Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)
Néprajzi előadások és írások
Válasz Frisnyák Sándor, Petercsák Tivadar és Szilágyi Miklós opponensi véleményére Hálásan köszönöm opponenseim fáradozását, amellyel disszertációmat elbírálták. Minden észrevételük hasznomra vált, s azokat mind a disszertáció könyvvé formálásában, mind további munkámban kamatoztatni tudom majd. Nemcsak könyveikből és tanulmányaikból tanultam sokat, hanem az értekezésemről általuk megfogalmazottakból is. Mivel a három opponensi véleményben párhuzamosságok is vannak, a nagyobb kérdéskörökre együttesen válaszolok, s külön csak a konkrét kérdéseikre reflektálok. Mindhárom opponensem kitér disszertációm témaválasztására, s arra, hogy három évtizede foglalkozom annak problematikájával. Amint ők is megfogalmazzák, vizsgálataim nemcsak térben terjedtek ki fokozatosan, s nem csupán történetileg mélyültek, hanem a javak cseréje meglehetősen összetett gazdasági és társadalmi vonatkozásainak folyamatosan egységesülő, komplex értelmezése felé is mozdultak. A hagyományos árucsere-kapcsolatok történeti-néprajzi értelmezése persze - amint Szilágyi Miklós megfogalmazta - a paraszti társadalom és kultúra egészéről és részelemeiről való etnográfiai gondolkodásra befolyással van közvetlenül vagy közvetve, s bár a problematikával összefüggő kulturális interferenciákat nem elemzem, azok feltételrendszerét, s e feltételrendszer változásait igyekeztem feltárni. Nem egyszerűen annak a közkeletű összefüggésnek az igazolására törekedtem, hogy a javakkal úton levők, vagy a munkaerejüket más tájakon értékesítők egyszerre tárgyi és szellemi javak közvetítői, s nem is annak a tökéletesedő modellnek a fejlesztésére, ami az eltérő adottságú nagytájak közötti gazdasági kapcsolatok feltételrendszerét mutatja be. Az ökológiai viszonyoknak a korábbinál részletezőbb bemutatására törekedtem, ezzel párhuzamosan a kulturális adaptációk, egyszersmind a hagyományos kultúra táji változatainak alaposabb feltárására, a vizsgált kulturális régió tagoltságának érzékeltetésére. Mindezzel a Felföld táji kapcsolatainak belső fi nőm szerkezetét igyekeztem feltárni, az ehhez csatlakozó történeti folyamatrajzzal pedig azt szándékoztam érzékeltetni, hogy nem merev, s nem változatlan szerkezetről van szó, és hogy az adaptálódás térségünkben nem jelöl ki sok generáción keresztül változatlan és változtathatatlan létformákat. A nagytájak közötti gazdasági kapcsolatok leírásában gyakran általánosító paneleket konkrét topográfiai körülhatárolással a változatos létformák finomabb rajzolatára igyekeztem cserélni, ahol elegendő információ állt rendelkezésre, ott annak érzékeltetésével, hogy a különböző létformák esetében eltérő a műveltség állapota, stabilitása és a változásoknak való kitettsége is. 43
