Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
véleményünk szerint - akár Perényi Gábor idejében is készülhettek. Mindezek alapján úgy véljük, hogy Füzéren az 1560-as években zajló pataki építkezésekkel párhuzamosan történt a vár utolsó, reprezentációs célú átalakítása. 159 adódhatott", bár ezt ők úgy értik, hogy, azért, mert a földszinti kapu elhelyezése nyilvánvalóan megelőzte az emeleti ablak elhelyezését. A másik figyelemre méltó körülmény az, hogy a kutatók tervváltoztatásra utaló nyomokat találtak a torony első emeleti padlószintjének magasságában, ahol félbehagyott lőréssor maradványaira bukkantak Ezt a tervváltoztatást a szerzők magától értetődően Perényi Péter, sőt az 1534 és 1537 között zajló építkezés idejére teszik, mondván, a változás „menet közben" történt (Feld-Szekér, 1994., 183.). Ezzel viszont feltételezik azt, hogy a Vörös torony még Perényi Péter életében teljesen el is készült. Bizonyítéknak Perényi 1537-ben „ex arce nostra Patak" keltezett levelét tekintik (Feld-Szekér, 1994., 182.), mely kitétel azonban csak akkor lenne a toronyra vonatkoztatható, ha feltennénk, hogy Perényi itt alakította ki lakosztályait is. Ez aligha valószínű, hiszen maga a várkastély is ekkor épült fel, s a legszebb, belső téri kőfaragványok, melyek leginkább díszítették a valódi lakosztályokat - ha eredetileg egyáltalán a várban álltak valaha - semmiképpen sem képzelhetőek el a toronyban, annál inkább a várkastély lakószobáiban. A torony - mely a szerzők szerint is a várost körülvevő erődítményrendszer tagja is egyúttal - inkább végső menedékként jöhetett számításba, s mint ilyen, esetleg lakóhelyként is számba jöhető építmény, természetesen szintén viszonylag - a valódi lakosztályokat magába foglaló palotákhoz képest valóban csak viszonylag! - díszes kiképzésű lehetett. A magunk részéről tehát egyáltalán nem tartjuk kizártnak, hogy a Vörös tornyot csak Perényi Gábor fejezte be. (Vö. a 142. számú lábjegyzetet, ahol arra utaltunk, hogy a torony kutatói elképzelhetőnek tartották azt, hogy a többi keresztosztós ablak csak Perényi Gábor halála után került elhelyezésre.) Ez ugyan még mindig nem oldaná fel azt, hogy az első emelet ablakai miért különbözőek? Mivel a kutatás eredményei szerint az első emeleti ablak ugyanazzal a falszövettel egykorú, mint amelyben a lombard ablakok „in situ" állapotban vannak, nincs más hátra, mint azt feltételezni, hogy Perényi Gábor a Vörös torony befejezése során a már korábban legyártott (esetleg máshonnan származó) lombard ablakokat is felhasználta (mint ahogy ilyenre később éppen Patakon is találunk példákat), de - talán - azért, mert ilyenből a szükségesnél eggyel kevesebb állt rendelkezésére, a kérdéses helyre már az általa rendelt keretek közül állíttatott be egyet. így természetes, hogy a két különböző típusú ablak ugyanazon falszövetben van „in situ" helyzetben. 159 Tagadhatatlan, hogy a pataki, bizonyosan ehhez az időszakhoz köthető évszámos faragványoknak semmi közük a füzériekhez, de ne feledjük, hogy ott azok a rezidencia lakosztályai számára készültek, itt viszont nem lehetett azzal összemérhető reprezentációs igény, így a kőfaragóknak sem kellett feltétlenül azonosaknak lenniük. Készséggel elismerjük, hogy a fenti eszmefuttatás túl merésznek is tűnhet. Könnyen elintézhettük volna a kérdést azzal, hogy a pataki és füzéri keresztosztós ablakok hasonlóságát a tagozatok egyszerű, általánosan használt formái okozzák. Mindazonáltal úgy véljük, hogy mivel a formai hasonlóság mellett meglevő birtoktörténeti összefüggés, valamint az a tény, hogy a két építkezés között kronológiai párhuzam - a magunk véleménye szerint legalábbis 40. kép. Az árnyékszéképítmény felső szakasza a bekötő kövekkel Más oldalról támogatja meg a „Deákház" emeletének korhatározását az árnyékszékaknából előkerült régészeti leletanyag két, az átlagosnál jobban datálható eleme: egy üvegserleg darabja és egy szamócadíszes díszkorsó töredékei. 160 Mindkét tárgy párhuzamai a 15. század végén jelennek meg a budai anyagban, s Füzéren is a 16. században lehettek használatban - ilyen módon ezek a tárgyak azok, melyek bizonyosan az akna betöltődésének legkorábbi fázisához tartoznak. A Perényiek kihalta után ilyen, - Füzéren legalábbis kifejezetten - luxusszámba menő tárgyak aligha kerültek fel a várba, így e leletek nem mondanak ellent az árnyékszéképítmény - s vele együtt az emelet - fenti datálásának. nem zárható ki, a probléma komolyabb megfontolást igényel. A döntő szót csak további kutatások után lehet majd kimondani. 160 Részletesen lásd a mindennapi élettel foglalkozó fejezetben.
