Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)
Néprajzi előadások és írások
Néhány történeti-néprajzi megjegyzés a Felföld gabonaforgalmához Az elmúlt évszázadok felföldi gabonaforgalma alkalmas annak szemléltetésére, hogy a hiányok és a többletek „kiegyenlítésének” szándéka és folyamata nem automatizmus, sokkal inkább történetileg kialakult és változó struktúrák érintkezésének, együttműködésének históriája. A térségünk népessége számára nélkülözhetetlen élelemnek számító cereáliák esetében különösen kifejező ínség és bőség ellentétpár ebben az esetben sem csupán kvantitatív tartalmú,1 hanem kvalitatív differenciák jellemzője: eltérő termelési feltételeké és technikáké, különböző társadalmi esélyű hozzáféréseké, nem utolsósorban változó formájú felhasználásoké. Ez utóbbiakban természetesen felismerhető a tér, a gazdaság és a kultúrában élő társadalom organikus viszonya is. A rendszer alapját a természeti feltételek jelentik,1 2 aminek következtében mozaikos szerkezetet mutat a gabonafélék termesztésének rendje is. A búza termesztésének északi határvonala térségünkben mezőgazdasági rendszereket választott el,3 ám a kistájak, illetve az egyes települések termőföldi adottságai mind attól délre, mind északra megtörték az övezetek egységét (magaslatok, talajviszonyok, lokális gazdasági célkitűzések). Megfigyelhetők ezek a differenciák az Északnyugati-Felföld medencéinek vonatkozásában is: az északról nyitott Árvaimedence (Námesztói-medence) neve zabország, a 40 km-rel délebbre fekvő, szélvédett Alsókubini-medencében viszont már búzakalászokat ringat a szél.4 A nagytájakon belüli forgalom hátterét évszázadokon át a magyar Alföld kenyérgabona-feleslege adta - még a török hódoltság korában is intenzív forgalom zajlott a sík vidék és a Királyi Magyarország között5 más kérdés, hogy a szállítás nehézsége jószerével irreálisan befolyásolta a gabonakereskedelem valódi ár-érték viszonyát.6 A termelési feltételek okán részben hiányra, részben különböző minőségekre kell gondolnunk, a természeti sokféleséghez pedig az emberi termelőtevékenység változatosságára! (A mindenkori gabonaforgalom meghajtóerőihez kell persze számítanunk az aktuális terméseredményeket, az emberi tevékenység változó sikerét is.) Különbségeket generált a társadalmi státus (vagyoni helyzet), és 1 A nálunk is sokat idézett alapművek közül lásd: Braudel 1985. 2 A táj és az ember viszonyának problematikájával a disszertáció első részében részletesen foglalkoztam. Itt csupán utalásszerűén: Barabás 1963., Csüllög 2006., Frisnyák 2000a. 168-173., Keményfi 2004. 250-291. 3 Paládi-Kovács 1984. 68. 4 Pinczés 1998. 9—42., elsősorban 37. 5 Belitzky 1932. 30-33. 6 Összegzőén: Gráfik 1983. 53
