Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A MINDENNAPI ÉLET EMLÉKEI
ban. Valószínű, hogy a főzés szinte kizárólag a fazekakban történt, melyek alá vaslábakat raktak. Fedők A fedők fazekakhoz viszonyított aránya a régészeti leletanyagban még szélsőségesebb, mint az írott forrásokban. Alig ismerünk Füzérről fedőket. Az eddig előkerült, legszebb darab korábbi rétegekből származik. 474 Ezen kívül mindössze két fedőtöredék kapcsolható a most tárgyalt korszak kerámiájához. Mindkettő a „Rimay-ház" árnyékszékaknájának (8.) betöltéséből került elő. Az egyik példány egy meglehetősen durva, vörös anyagú, mázatlan, lapos, kúp alakú fedő darabja. Felülete díszítetlen. Gombja kerek, fordított kúp formájú. Valószínűleg még a 16. század második felében készült (80. ábra, 1.). A másik töredék egy fedő peremének töredéke (80. ábra, 2.). Ez is vörös anyagú, mázatlan, azonban a másiknál jóval finomabb munka. Kiszerkeszthető átmérője 19 cm. Asztali felszerelés Asztali edények Az asztali edényekről ugyanaz mondható el, mint a főzőedényekről azzal a különbséggel, hogy itt a fém- és cserépedények mellett számolnunk kell faedényekkel is. Bár a faedényekről - melyek, akárcsak a cserépedények, aligha voltak különösebben értékesek - szólnak ugyan a források, régészeti nyomuk egyelőre sem ezeknek, sem a fémedényeknek nincs. Asztali cserépedényekről viszont rendelkezünk régészeti információkkal, azonban ezek nem kontrollálhatóak a történeti forrásokkal. Fém és fa asztali edények Itt kell megemlékeznünk a 16. században a füzéri várban tartott kincsekhez sorolható, tehát Füzéren alighanem soha nem használt nemesfém asztali edényekről is. Utaltam már rá, hogy Perényi Péter és Ormosdi Székely Klára 1522-ben Siklóson tartott menyegzőjére a füzéri vár tárházából (43.) (ex promptuaria fyzyriensis) szállították le az asztali edényeket. Az edények hiánytalan átadásáról Perényi Péter nyugtát adott a - minden bizonnyal korántsem kockázatmentes - szállítás végrehajtóinak: Bárczai Jánosnak és Kelecsényi Kis Tamásnak. Ebben tételesen felsorolják az átadott ezüst holmikat (res argenturias). Ezek szerint Bárczaiék 24 egyforma kupát (cuppas coronatas viginti 474 Feld-Cabello, 1980., 31., 14. kép, 4. quatuor in una forma), 4 egyforma, nagy boroskorsót (amphoras quatuor magnas in unius formas) és 4 nagy, hasonlóképpen egyforma boroskancsót (lagunas quatuor magnas similiter in una forma), egy mosdótálat állványostul (lavatorium unum cum pedium), egy ragusai készítésű, mosdótálhoz való állványt mosdótál nélkül (aliam pedium opus de Ragusa sine lavatorium) és három, további, ma már meghatározhatatlan edényt (duo conservatoria consectum /?/ et alium conservatorium). 475 Perényi Gábor is tartott Füzéren értékes asztali edényeket. 1567 decemberében a szepesi kamara felszólítja Szentbenedeky János füzéri provisort, hogy azt a 12 db ezüstözött óntányért és 6 db ezüstözött óntálat, melyek az inventáriumban nem lettek összeírva, adja vissza, mert azokat Perényi Gábor özvegye visszaköveteli magának. 476 A 17. században már nem említenek itt ezüstneműket. A nagyobbfajta asztali edények közül legtöbbször óntálakról hallunk. 1620-ban 3 kicsi és 4 nagy, 1623-ban 10, 1670-ben 3 óntálról tudósítanak az összeírások. Minden bizonnyal ónból készült a déli szárny szenesházában mindenféle értéktárgy között felsorolt, azonban meg nem nevezett anyagú 13 további tál is. Bónis Ferenc Füzéren veszett értékei között 6 óntálat említ. Az 1670-ben, és a Bónis által említett ontalak kincsek részeit képezték, a többi viszont közönséges óntál lehetett, melyeket a konyhában (21.), a sütőházban (19.), az óraházban (16. ), illetve a sáfárházban (17.) tartottak. A keltezetlen hiányjegyzékben 2 hiányzó kicsi ólom(!)tál szerepel. Talán elírással van dolgunk, s itt is óntálakat kell értenünk. Réztálakról sokkal ritkábban esik szó a forrásokban. 1641-ben a füzérvári ingóságok közül 16 rézből készült tál jutott Nádasdy Anna Máriának. 1654-ben már csak egyetlen réztálat vettek fel a leltározók. A tányérok között jóval kevesebb készült fémből. Mindössze 1670-ben találtak a tárházban (43.) három óntányért. Ezzel szemben Bónis Ferenc azt állítja, hogy hat óntányérja maradt Füzéren. Mindkét adat kincsek közé számított óntányérokra vonatkozik. Fatányérokról 1654-ig minden összeírás hírt ad, még ha pontos számuk nem is válik minden esetben ismertté. A megadott számok viszont igen szélsőséges értékek között mozognak. 1623-ban 12 darabot, 1654-ben viszont 301 darabot számoltak 475 MOL Dl. 84148. 476 OL E. 244. (Min. Exp. Cam.). 1. cs., 108.