Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)
Néprajzi előadások és írások
пак - a téma fontosságának megfelelően - évtizedeken át kiemelten reprezentált problematikája volt.26 III. A Kárpátok medencéjében megtelepedett magyarság és a szomszédos népek érintkezésében Gunda Béla kiemelt jelentőséget tulajdonít a kereskedelmi kapcsolatoknak és az azzal gyakran összekapcsolódó vándormunkának. A kultúrák találkozásának, hangsúlyosan a magyar-szláv népi kapcsolatok meghatározó formájának tartja azokat a népvándorlásokat, amelyek révén a Kárpátok lejtőin élő szlávság a magyar medencéhez kapcsolódott. Több évszázados hagyományok szerint keresték fel a délszláv, szlovák, ruszin vándorok a Dunántúlt és a magyar Alföldet, hogy ott kereskedést folytassanak vagy munkát vállaljanak, s hasonlóan intenzív gazdasági-kulturális kapcsolatok fűzték össze az Alpok keleti előtere és a Dunántúl népcsoportjait.27 Több tanulmányt szentel annak, hogy a kárpáti területek népi kereskedelmi-gazdasági kapcsolatai révén rendkívül sokféle áru, tárgy került el egyik területről a másikra, igen gyakran egyik néptől a másikhoz.28 Különösen a szlovákok voltak nagy áruközvetítők, cserélők: olajjal, sáfránnyal, vászonnal, sajttal, ablaküveggel, egérfogóval, mezőgazdasági szerszámokkal és más javakkal végigházalták a Kárpátok belső és külső lejtőit, sőt, egész Európát. Nem egy portékájuk ismert és keresett volt Svájctól Szibériáig. Gunda Béla figyelme elsősorban a vándorok által közvetített javak kulturális hatásai felé fordul: például, a csipkével és apróbb textíliákkal házaló vándor szlovák csipkárok kapcsán - Palotay Gertrud eredményei alapján - azt emeli ki, hogy az erdélyi unitárius egyházak 18-19. századi leltáraiban említett tót csipkék, abroszok, kendők és a vászonfélék összeerősítésére szolgáló kötések e felföldi szlovák házalók révén terjedtek el Erdélyben. Felföldi szlovák eredetre vall néhány, a református egyházak anyagában szereplő vagdalásos terítő, amilyenek azonban a parasztházakból is kikerültek, és a tót hímzések utánérzései a mezőségi és a kalotaszegi hímzések között is kimutathatók.29 Nyomatékkai említi, hogy a vándorkereskedők, mezőgazdasági eszközök árusítói, a pásztorok, olejkárok, sáfrányosok, sonkolyosok, drótosok, kosarasok s más vándorok igen nagy szerepet játszottak a Kárpátok területén számtalan használati eszköz, szokás és más kulturális j elenségek elterj esztésében. Kelet-Európa kulturális összetartozását hangsúlyozva, hasonlóan nagy figyelmet szentel annak, hogy a magyarság megtelepedése után is, a Balkán, a Kárpátok keleti oldala és a Kaukázus térségének háromszögében jelentős kulturális hatások érvényesültek, amelyek - hasonlóan a térség korábbi népmozgalmaihoz - érintették a Kárpátok belső oldalát is. A hangsúlyt itt elsősorban a művelt-26 Itt csak két összegző műre utalok: Paládi-Kovács 1993., Szabadfalvi 1971. Lásd még: Szabadfalvi 1997. 435—439. 27 Gunda (1942) 2000. 178., Gunda 1969. 145-154. Vö. Liszka 1988. 28 Gunda 1940. 170-174., Gunda 1940a. 277-283., Gunda 1965. 476-479. 29 Gunda 1949. 184. Vö. Palotay 1947. Lásd még: Gunda 1940. 39
