiteles leltárt. 1938739-ben a Régiségtárral egybeolvadt a Philologiai és Szépészeti Gyűjtemény, a neve Régiségtár és Szépészeti Gyűjtemény lett. A második vi­lágháborúban a múzeum régészeti anyaga nem károsodott. Jelentős esemény volt, hogy 1944-ben megjelent a múzeum első kiadványa, Jakob Károly írása: Látogatás a Főiskola Régiségtárában. A háború után a régészeti anyag legjelentősebb gyarapodása 1948. és 1959. években volt. A leltárkönyv azt mutatja, hogy 1948-ban Palágyi Deák Geyza tanár hagyatékából számos régészeti tárgy került ismét múzeumunkba. 1959-ben pedig Kirner Bertalan, volt pataki diák gyűjteményét kapta meg a Kollégium, mely értékes régészeti anyagot is tartalmazott. Csonteszközök, kő­balták, őrlőkövek, szakócák, bronzkori tárgyak és honfoglalás kori leletek ke­rültek gyűjteményünkbe. Ebből az időből a gyarapodást jelenti a népfőiskolás­ok, teológusok, faluszeminaristák gyűjtéseiből bekerült tárgyi anyag is. A 60-as évektől évente csak 1-2 tárgy a gyarapodás. A múzeumunkban lévő gazdag régészeti anyagról Takács Béla, akkori múzeumigazgató készített leíró kartonokat, utódja, Ujszászy Kálmánné pedig minden tárgyat külön-külön lefényképeztetett, és a kartonokat fényképekkel látta el. Jelenleg 1111 darab ré­gészeti tárgyat tartunk nyilván, és őrzünk múzeumi gyűjteményünkben. Ezek között találunk kevésbé értékes anyagot is, de több az egyedi, felbecsülhetetlen muzeális értékű tárgyak száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom