Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)
Néprajzi előadások és írások
torkodás rendszereitől, az archaikus eljárásmódoktól az összehasonlító tárgytörténetig húzódik. A Déli-Kárpátok kerek, kőből épített pásztorkunyhóinak elterjedése a Nyugat-Balkán felől véleménye szerint éppen úgy a pásztormigrációk következménye, mint a Krassó-Szörényben, valamint a Dunántúl déli részén, Somogy, Zala és Baranya területén ismert ivócsanakoké, vagy a szántalpas pásztorkunyhóké. Ez utóbbit egészen az Alacsony-Tátráig, Zsolna környékéig kimutatja, hangsúlyozva, hogy a Kárpátok északi részén mind történetileg, mind térbelileg a magyar pásztorkodás gyakorolta a legnagyobb hatást a szlávságra.21 Ahogyan más összefüggésben is többen megállapították, az összehasonlító néprajz remekművének kell tartanunk egy-egy, ebben a témakörben kisebb munkáját is. Ebben a vonatkozásban most csupán a vándor olasz sajtkészítők szerepéről, apujna (zsendicetúró, orda) elnevezés elterjedéséről írott kis tanulmányát emelem ki.22 A vándorpásztorok szerepe azonban többféle szempontból foglalkoztatja, ami rámutat a vándorlásokról alkotott árnyalt véleményére is. Egyfelől azt fogalmazza meg, hogy a pásztorkodás igen konzervatív életmód, ami a maga sajátságos gazdasági, társadalmi tulajdonságai következtében konzerváló tényezőként van jelen a népi műveltség felépítményében. „A pásztorvándorlások hozzájárulnak ugyan a műveltségi javak áramlásához, terjedéséhez, de ugyanakkor a pásztorkodó életmódban évezredek hagyományai is visszacsillannak.”23 A foglalkozások mesterségbeli és nyelvi sajátosságait erősen konzervatívnak gondolja, s ennek jegyében rendkívül gazdag nyelvi adatanyaggal megírt tanulmányban viszi tovább Johannes Hubschmid eredményeit, amelyek az állatterelő és hívogató szavak kontinentális elterjedésű bokrában az indoeurópai népek nyelvi szubsztrátumát körvonalazzák.24 A pásztorvándorlások kapcsán utalok még Gunda Béla tudósi habitusának, s életművének két, megítélésem szerint fontos vonására. A Balkán és a Kárpátok hagyományos állattartó kultúrája a térség népeinek etnográfiai kutatásában hangsúlyosan volt jelen a 20. század folyamán. Gunda Bélának nemzetközi kapcsolatai és szervezőkészsége révén is fontos szerepe volt abban, hogy az egyes országok ez irányú kutatásai közös medret kaptak, s nem csupán annak közös vonásai és történeti rétegei, de regionális változatai is feltárultak. A Kárpát-Balkán térség állattartásának feltárt rendszerei pedig lehetőséget kaptak, hogy belesimuljanak az egész kontinens hasonló tradíciójába.25 Hasonlóan fontosnak tartom megemlíteni, hogy pásztorélet és a vándorpásztorkodás kutatása Gunda Béla tanítványai-21 Gunda 1941. 43., Gunda 2000. (1942) 172. 22 Gunda 1964. 599-600. 23 Gunda 1966. 292-293. 24 Hubschmid 1954. 184-203., Gunda 1982. 189-202. A pásztorok műveltségéhez: Gunda 1994. 21-26. 25 Különösen a sokat idézett konferenciakötetekre gondolok. Vö. Belényesy—Földes-Gunda (szerk.) 1961., Földes (szerk.) 1969. A térség pásztorkodási irodalmának gazdag válogatása: Frolec-Kubícek (szerk.) 1984. 38
