Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
felégették a vár alatti istállókat (ezek szerint a várat nem tudták bevenni). 39 1529-ben gyakorlatilag fel kellett hagyni a siklósi rezidenciát. Perényi átmenetileg újra Terebest szemelte ki, ám Siklósról való menekültében kincseivel és Ferenc fiával együtt Szapolyai embereinek kezébe került, akik átadták Szulejmánnak. Perényi ugyan nagy nehezen megszabadult, de Ferenc fia túszként Szulejmánnál maradt, s később Isztambulba került. További sorsa tisztázatlanul alakult. 40 Perényi - bizonyára az 1527-29 közötti évek keserű tapasztalatai alapján - 1533-ban Szapolyai pártjára állt és elhatározta várainak megerősítését. Ekkortájt kezdődhetett elsőként az új rezidenciának kiszemelt Patak megerődítése, de hamarosan követhette azt a családi kincstár őrzőhelye, Füzér is. A munkákat - a rendelkezésre álló források szerint - egy itáliai építőmester, Alessandro Vedani irányította. Vedani egy időskori kérvényében, 1571ben megemlíti, hogy csaknem 40 éve kezdte el Perényi Péter várainak és városainak (köztük Egernek, Ónodnak, Terebesnek és Füzérnek) erődítését. 41 Megjegyzendő, hogy egy, az újhelyi várból előkerült kőfaragvány, melyen az 1533-as évszám olvasható, arról tanúskodik, hogy Perényi ekkor ott is építkezett. 42 Szapolyai halála után Perényi ismét Ferdinándhoz pártolt, a bizalmatlan király azonban 1542-ben fogságra vetette, ahonnan - annak ellenére, hogy 1546-ban Perényi ünnepélyesen megesküdött, hogy belzavarok esetén átadja várait (köztük Füzért is) azok minden ágyújával, hadieszközeivel és lőporával egyetemben Ferdinándnak 43 - csak 1547 végén, halála előtt néhány hónappal szabadult ki. Időközben felbukkant egy személy, aki azt állította magáról, hogy azonos az 1529-ben túszul hagyott Perényi Ferenccel. Kezdetben hitelt adtak neki (maga Perényiné is elismerte fiának), utóbb azonban kétségbe vonták állítását. 44 Péter halála után az egyetlen vitathatatlan örökösnek, Perényi Gábornak első dolga volt tisztázni a problémát. 1548 májusában az esztergomi káptalan emberei éppen Füzéren hallgatták ki az állítólagos Ferencet, aki ekkor Poór Mihálynak, esztergomi polgárszülők gyermekének vallotta magát. "Kemény, 1914., 4. 40 Détshy, 1989., 9. 41 Détshy, 1970., 105-124., Détsy, 1989., 26. 42 Détshy, 1994., 34-35. 43 MOL P 707. (Zichy cs.lt.), Fasc. 217 et BB. 15-21., 44 Sztáray, 1985., 255-257. 45 Détshy, 1983., 410-420. 1552/53-ban a szűkebb füzéri uradalom 14 faluból állt (Füzér, Biste, Felsőregmec, Kajata, Kápolna, Kisregmec, Komlós, Mátyásháza, Mikóháza, Nyíri, Pálháza, Radvány, Vily), de ezekhez alkalmanként hozzászámolhatták Perényi egyéb abaúj i birtokait (Alsókemence, Bátyok, Bőd, Csákány, Pányok, Petőszinye, Ránk, Selyeb, Vizsoly, Zsír) is. 46 A zálogosítások azonban hamarosan újabb lendületet vesznek. 1559 körül még csak a pataki uradalomból kiszakított Borsit adja Henyei Miklós ónodi, majd füzéri várnagynak, 1561-ben azonban már a füzéri uradalom csonkul: Alsóregmecet dralepszkai Horváth Boldizsár és bribiri Melith Ferenc kapja. A kedvezményezettek a Perényiek délvidéki, a török elől északra menekült familiárisainak köréből valók. Ez utóbbiakról nem tudjuk, hogy vállaltak-e tisztséget a füzéri uradalomban. Korábban a környékbeli familiárisok tisztségvállalásáról hallunk (1469: Nagy legényei Csontos János, 1496: Lasztóci Benedek, 1519: Németi Miklós, 1542: Kázméri Gáspár és Németi Imre, 1558: Bajori Lénárt, 1549 előtt valamikor Kozmái Péter viselt füzéri várnagyságot). Ezzel szemben talán már a Somogy megyei Szentbenedek környékéről való volt Perényi Gábor utolsó provisora: Szentbenedeki János. A zálogosítások alighanem összefüggenek Perényi Gábor 1561 és 1563 között Patakon és Füzéren zajló építkezéseinek költségeivel is. A pataki építkezésekről többek között évszámos kőfaragványok is tanúskodnak, a füzériről azonban csak annyit tudunk, hogy 1562-ben egy Jakab nevű kassai mester építkezett a várban. 47 Perényi Gábor alighanem kedvelte Füzért. Építkezései mellett erre utal, hogy itt hallgattatta ki állítólagos testvérét, 1563-ban hitvitán elnökölt a várban, 48 egy alkalommal az őt üldöző Némethy Ferenc elől éppen Füzérre menekült, 1566-ban pedig köszvénytől kínozva is felvitette magát ide. 49 Perényi Gábor 1567. június 27-én, magtalanul hunyt el. Még 1563-ban megállapodott a frissen megkoronázott Miksával, hogy utód nélküli halála esetén Füzér a koronára száll. 0 Az ígéret beváltása érdekében a Kamara még Perényi halála előtt tapogatózni kezdett a füzéri uradalom értékéről. 51 Az 1519-es kölcsönös örökösödési szerződés alapján azonban hamarosan igénnyel léptek fel a Báthoriak is. Némi huzavona után 1568-ban aztán ecsedi 46 Demkó, 1914., 622., Maksay, 1990., 96. 47 Kemény, 1904., 80. 48 Feld-Cabello, 1980., 58. 49 Détshy, 1989., 42. 50 Détshy, 1989., 39. 51 Détshy, 1989., 42.
