Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
Báthori Miklós és György 55 000 forintért adománylevelet szereztek Füzér várára és uradalmára, mely ekkor a következő falvakból állt: Füzéralja, Komlós, Nyíri, Mikóháza, Felsőregmec, Pálháza, Mátyásháza, Vily, Kajata, Biste, Kápolna, Radvány, Detek, Hollóháza prédium, részek Perényben, Málca, Márk, Petrik. 52 Báthori György hamarosan elhunyt, füzéri részbirtokát fia, István örökölte. Miklós része csak annak halála, 1584 után került István kezére. A Báthori-birtoklás idején nagyobb üteművé vált az uradalom falvainak elzálogosítása. 1574-ben Málcát, Márkot és Petriket (ezeket még Perényi Gábor csatolta erőszakkal az uradalomhoz), 1580ban Mikóházát, 1583-ban Radványt, 1584-ben Felsőregmecet csapták zálogba. A kedvezményezettek a Báthoriak (legtöbbször szabolcsi, vagy szatmári eredetű) távoli rokonai, familiárisai, officialisai (Szakolyi György, Kóródi Ispán István, Réthey Péter) voltak. A Báthori-korszak ismert füzéri várnagyai (1585: Possay Balázs, 1601: Putnoky Boldizsár) és a provisorok (1585 előtt: Possay Kristóf és Tetétleni István, 1589-1600: Bácsmegyei Gáspár [1585-ben viceprovisor]) a környéken birtokos, de csak a Báthoriak révén Abaújba-Zemplénbe került, kisebb jelentőségű nemesek voltak. Érdekes problémát vet fel a vár 17. századi leltáraiban rendszeresen felbukkanó „Rimay ház", „Rimay bolt" nevű terem. Tudjuk, hogy Rimay János, a költő 1587-ben éppen a Füzért birtokló Báthori István szolgálatába lépett. 53 Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egy ideig éppen Füzéren viselt valamilyen tisztséget. A Báthori-érában végigvonult egy meghatározó súlyú, végeláthatatlan pereskedés a Füzér és Regéc közötti erdők és hegyek hovatartozása ügyében. A kölcsönös erőszakoskodásokkal fűszerezett viszály csúcspontja az volt, amikor 1600-ban a füzének a várnaggyal és a darabontok többségével a Rákóczi Zsigmond által védett regéci vár ostromára indultak. 54 Az inkább operettbe illő ostrom sikertelen volt, de a kisebb-nagyobb súrlódások Báthori István országbíró haláláig napirenden voltak. Báthori 1605-ben utód nélkül hunyt el. Végrendeletében Füzért Nádasdy Ferenc özvegyére, Báthori Erzsébetre és gyermekeire hagyta. 55 52 MOL E. 148., (NRA), Fasc, 1762., Nr. 33., Fase. 626., Nr. IL, 12-13. Az iktatási parancsban (Fasc. 597., Nr. 37.) ezeken felül Jesztreb és Keresztúr is szerepel. 53 Pirnát, 1965., 16. 54 MOL E 148. (NRA), Fasc. 628., Nr. 51. 55 MOL P. 108. (Esterházy es. hercegi ágának lt-a), Rep. 4. Fasc. B. No. 13. Nádasdyné rövid birtoklása idején tulajdonképpen semmi fontos nem történt Füzéren. Az aszszony, közismerten szörnyű vádak alapján történt lefogása előtt néhány hónappal kelt végrendeletében a Báthori-vagyont (köztük tehát Füzért is) három gyermekére Nádasdy Annára (Zrínyi Miklósnéra), Katalinra (Homonnai Drugeth Györgynére) és Pálra hagyja. 56 Még élt Báthori Erzsébet, amikor Homonnai egymaga foglalta el a füzéri uradalmat, azonban a várnagy ellenállhatott, mert 1613 decemberében Homonnai a várőrség kiéheztetésével kísérletezett. 57 Hiába ítélt II. Mátyás Nádasdy Pál javára, az ifjú nevében fellépő Megyeri Imre még 1614 májusában is hasztalan tiltakozott Homonnainál, aki egy levelében cinikusan azt válaszolta, hogy a füzéri uradalmat csak az esedékes osztályig tartja kezében, „Addigh is Zreny Uramnak Füzérben való része én nálam chiak ugyminth apud fidelis manus tartatik." Az osztályra 1614. június 6-án került sor. Füzér Nádasdy Pálnak jutott. 58 1620-ban, 59 majd 1623-ban 6 részletes inventárium készült a várról. Az 1623-1626 közötti évekből fennmaradtak Datz Márton füzéri számtartó igen részletes számadásai, melyek roppant értékes információkat nyújtanak. 61 Nádasdy Pál birtoklása viszonylag eseménytelenül zajlott. Szinte véletlenszerűen szerzünk tudomást arról, hogy időközben a vár átmenetileg idegen kézre jutott. Nádasdy 1628-ban két, Füzérre küldött embere számára írt instrukciójában a következőket olvashatjuk: „...Mennyen jol végére annakis minth és hogy foglalta volt ell az Fejedelem az Varatt, mit Vitt el az Joszagbul és az varbul, és mi az oka, hogy az hütös Porkoláb ollyan simpliciter hűti ellen feli adta az Varat az hütös 56 Szádeczky-Kardoss, 1993., 206-207. 57 MOL E 148. (NRA), Fasc. 627., Nr. 6-7., Fasc. 628., Nr. 7., Nr. 14. 58 MOL E 148. (NRA), Fasc. 362., Nr. 22. 59 A várról készült, eddig előkerült leltárak közül négynek (1620, 1644, 1665, 1668) a teljes szövege megtalálható Feld-Cabello, 1980. Függelékében. A továbbiakban sűrűn történik majd ezekre hivatkozás, melyeket külön már nem fogunk jegyzetelni. A dolgozat szövegében az ezekre az évekre történő utalások - hacsak nem más, ugyanezekből az évekből származó forrásról van szó, mely esetet egyébként külön jelezni fogunk - az adott inventáriumokra vonatkoznak. Mivel az 1665-ös és az 1668-as leltár szövege gyakorlatilag szó szerint egyezik, ezekre az inventáriumokra leggyakrabban az 1665/68as évszámmal utalunk majd. 60 Közölve: Simon, 1998.b. 61 MOL E 147. Acta Familiae Nádasdi, Filmtár, 31996. tekercs. 84-161. és 174^490. felvétel. A hatalmas terjedelmű szöveg nem csatolható a dolgozathoz. Amikor erre fogunk hivatkozni, egyértelműen jelezni fogjuk.
