Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

A MINDENNAPI ÉLET EMLÉKEI

leletanyagban a szakirodalomban vászonfazekak­nak nevezett edénytípussal, azonban az itteni mázas fazekak azok fizikai követelményeinek (tüzállóság) eleget tesznek. További figyelemre méltó körülmény, hogy kívül-belül mázas kerámia a főzőedények között nem fordul elő. Ilyet csak a díszkerámiánál, illetve az asztali kerámiánál fogunk látni. Egy másik fontos tapasztalat az, hogy Füzé­ren is igazolódik Tomka Gábor azon megfigyelése, hogy a Dunántúl hasonló korú kerámiájában jelleg­zetes típust képviselő lehajló galléros peremű edé­nyek elterjedésénél földrajzi határt is fel kell téte­leznünk. Ilyen peremtípus ugyanis egyetlenegy sem került elő Füzéren. Mázatlan cserépedények Vörös anyagú, mázatlan cserépedények A vörös anyagú, mázatlan és festés nélküli edények legnagyobb része meglehetősen durva anyagú. Ezek a példányok kivétel nélkül vastagabb falúak a mázas példányoknál. E darabok első pil­lantásra korábbiaknak tűnnek, de az ilyen edénytö­redékek teszik ki az omladékból előkerült kerámia javát, a vitathatatlanul 16. századi rétegekből nap­világra jutott kerámiának pedig a döntő többségét jelentik. Azt, hogy az ilyen, archaikusnak tűnő ke­rámiával a 16. században biztosan, de még a 17. században is kell számolnunk, mi sem bizonyítja jobban, hogy e típushoz tartozó töredékek mindkét olyan árnyékszékaknából is előkerültek, ahonnan egyáltalán leletanyag volt nyerhető, s e leletanyag­ról azért kevéssé tételezhető fel, hogy abba korábbi anyag keveredett volna. Mindazonáltal ez a típus adja a bizonyosan 16. századi rétegekből (a kert (29.) és a tornác (30.) feltöltése) előkerülő anyag legnagyobb részét. Ezeknek a durva, vörös anyagú, mázatlan fazekaknak az aránya a 17. századi omla­dék, és szemétrétegben lévő egyéb anyaghoz képest érezhetően kisebb, de még mindig igen számottevő. Mivel ez a típus adja a leletanyag legnagyobb részét, arra kell gondolnunk, hogy az ilyen edények lehettek a legközönségesebb, legelterjedtebb és legolcsóbb fazekastermékek. Minden bizonnyal nem túlságosan távoli vidékről kerülhettek Füzérre, anyaguk ugyanis közel áll a bizonyosan korábbi használati kerámia anyagához, tehát a vidéket tra­dicionálisan ellátó műhelyekből kerülhettek ide. Az ilyen fazekaknál nagyon gyakoriak a vál­lon körbefutó, párhuzamos, sekély mélységű hornyok (64. ábra, 65. ábra, 1., 3., 66. ábra, 2., 3., 5., 6., 67. ábra, 4.). Egy példányon még hullámvo­nalat is felfedezhetünk (67. ábra, 5.) (ne feledjük, hogy hullámvonallal a mázas korsók esetében is ta­lálkozhatunk!). Vannak köztük egyfúlű, de fül nél­küli példányok is. Ez utóbbiaknál nincs fedőho­rony, ezek alighanem inkább tárolóedények lehet­tek. A peremformák legtöbbször kihajlóan kettős tagolásúak (65. ábra, 1., 2., 5., 66. ábra, 4., 5., 67. ábra, 1., 2., 3., 4. ), ritkábban azonban találkozunk olyan peremekkel is, melyek leginkább szögletes­nek nevezhetőek (64. ábra, 65. ábra, 3., 66. ábra, 1.). A vörös anyagú, mázatlan kerámiának van egy finomabb, vékonyabb falú csoportja is. Ezek között is megtalálhatóak a kettős tagolású (de ese­tenként már eltérő megoldású) peremek (66. ábra, 6., 8., 67. ábra, 4.), de már nagyobb az egyszerűen kihajló peremek aránya (66. ábra, 2., 3., 9., 67. áb­ra, 5.). A hornyok itt is előfordulnak, de szélessé­gük kisebb, s inkább a perem alatt futnak, mint a vállnál. Van egy olyan alcsoportjuk, melyek pereme magas, kevésbé kihajló, s a perem, felső részén is körbefut egy-két keskeny horony (68. ábra, 1-4.). A vékonyabb falú, vörös, finomabb anyagú edénytöredékek kizárólag az omladékból ismertek, alighanem ezekjelentik a fiatalabb generációt. Szürke anyagú, mázatlan cserépedények Nagyjából ugyanaz mondható el róluk, mint a vörös anyagú edényekről, azzal a különbséggel, hogy ezek aránya jóval kisebb. Alig van köztük durvább példány, de a másik véglet is ritka (69. áb­ra, 1-9.). Sárga anyagú, mázatlan cserépedények Tisztán sárga anyagú kerámia nem is igen lé­tezik Füzéren (legalábbis a fazekak között). Inkább vörösessárga, vagy szürkéssárga anyagú edények­ről beszélhetünk. Arányaiban ilyen is kevés került elő, s azok is inkább finomabbak. Durvább példány csak a „Deákház" nyugati egységének (24.) tégla­padlója alól került elő (70. ábra, 1.). A keskeny ho­rony, mint díszítés itt is előfordul. A peremformá­ban nem sok különbség mutatkozik a vörös, vagy a szürke anyagú darabokhoz képest (70. ábra, 1-7.). Fehér anyagú, mázatlan cserépedények Nagyon kevés ilyen töredék került elő, azok viszont finom, vékony falú darabok (71. ábra, 4.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom