Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

A MINDENNAPI ÉLET EMLÉKEI

leletanyagban a szakirodalomban vászonfazekaknak nevezett edénytípussal, azonban az itteni mázas fazekak azok fizikai követelményeinek (tüzállóság) eleget tesznek. További figyelemre méltó körülmény, hogy kívül-belül mázas kerámia a főzőedények között nem fordul elő. Ilyet csak a díszkerámiánál, illetve az asztali kerámiánál fogunk látni. Egy másik fontos tapasztalat az, hogy Füzéren is igazolódik Tomka Gábor azon megfigyelése, hogy a Dunántúl hasonló korú kerámiájában jellegzetes típust képviselő lehajló galléros peremű edények elterjedésénél földrajzi határt is fel kell tételeznünk. Ilyen peremtípus ugyanis egyetlenegy sem került elő Füzéren. Mázatlan cserépedények Vörös anyagú, mázatlan cserépedények A vörös anyagú, mázatlan és festés nélküli edények legnagyobb része meglehetősen durva anyagú. Ezek a példányok kivétel nélkül vastagabb falúak a mázas példányoknál. E darabok első pillantásra korábbiaknak tűnnek, de az ilyen edénytöredékek teszik ki az omladékból előkerült kerámia javát, a vitathatatlanul 16. századi rétegekből napvilágra jutott kerámiának pedig a döntő többségét jelentik. Azt, hogy az ilyen, archaikusnak tűnő kerámiával a 16. században biztosan, de még a 17. században is kell számolnunk, mi sem bizonyítja jobban, hogy e típushoz tartozó töredékek mindkét olyan árnyékszékaknából is előkerültek, ahonnan egyáltalán leletanyag volt nyerhető, s e leletanyagról azért kevéssé tételezhető fel, hogy abba korábbi anyag keveredett volna. Mindazonáltal ez a típus adja a bizonyosan 16. századi rétegekből (a kert (29.) és a tornác (30.) feltöltése) előkerülő anyag legnagyobb részét. Ezeknek a durva, vörös anyagú, mázatlan fazekaknak az aránya a 17. századi omladék, és szemétrétegben lévő egyéb anyaghoz képest érezhetően kisebb, de még mindig igen számottevő. Mivel ez a típus adja a leletanyag legnagyobb részét, arra kell gondolnunk, hogy az ilyen edények lehettek a legközönségesebb, legelterjedtebb és legolcsóbb fazekastermékek. Minden bizonnyal nem túlságosan távoli vidékről kerülhettek Füzérre, anyaguk ugyanis közel áll a bizonyosan korábbi használati kerámia anyagához, tehát a vidéket tradicionálisan ellátó műhelyekből kerülhettek ide. Az ilyen fazekaknál nagyon gyakoriak a vállon körbefutó, párhuzamos, sekély mélységű hornyok (64. ábra, 65. ábra, 1., 3., 66. ábra, 2., 3., 5., 6., 67. ábra, 4.). Egy példányon még hullámvonalat is felfedezhetünk (67. ábra, 5.) (ne feledjük, hogy hullámvonallal a mázas korsók esetében is találkozhatunk!). Vannak köztük egyfúlű, de fül nélküli példányok is. Ez utóbbiaknál nincs fedőhorony, ezek alighanem inkább tárolóedények lehettek. A peremformák legtöbbször kihajlóan kettős tagolásúak (65. ábra, 1., 2., 5., 66. ábra, 4., 5., 67. ábra, 1., 2., 3., 4. ), ritkábban azonban találkozunk olyan peremekkel is, melyek leginkább szögletesnek nevezhetőek (64. ábra, 65. ábra, 3., 66. ábra, 1.). A vörös anyagú, mázatlan kerámiának van egy finomabb, vékonyabb falú csoportja is. Ezek között is megtalálhatóak a kettős tagolású (de esetenként már eltérő megoldású) peremek (66. ábra, 6., 8., 67. ábra, 4.), de már nagyobb az egyszerűen kihajló peremek aránya (66. ábra, 2., 3., 9., 67. ábra, 5.). A hornyok itt is előfordulnak, de szélességük kisebb, s inkább a perem alatt futnak, mint a vállnál. Van egy olyan alcsoportjuk, melyek pereme magas, kevésbé kihajló, s a perem, felső részén is körbefut egy-két keskeny horony (68. ábra, 1-4.). A vékonyabb falú, vörös, finomabb anyagú edénytöredékek kizárólag az omladékból ismertek, alighanem ezekjelentik a fiatalabb generációt. Szürke anyagú, mázatlan cserépedények Nagyjából ugyanaz mondható el róluk, mint a vörös anyagú edényekről, azzal a különbséggel, hogy ezek aránya jóval kisebb. Alig van köztük durvább példány, de a másik véglet is ritka (69. ábra, 1-9.). Sárga anyagú, mázatlan cserépedények Tisztán sárga anyagú kerámia nem is igen létezik Füzéren (legalábbis a fazekak között). Inkább vörösessárga, vagy szürkéssárga anyagú edényekről beszélhetünk. Arányaiban ilyen is kevés került elő, s azok is inkább finomabbak. Durvább példány csak a „Deákház" nyugati egységének (24.) téglapadlója alól került elő (70. ábra, 1.). A keskeny horony, mint díszítés itt is előfordul. A peremformában nem sok különbség mutatkozik a vörös, vagy a szürke anyagú darabokhoz képest (70. ábra, 1-7.). Fehér anyagú, mázatlan cserépedények Nagyon kevés ilyen töredék került elő, azok viszont finom, vékony falú darabok (71. ábra, 4.,