Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A MINDENNAPI ÉLET EMLÉKEI
5.). Valószínű, hogy ezek is inkább mázatlan, festett fazekak olyan perem- és oldaltöredékei lehetnek, melyekre a festés már nem terjedt ki. Mázatlan, festett cserépedények Mázatlan, de kívül mégis festett fazék (71. ábra, 1-3.) elég kevés került elő. Legtöbbjük vörös anyagú, de előfordulnak szürke, vagy sárgásfehér anyagúak is. Faluk vékony, anyaguk finom. A díszítést általában egyetlen, vörös színű, szélesebb, a nyak alatt közvetlenül körbefutó, vízszintes csík jelenti. A csík felett egy keskeny, alig észrevehető horony is körbefuthat. Előfordulnak olyan töredékek is, ahol a nyak alatt egy keskenyebb vízszintes csík látható, alatta pedig egy csekély amplitúdójú, szélesebben festett hullám van. Egy szürke anyagú töredéken a festés nem vörös színű, hanem fehér. Egyes példányoknál igazolható egy fül léte. A peremforma legtöbbször kihajlóan kettős tagolású, vagy egyszerűen kihajló. Ilyen kerámia leginkább az omladékból kerül elő, de előfordul szemétrétegekben is (pl. az északi várfal külső oldalán, a „Rimay-ház" árnyékszékaknájának (8.) üledékrétegében). A 16. századi feltöltési rétegekből hiányzik. Mázas cserépedények A belül mázas cserépedényeknek két csoportja különíthető el. Nagyobb százalékban fehér, sárgásfehér, kisebb százalékban vörös anyagúak. Mindkét csoportra jellemző a finom anyag, a vékony fal, a zöld, sárga és barna mázszín használata, esetenként az edény külső oldalának festése. Az edényeknek legfeljebb egy füle van. Mindkét csoport töredékei kizárólag az omladékból, az ágyúállásról, árnyékszékaknákból, illetve az északi várfal külső oldaláról kerülnek elő. A két csoport peremformái között nemigen mutatkozik különbség, egyéb apró részletekben azonban igen. A fehér anyagúak talán valamivel fiatalabbak, de az is lehet, hogy a két csoport azonos korú, azonban két különböző forrásból származik. Vörös anyagú, mázas edények Peremformáik legtöbbször kihajlóan kettős tagolásúak (72. ábra, 3, 5.), de előfordulnak hármas tagolású (72. ábra, 1., 2.) vagy egyszerűen kihajló (72. ábra, 4.) peremek is. Egy belül zöld mázas perem (72. ábra, 6.) feltűnően egyezik a vörös anyagú, mázatlan kerámiák finomabb, vékonyabb falú csoportjának magas, kevésbé kihajló peremű példányaival. A perem felső részén itt is körbefut két keskeny horony. Az esetenként előforduló külső díszítést a vállon körbefutó, vörös színű festett sávok jelentik (72. ábra, 1.). Egy kiegészíthető példányon a festés fehér színű, három párhuzamos, vízszintes sávból, alatta egy igen nagy amplitúdójú hullámvonalból, közvetlenül a has alatt pedig két újabb, párhuzamos, vízszintes sávból áll (73. ábra). Fehér, vagy sárgás anyagú, mázas edények Itt is találkozunk kihajlóan kettős (74. ábra, 1., 4., 5., 7., 9., 76. ábra) vagy hármas tagolású kihajló (74. ábra, 2., 3.), vagy egyszerűen kihajló (76. ábra, 78. ábra, 1.) peremekkel. Csak fehér anyagú töredékek között fordulnak elő benyomkodott peremű példányok (74. ábra, 6., 77. ábra). Kivételesnek tekinthető egy kis híján igazi, lehajló galléros pereműnek nevezhető darab (74. ábra, 8.). A fehér, vagy sárgás anyagú edények között gyakori az egy, vagy több, keskeny horonnyal díszített példány. A nem minden példányon előforduló (például a benyomkodott pereműeknél nincs) külső díszítést vörös festés jelenti, mely gazdagabb (75. ábra, 76. ábra, 78. ábra, 2-4., 79. ábra), mint a vörös anyagú mázas edényeknél, bár itt is előfordulnak egyszerűbb megoldások (74. ábra, 1., 4.). A párhuzamos, vízszintes vonalak és a köztük elhelyezkedő vastag hullámvonalak szélesebb sávot töltenek ki az edény falán. Előfordulnak a széles, vörös sávba utólag benyomkodott félhold alakú motívumok, vagy ferdén, rácsszerűen elrendezett pontsorokból álló, bekarcolt minták is (78. ábra, 3., 79. ábra). Két, még 1977-ben talált, kiegészített, fehér anyagú, belül mázas fazék e sorok írásakor Forrón, az Abaúji Múzeum kiállításán láthaLábasok A füzéri régészeti anyagból feltűnően hiányoznak a lábasok. Eddig mindössze egyetlen lábasláb került elő a déli szárny nyugati pincéjét (42/a.) betöltő omladékból. Ez egy fehér anyagú, hengeres metszetű, alul kissé kihajló, eredetileg minden bizonnyal mázas edényhez tartozó láb töredéke. A lábasok hiánya arra utal, hogy ezen a vidéken ez a speciális, s tulajdonképpen máshol már jelentős múltú edényforma nemigen volt használatFeld-Cabello, 1980., 80, 55-56. képek.
